This study presents a bibliometric analysis of Judo management research over the past two decades (2004–2024) using Scopus data. Employing Systematic Literature Network Analysis (SLNA), it identifies key trends, themes, and research gaps in the field. The findings reveal a growing scholarly interest in Judo management, with Europe leading research output, followed by Asia and North America. Dominant themes include sport governance, athlete performance, commercialization, and ethics, while underexplored areas involve digitalization, leadership strategies, and sustainable athlete management. The study highlights the multidisciplinary nature of Judo research, integrating insights from sports science, business, and ethics. By mapping the evolving landscape, this review provides valuable insights for researchers, policymakers, and practitioners seeking to enhance Judo’s governance and management practices. Future research should explore technological advancements, performance-driven decision-making, and global governance challenges in Judo.
A digitális fenyegetések folyamatos térnyerése új kihívások elé állítja a gazdasági szervezeteket, miközben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az információbiztonság nem kizárólag technológiai, hanem humán és szervezeti kérdés is. A tanulmány középpontjában a magyar munkavállalók információbiztonság-tudatosságának vizsgálata áll, különös tekintettel arra, hogy milyen tényezők befolyásolják a biztonságtudatos magatartást. A kutatás empirikus alapját egy kérdőíves adatfelvétel képezte, amely során 525 fő válaszai kerültek elemzésre statisztikai módszerekkel. A válaszadók tudatossági szintje életkor, iskolai végzettség és munkahelyi környezet alapján került megállapításra. Az eredmények rámutatnak arra, hogy az információbiztonság-tudatosság szintje jelentős eltéréseket mutat az egyes társadalmi és szervezeti csoportok között. A válaszadók egy része alacsony védekezőképességet tanúsít a leggyakoribb fenyegetésekkel szemben, míg mások már integráltan alkalmazzák a biztonságtudatos magatartás alapelveit. A vállalati méret, a szervezeti kultúra, valamint az oktatás és képzés rendszere kiemelkedő hatással bír a tudatosság kialakulására. A tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a kiberbiztonság nem pusztán technikai kérdés: a jövő védelme az emberekben, nem pedig kizárólag az algoritmusokban rejlik – különösen egy olyan korszakban, ahol a mesterséges intelligencia térnyerése az információbiztonság etikai, jogi és társadalmi dimenzióit is új szintre emeli.
A divatdiplomácia kanonizálása ugyan még folyik, egyre többször kerül elő a tudományos párbeszédben. Ennek oka, hogy a mind inkább globalizált világunkban egyrészt a soft power egyre „puhább” területeken érvényesül, másrészt szükség van olyan új utakra, amelyek az egységet és a kölcsönös tiszteletet jelenítik meg, miközben a diplomácia megszokott formáival kapcsolatos szkepticizmus elkerüli őket. A divatdiplomácia üzenetek közvetítésére alkalmas komplex társadalmi kód, ugyanakkor interkulturális mediációs felületként nemcsak kulturális, de gazdasági dimenziókkal is bír. A tanulmány a divatdiplomácia gyakorlati alkalmazását vizsgálja különböző földrajzi és kulturális környezetben szolgálatot teljesítő magyar diplomaták körében. A kutatás tizenhét magyar nagykövetség válaszaira támaszkodva térképezi fel milyen szerepet tölt be az öltözködés a diplomáciai munkában, valamint, hogy mennyire használják stratégiai eszközként. Az eredmények azt mutatják: az öltözködés fontosságát minden vizsgált kultúrkörben elismerik, de a mérték és alkalmazás módjában különbségek tapasztalhatók. A nyugati kultúrkörben dolgozó diplomaták körében leggyakoribb a divatdiplomácia alkalmazása, míg a közel-keleti térségben a női részvétel alacsonyabb aránya és a társadalmi korlátok határozzák meg az alkalmazhatóságot. A kutatás kitér a női diplomaták különleges szerepére és a kulturális kisajátítás kérdésére is. Összességében megállapítható, hogy a divatdiplomácia hatékony kommunikációs és imázsépítő eszköz, amely különböző kulturális kontextusokban is hozzájárul a diplomáciai sikerességhez.
Conventional farming, focused primarily on maximizing productivity, has led to adverse consequences for the environment and human health. Faced with these challenges, agroecology emerged as a promising alternative for sustainable agricultural practices that respect people’s health and the environment. This study aims to determine whether agroecological practices are being adopted in the market gardening sector in the commune of Bou Ismaïl, identifying the factors influencing this adoption and defining the constraints hindering their development. To achieve this objective a survey of 33 randomly selected market gardeners was conducted to collect data on their characteristics and the agroecological practices implemented in their production processes. The data were analyzed using SPSS software and a Logit regression model. Findings reveal that while agroecological practices are being adopted in the study area, their adoption levels vary among farmers. The analysis identified several factors influencing this adoption, which are both internal and external to the farms and differ depending on the specific practices considered. However, the study highlights various constraints that hinder the adoption of agroecological methods. Based on these findings, recommendations are proposed to promote agroecological practices and enhance their adoption levels among market gardeners.
A tanulmány célja a keleti sün (Erinaceus roumanicus) mint hatásviselő példáján keresztül azonosítani a vonalas infrastruktúrák által okozott városökológiai kihívások és kockázatok mibenlétét, valamint nemzetközi jó gyakorlatokat feltárni a probléma csökkentése érdekében. A kutatás elemzi a városökológiai jó gyakorlatok és szakpolitikai intézkedések hatásait, különös figyelmet szentelve a magyarországi gyakorlatokra. A tanulmány kiemeli, hogy a vonalas közúti létesítmények fejlődése veszélyezteti a keleti sün populációját Magyarországon, hiszen a szigethatás és a zöldterületek fragmentációja súlyos antropogén veszélyeket jelentenek. A kutatás hipotézise összetett, hiszen maga a faj magyarországi védett státusza, természeti értéke és a lakossági attitűd között olyan problémák azonosíthatók, amelyekre külföldön már születtek mitigációs, adaptációs és szenzibilizációs megoldások. A nemzetközi gyakorlatban már elterjedtek az olyan útszakasz-megjelölések, amelyek a keleti sün jelenlétére hívják fel a figyelmet, de Magyarországon további szakpolitikai eszközök bevezetésére is szükség van a probléma kezeléséhez. Utóbbira is nagy számban találhatók olyan intézkedések, amelyek integrálása a magyarországi gyakorlatba szintén megfontolandó. A tanulmány rámutat a természetvédelmi státusz és a negatív externáliák anyagi vonzata között fennálló disszonanciákra, a fenntartható mobilitás és a városökológia hatásterületeinek összehasonlítására és hangsúlyozza, hogy a kutatás eredményei segíthetnek a döntéshozóknak, természetvédelmi szakembereknek és a lakosságnak a probléma hatékony kezelésében.
The concept of work-life balance has been studied for decades, but continuous changes in lifestyles, changes in working conditions, changes in the economy and technology, and increasing of demanding jobs always require an examination of the right balance between personal and work life, for the purpose of maintaining the well-being and safety of the employee and the productivity of the company. Exploring the concept helps to optimize the well-being and safety of the employee and the productivity of the company. This study aims to systematically review the research studies’ focus and trends observed in organizational practice of work-life balance in the last five years. The last five years have been marked by a major phenomenon (Covid-19), which has significantly changed business practices and introduced new methods of work and provided research agendas for researchers who want to triangulate and test new work models. The introduction of new flexible work arrangements has contributed to maintaining work-life balance. However, the new development of new work models is a hot topic and the loss of boundaries between personal life and work life is open to debate and researches. It is highly recommended to study the importance and contribution of employees' work-life balance from different dimensions.
The idea of business culture is fundamentally connected to societal business practices within a specific cultural environment(Wangchuk et al., 2020). Organizational culture can be definedas the collection of core beliefs and assumptions formulated, discovered, or developed by a group addressing external and internal challenges (Schein, 1992).A well-established connection exists between the culture within an organization and its performance outcomes, with a wealth of research supporting a positive linkage(Ouchi, 1981; Kotter and Heskett, 1992).This study looks at how the work culture in American companies affects the way they manage their employees, especially in their offices in Hungary and how HR practices in American multinational companies adapt to and influence training and development in a Hungarian context.In today's world, understanding and working with different cultures is very important for international business (Twose, 2019). This paper explores how the typical values and ways of doing things in American culture affect the training and growth of employees in other countries.Through qualitative interviews with HR professionals, the study identifies three pivotal training themes: Competency Development, On-the-job Training, and Innovation in Learning. These themes highlight a commitment to continuous skill enhancement, practical learning experiences, and progressive educational practices, aligning with American cultural valuesof individualism and innovation. The findings articulate how such cultural traits are translated into HR practices, emphasizing the interdependencebetween individual professional growth and broader organizational objectives. This research enriches the understanding of transnational cultural impacts on corporate training strategies, offering insights for global HR management and the successful navigation ofcross-cultural business landscapes.
This paper delves into the dynamic landscape of contemporary management, investigating the profound shifts in paradigms that have redefined the principles and practices guiding organizational leadership. In a rapidly changing world marked by technological advancements, globalization, and evolving societal expectations, traditional management models are undergoing unprecedented transformations. The research begins by tracing the historical evolution of management paradigms, from classical theories to modern frameworks, and subsequently examines the catalysts propelling the current paradigm shift. Key focus areas include the impact of technological innovations, the rise of remote work, and the imperative for sustainable and socially responsible business practices. Through a comprehensive review of scholarly literature and empirical analysis, the study aims to identify key trends and patterns characterizing the new paradigms. Furthermore, the paper explores the practical implications of these evolving paradigms on organizational structures, leadership styles, and strategic decision-making. It considers the role of innovation, collaboration, and inclusivity in fostering success amidst the complexities of the modern business environment. In conclusion, the findings of this research contribute valuable insights for leaders of contemporary management. This paper offers valuable insights for leaders, managers, and seeking to navigate the challenges and leverage the opportunities presented by the ever-changing landscape of organizational management.
The Russian Federation's war of aggression against Ukraine has prompted reallocations in equity investments around the world. Overall portfolios were adjusted globally. There were many losses but also gains. This article analyzes the impact of the Russian war in Ukraine on global stock market sectors. With this, we would like to answer the following questions: what impact did the Russian war have on the biggest companies worldwide, and what expectations do investors have about the development of the respective business models operating in different stock market sectors. In addition to analyzing the major stock market indices in other studies, we focus on the impact on various market sectors. This is important as sector indices are used to apply a specific stock strategy and to hedge the risk of individual stocks belonging to a particular sector. By doing an event study, we analyzed abnormal returns and cumulative abnormal returns of the 11 different MSCI World sector indices. We have evidence that on 24th February, the beginning of the Russian attack, almost all sectors had negative abnormal returns. The development would be more differentiated from the stock market sectors in the following days. Our analysis of cumulative abnormal returns shows to what extent the abnormal returns are sustainable.
Difficulties and uncertainties in the customer journey reduce customer experience, while lower levels of uncertainty improve perceived control and trust, thereby increasing customer experience. Level of uncertainty experienced during the purchase decision may be related to the channel, product, or individual factors. The purpose of this study is to assess the relationships between the channel usage patterns of 415 online survey respondents and four hypothesized groups of predictors: demographic characteristics, the channel used by consumers in the earlier stages of the journey, shopping attitude and technological readiness (TR) factors during high-value electronic devices. Examining the channel usage preferences of the respondents, 6 types of patterns were identified, of which the 4 most frequently occurring patterns were retained in the further studies. A factor analysis was performed to reveal the close correlation between the explanatory variables compiled to measure the latent variables (within different dimensions of shopping attitude and TR). To identify the most significant explanatory variables multinominal logistic regression were used. In addition to the fact that all four groups of predictors contain factors that showed a measurable effect on the respondents' channel choice, it is important to highlight the effect of the need for physical touch and the channel used in the previous stage, which proved to be the strongest predictors. When evaluating our results, it should be noted that the four identified shopping pattern categories were represented in strongly different proportions in the sample, thereby significantly impairing the learning efficiency of the algorithm. Thus, our model can be considered applicable primarily to the "Blended" pattern category, which was overrepresented in the sample.
The concept of work-life balance has been studied for decades, but continuous changes in lifestyles, changes in working conditions, changes in the economy and technology, and increasing of demanding jobs always require an examination of the right balance between personal and work life, for the purpose of maintaining the well-being and safety of the employee and the productivity of the company. Exploring the concept helps to optimize the well-being and safety of the employee and the productivity of the company. This study aims to systematically review the research studies’ focus and trends observed in organizational practice of work-life balance in the last five years. The last five years have been marked by a major phenomenon (Covid-19), which has significantly changed business practices and introduced new methods of work and provided research agendas for researchers who want to triangulate and test new work models. The introduction of new flexible work arrangements has contributed to maintaining work-life balance. However, the new development of new work models is a hot topic and the loss of boundaries between personal life and work life is open to debate and researches. It is highly recommended to study the importance and contribution of employees' work-life balance from different dimensions.
Az üzleti modellek leírják, hogyan teremt értéket egy vállalat. A mai világban a legtöbb szervezet számára elkerülhetetlen digitalizáció a szervezetek belső működésének változását eredményezi, mely egyben növeli a működési hatékonyságukat is. Az új technológiák átalakítják a vállalati működést és a hagyományos üzleti modellek helyett online üzleti modellek jelennek meg, jelentős részben diszruptív innovációval. A kutatás számba veszi az online üzleti modellek eddigi rendszerezéseit a célból, hogy meghatározza, milyen online üzleti modellek léteznek. Bemutatásra kerül egy saját online üzleti modell rendszerezés, mely teljeskörűen és logikusan rendszerezi azokat, tíz fő online üzleti modell típust eredményezve. A rendszerezés tesztelése során első lépésben összevetésre kerül a szakirodalomban fellelhető online üzleti modellekkel, második lépésben pedig a gyakorlatban használt modellekkel. Ez utóbbi két, összesen 700 mintaszámú adattbázis manuális elemzésével történik mely során vizsgálatra kerül az online üzleti modellek használatának gyakorisága is, megválaszolva azt a kérdést is, hogy létezik-e leggyakrabban használt online üzleti modell. A kutatás megmutatja, hogy a leggyakrabban alkalmazott online üzleti modell a szellemi tulajdon gazda, mely arányaiban az alkalmazott online üzleti modelleknek több, mint felét adja a vizsgált mintákban. A kutatás eredményei jól hasznosíthatók az online piacra belépni szándékozó vállalatok számára.
Jelen tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson a munkaerőpiac közvetett változásainak és munkavégzés feltételeinek az időbeli és strukturális dimenzióban történő vizsgálatáról. A tanulmány a társadalmi-gazdasági változásokkal szembeni munkavállalói attitűdöt vizsgálja, különös tekintettel a munkavégzés rugalmasságára. A kutatás célja az összefüggések feltárása a foglalkoztatottság és a munkaerőpiaci rugalmasság között, valamint azon tényezők azonosítása, amelyek befolyásolják a munkavégzés formáját és helyét. A kutatás módszertana survey-kutatás, feleletválasztós és félig nyitott kérdésekkel. Tekintettel arra, hogy egyéb eljárások kivitelezése a támogatási projekt által meghatározott és rendelkezésre álló időkeret tartása érdekében nem volt megoldható, nem véletlenszerű mintavétellel történt a kutatás (egyszerűen elérhető alanyok módszere), amely bár nem biztosította a teljes reprezentativitást (vagyis a belőle levonható következtetések korlátozottak), de alkalmas egy nagyobb, reprezentatív kutatás előkészítéséhez. A primer kutatásban elmélethez kapcsolt tartalomelemzést alkalmaztam. A tanulmány vizsgálja azt is, hogy hogyan alakul a munkaerőpiac struktúrája és dinamikája az egyéni vállalkozói szféra és a hagyományos alkalmazotti munkaviszony közötti átmenetben. A kutatás eredményei fontos lehetőséget kínálnak a munkaerőpiac és a foglalkoztatás kultúrájának fejlesztésére, valamint az alkalmazotti jogviszony fenntarthatóságának vizsgálatára a jövőbeni társadalmi-gazdasági változások tükrében.
Napjaink pandémiás helyzete, valamint az erősödő gazdasági és energetikai válság egyre inkább felerősíti a versengést a vállalatok ügyfélekért folytatott harcában éppúgy, mint a munkavállalókért folytatott küzdelemben. A széles piaci kínálattal és az ebből eredő árverseny növekedésének köszönhetően a vevők gyakrabban váltanak márkát vagy szolgáltatót. Az új típusú munkavállaló kevésbé elkötelezett és ennek következtében gyakrabban vált munkahelyet. A vállalatok versenyképességének megőrzésére, javítására fókuszáló vezetők egyre nagyobb figyelmet fordítanak nem csak a vevői elégedettségre, de a munkavállalói elégedettségre is. Minden gazdasági szervezet ilyen irányú törekvéseit is támogathatja a CRM rendszer, mely tartós, nehezen utánozható versenyelőnyt eredményezhet a már egyébként is meglevő vállalaton belüli családbarát politika mellett. Kutatásunk kvalitatív és kvantitatív módszertanra épül és célja, a munkavállalói igények feltárása a családbarát munkahelyen, a vállalati szolgáltatások, elvárások és ezek elfogadásának és értékelésének vizsgálata. Eredményeink azt mutatják, hogy a munkavállalói elégedettséget és elköteleződést nagymértékben befolyásolja a családbarát munkahely kialakítása és a munkavállalói igények folyamatos nyomonkövetése.
A magyar vasúti hálózat európai törzshálózatba (TEN-T) tartozó elemeinek teljes körű felújítása, modernizációja fokozott ütemben kezdődött meg a 2009-2016 közötti KÖZOP finanszírozási program keretében. A korszerű technológiák bevezetése kézenfekvő megoldás volt a vasúti alépítmény rehabilitációjának elvégzéséhez is tekintve a program során munkáltatás alá vett jelentős vágányhosszakat. A Magyarországon új technológia honosításához azonban a tervezési, műszaki ellenőrzési és kivitelezési folyamatokat szabályozó előírásrendszereket is meg kellett újítani. A kivitelezési munkák megkezdése előtt a vasúti nagygépes alépítményjavítási technológiához nélkülözhetetlen törtszemcsés kiegészítő réteg anyagának hazai körülmények között elérhető kőbányákból származó keverékét is ki kellett kísérletezni. A honosítási folyamat során a tervezési és műszaki ellenőrzési metódusok eleinte párhuzamosan folytak a korábban alkalmazott eljárásokkal míg az egyenértékűség igazolásra került. Laboratóriumi tesztek és próbaszakaszok építésével történt a kőanyag keverékterv és a technológia véglegesítése. Az alkalmazott új építési módszer a magas műszaki színvonal és a konvencionális technológiához képest igen gyors kivitelezési idő miatt jelentős vágányzári idő csökkenést eredményezett és több fontos környezetvédelmi szempontból is előnyös folyamat alkalmazását is lehetővé tette. A gépláncok a teljes zúzottkő recycling technológiával a be és kiszállítandó kőanyagok mennyiségét csökkentették, mint az alépítményi kiegészítőréteg, mint az ágyazati kőanyag tekintetében. A korszerű vasúti nagygépes alépítményjavítási technológia alkalmazásának köszönhetően az elért magas műszaki színvonal mellett az átépítési munkák CO2 kibocsátása és ezzel párhuzamosan a vasútvonalak ökológiai lábnyoma is csökkent.
The Global Hunger Index reports a troubling rise in the global number of undernourished people, increasing from 572 million in 2017 to 735 million in 2023, highlighting persistent global challenges. In Central Asia, undernourishment poses a serious threat to public health and impedes both economic and social progress for millions. This study emphasizes the critical roles of political stability and remittances as primary determinants influencing undernourishment in the region. Utilizing a fixed-effects panel data model, we analyze the impact of these key factors, alongside other economic and social indicators, on food security. Our findings indicate that higher remittance inflows are inversely related to undernourishment, suggesting that increased household income from remittances greatly enhances food access and security. Furthermore, the analysis highlights that political stability plays a crucial role in mitigating undernourishment, with more stable governance correlating with lower rates of food insecurity. These insights emphasize the necessity for targeted policies that foster political stability and encourage remittance flows while ensuring inclusive food access and local production.
Tanulmányunkban áttekintést kívánunk adni az elektromos autók magyarországi felhasználásáról. Ismertetjük a hagyományos és elektromos autók kialakulásának rövid történetét. Hazai és nemzetközi aspektusból igyekszünk megvilágítani az elektromos autó használatot a fenntarthatósággal összefüggésben. A szabályozások, trendek és fogyasztói elvárások mind azt mutatják, hogy a fenntarthatóság fontos téma, és az autóipar is ennek középpontjában van. Megvizsgáljuk azt, hogy milyen minőségben van jelen Magyarországon az elektromos autó köré kialakult infrastruktúra, a napelemparkok létesítése. Illetve az elektromos autó töltők telepítése, mely tényezők hatással vannak a felhasználói oldalra az elektromos autózás terén hazánkban. Vizsgáljuk, hogy az elektromos autó fenntarthatóbb- e, mint a hagyományos autó. Költségeit tekintve gazdaságilag jobban megéri -e az elektromos autó vásárlás a hagyományos autóval szemben. Szeretnénk ráirányítani a figyelmet a környezet, az életterünk védelmének, a környezettudatos magatartás gyakorlásának fontosságára az autóhasználattal kapcsolatosan. Kevert módszertant alkalmaztunk: szekunder forrásokat és primer kutatásként szakértői mélyinterjút.
Lehetetlen túlbecsülni a megalapozott döntéshozatal jelentőségét napjaink gyorsan változó vállalati világában. A korszerű technológiák, például a mesterséges intelligencia (AI), a szakértői rendszerek és a döntéstámogató rendszerek (DSS) beépítése jelentősen megváltoztatta az üzleti műveleteket. A DSS rendszerek elengedhetetlenek, mert adatmodellezést és elemzést használnak, hogy hasznos információkkal látják el a menedzsmentet az alapos döntéshozatalhoz. A szakértői rendszerek számos tudományterületen értékes kiegészítésként szolgálnak az emberi készségekhez, speciális ismeretekkel és segítséggel. A vállalatirányítás forradalmát, különösen a stratégiai tervezés területén, a mesterséges intelligencia fejlesztése indította el. Az AI-technológiák lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy előre jelezzék a fogyasztói mintákat, gyorsan reagáljanak a változó körülményekre, és megragadják az új lehetőségeket. A kutatásom szekunder adatelemzésen alapszik és kettő hipotézist vizsgál a témához kapcsolódó nemzetközi szerzők publikációi alapján. Az első, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt döntéstámogató rendszerek vállalatirányítási környezetben történő alkalmazása elősegíti a szervezeti döntéshozatali folyamatokat azáltal, hogy megalapozottabb döntéseket és mélyebb betekintést tesz lehetővé. A második feltett hipotézis, hogy a mesterséges intelligencia beépítése a stratégiai tervezési eljárásokba javítja a szervezet képességét a piaci trendek előrejelzésére, az erőforrások hatékony elosztására és a változó piaci feltételekre való reagálásra. Az AI olyan technikai áttöréseket hajt végre, amelyek számos ágazatban átalakítják az innovációmenedzsmentet. Az AI technológiának az Európai Unió (EU) vállalatai általi növekvő használata azt a tendenciát jelzi, hogy az AI által vezérelt megoldások egyre inkább integrálódnak a különböző működési keretekbe. A téma időszerűsége miatt lényeges folyamatosan vizsgálni és figyelni a bekövetkező változásokat.
A kistermelői tehéntejtermelés sokáig fontos szerepet játszott Magyarországon. Az ország vidéki területein alig volt olyan település, amely ne tudta volna ellátni magát friss tehéntejjel. A szarvasmarhatartás elsősorban a kettős hasznosítású magyartarka fajtára épült. Az ország kedvező földrajzi helyzete lehetővé tette, hogy a családok megtermeljék az állatok ellátásához szükséges takarmányt, így biztosítva megélhetésüket. A gazdaságok élén generációk váltották egymást. A gazdálkodás nagyban hozzájárult a vidéki lakosság megélhetéséhez és a vidék népességmegtartó képességéhez. Magyarországon az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott a helyzet. A kisüzemi tejtermelést felváltotta a nagyüzemi tejtermelés. Az ágazatban jelentős koncentráció ment végbe, és ez a folyamat várhatóan a jövőben is folytatódni fog A kisgazdaságok a generációváltás folyamatában is nehézségekbe ütköztek: a fiatalabb generáció számára a gazdálkodás már nem annyira vonzó. A fiatalabb generáció már inkább kisebb erőfeszítést igénylő munkát szeretne kevesebb megkötéssel. A tejcsarnokok is eltűntek, így szinte lehetetlenné vált az alapanyag eljuttatása a tejfeldolgozóhoz. A megmaradt kisgazdaságok elsősorban a helyi igények kielégítésére koncentrálnak. A szekunder kutatásunk során a KSH, Eurostat, a NÉBIH és az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai alapján vizsgáljuk a témát, majd egy komplex kutatás részeredményeit mutatjuk be: 21 interjút készítettünk jelenleg is működő vagy a közelmúltban felszámolt tejtermelő gazdaságok vezetőivel. Őket a tejtermelés helyzetéről és a generációváltásról kérdeztük. Tanulmányunkban a kistermelői tehéntejtermelés helyzetét és a tejtermelő gazdaságokban végbemenő generációváltás folyamatát vizsgáljuk.
A Hallyu, vagy ismertebb nevén a Koreai Hullám jelensége, amely a dél-koreai kultúra globális terjesztését és népszerűsítését jelenti, számottevő hatással van Dél-Korea turizmusára. A cikk célja többek között, hogy ismertesse a Hallyu fogalmát és turizmusra gyakorolt hatását. Szerzők elsőként a jelenség főbb elemeit mutatják be, úgy, mint a koreai popkulturális termékek, szépségápolás és gasztronómia. A tanulmányban a fogalom ismertetésen túl a szerzők korábbi kutatási eredményeiket tervezik prezentálni, ami a magyarországi Hallyu fogyasztókra vonatkozi vizsgálva motivációikat, prefenciáikat. Továbbá vizsgálták a Koreai Turisztikai Ügynökség (KTO) turisztikai kampányait 2015-től 2024-ig, mely során szekunder kutatást végeztek. Ezen kívül egy primer kutatás eredményéről lesz szó, ami a hazai utasközönség Dél-Koreába történő utazási szándékát mérte fel. A felmérés során arra a kérdésre keresték a választ, hogy a Hallyu jelenség ismeretének birtokában vannak-e a lehetséges utazók, illetve, hatással van-e Dél-Koreába történő utazásukra a Hallyu elemek ismerete. A kutatás célja, hogy jobban megértsük a Hallyu iránti érdeklődést és annak mélységét a magyar utasközönség körében. Ezen túlmenően szerzők azt is vizsgálták, hogy milyen utazási csomagok vannak jelenleg a piacon, amelyek Dél-Koreába irányulnak. Továbbá a forgalomban lévő programoknak van-e, illetve milyen mélységű a Hallyu tartalma.
