A tanulmány célja annak feltárása, hogy a kulcs-teljesítménymutatók (KPI-k) miként kapcsolódnak a különböző stakeholder-csoportokhoz, és hogyan illeszkednek a vállalati teljesítménymenedzsment radiális rendszermodell-dimenzióihoz. Az empirikus vizsgálat több vállalat adatain alapul, ahol a KPI-kat fontosság és mérési gyakoriság szerint értékelték. A faktoranalízis és a klaszterezés eredményei igazolták a modell elméleti szerkezetét, mivel a pénzügyi, vevői, működési, munkavállalói, fenntarthatósági és rezilienciadimenziók egyértelműen elkülönültek. A kutatás kimutatta, hogy a fenntarthatóság és a reziliencia önálló, kvantitatívan mérhető teljesítménymenedzsment-dimenziók. A radiális modell dinamikusan tükrözi a vállalat és környezete közötti kölcsönhatásokat, mivel a dimenziók prioritását a stakeholder-igények határozzák meg. A tanulmány gyakorlati útmutatást ad a legrelevánsabb mutatók azonosításához és tudományosan igazolja a stakeholder-szemlélet beépítésének szükségességét a korszerű teljesítménymérésbe.
This study investigates the organisational preparedness and challenges Hungarian public interest entities (PIEs) face when implementing the Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD). This paper addresses a novel and relevant aspect of corporate sustainability, providing one of the first systematic, interview-based insights into an area of growing regulatory concern with limited empirical knowledge in the European Union’s evolving sustainability landscape. Through semi-structured interviews conducted with sustainability leaders from eleven companies, this study reveals that regulatory alignment is enhancing reporting transparency, yet transitioning to externally assured non-financial data poses a substantial challenge. Interviewees repeatedly pointed to the assurance process as the forthcoming milestone and one of the most intricate aspects of sustainability reporting. This research suggests that fragmented data systems and rapidly changing reporting standards further impose difficulties for compliance with reporting, which demands greater accuracy, transparency, and methodological rigour. The empirical results offer valuable insights for both practitioners and policymakers.
This bibliometric study analyses 157 publications (between 2015 and March 2025) mapping research at the intersection of green entrepreneurship, sustainability, and organic food SMEs. Citation network analysis identified six thematic clusters: sustainable business model innovation, financing mechanisms for green innovation, transformative entrepreneurship, circular economy strategies, institutional support systems, and hybrid business models in organic food. Performance analysis reveals that systematic reviews and conceptual frameworks predominate in high-impact research (GCS: 1.6-8.8). Temporal evolution shows a transition from broad sustainability frameworks pre-2020 to focused innovation strategies post-2020, driven by the European Green Deal and UN Sustainable Development Goals. Geographic concentration in Western Europe and Asia limits cross-contextual applicability. Critical gaps include longitudinal validation of sustainable business models, gender-inclusive entrepreneurship research, and digital transformation pathways in developing economies. This study advances bibliometric methods in entrepreneurship research while providing evidence-based priorities for scholars, policymakers, and practitioners in organic food sustainability.
A digitális technológiák gyors elterjedésével párhuzamosan az IKT (információs és kommunikációs technológiák) szektorban dolgozók nyitottsága a mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI) munkahelyi integrációja kapcsán kulcsfontosságú tényezővé vált, a szervezetek alkalmazkodóképessége szempontjából. A szerzők tanulmányának célja az AI-integráció iránti nyitottságot meghatározó tényezők feltárása, különös tekintettel az elköteleződésre, a munkatapasztalatra, a beosztásra és az iskolai végzettségre. Kérdőíves felmérésük során 129 fős mintát alakítottak ki, amelyen ordinális logisztikus regressziót végeztek. Az eredmények szerint az elköteleződés, az IKT-szektorban szerzett tapasztalat és a vezetői pozíció pozitívan befolyásolják az AI iránti nyitottságot a IKT-munkavállalók körében. Ezzel szemben az életkor, az általános munkatapasztalat és az iskolai végzettség nem mutattak szignifikáns hatást. A kutatás gyakorlati következtetése szerint az AI sikeres bevezetéséhez kulcsfontosságú a munkavállalói elkötelezettség növelése és a vezetői támogatás megerősítése.
The study examines, within the framework of smart tourism, “double AI” (AI-on-AI) systems. The aim is to present how leaders in the tourism sector (SMEs, municipalities, destinations) can use these new frameworks to increase risk resilience. The research is grounded in the theoretical frameworks of resilience and AI technology, utilising both qualitative (case studies) and quantitative (surveys) methods. According to the literature, AI enables personalised services and enhanced efficiency in tourism while also presenting new challenges related to data protection and employment. The study complements this by presenting international and Hungarian examples, as well as three comparative case studies. The results encompass, on the one hand, the primary components and impacts of AI systems on resilience, and, on the other hand, the key quantitative indicators from the surveys. This mixed-method approach supports corporate leaders’ decisionmaking from several perspectives.
Digitalisation has become essential for higher education institutions. Sustaining complex information systems must enable faster, more convenient administration while also improving learning outcomes. Understanding the users’ opinions can make a relevant contribution to developing these systems. The study focuses on students’ opinions of Moodle, a popular virtual learning environment at universities. The framework model is based on the DeLone and McLean Model of Information Systems Success; the analysis used the PLS-SEM method. A non-representative sample of 309 students was available from various universities in Hungary. The results reveal that the benefits of Moodle can be derived from the informationprovided by the system and the satisfaction of the users. The information success approach to Moodle offers a new perspective on decisions on digitalisation improvements in higher education. Extending the model to other systems may offer a comprehensive evaluation framework.
Az önkéntes tevékenységekben való részvétel növekvő tendenciája ellenére a potenciális önkéntesek hatékony mozgósítása továbbra is kihívást jelent. Ennek megértéséhez kulcsfontosságú az önkéntességet gátló tényezők feltárása, valamint a potenciális résztvevők különböző csoportjainak azonosítása. A szerzők pilot online kérdőíves kutatásuk során a gátló tényezőket a ,,nem tud”, ,,nem akar” és ,,nem kérték” dimenziók mentén vizsgálták. Klaszterelemzés alapján három, egymástól jól elkülöníthető csoport rajzolódott ki: a gyengén gátoltak (n=189), a többszörösen akadályozottak (n=65) és a várakozó potenciális önkéntesek (n=107). A klasztertagság szignifikáns kapcsolatot mutatott a nemmel, a vallásossággal,az önkéntes közösségi motivációval és a korábbi önkéntes tapasztalattal. Kutatásuk korlátai a nem valószínűségi mintavételből, illetve a minta alacsony elemszámából fakadnak, így az eredmények nem általánosíthatók. Eredményeik ugyanakkor rámutatnak arra, hogy az önkéntes szervezetek számára differenciált toborzási stratégiák alkalmazása indokolt lehet. Különösen a várakozó potenciális önkéntesek csoportja érdemel figyelmet, mivel e csoport tagjai nyitottak a részvételre, azonban korábban nem szólították meg őket.
A társadalmi és környezeti problémák fokozódásával a társadalmi felelősségvállalás (CSR) gyakorlata kiemelten fontossá vált a vállalkozások körében, amelyek a vállalat controllinggyakorlatába is integrálhatók, így elősegítve a döntéstámogatást. Ez a tanulmány 100 magyarországi vállalkozás (amelyek fele nagyvállalkozás volt) CSR- és CSR-controlling gyakorlatát elemezte Khi-négyzet- és Kruskal-Wallis-próba segítségével. Az eredmények azt mutatták, hogy habár mindkét megközelítés fontosságát felismerték a vállalkozások, főleg a külföldi tulajdonú, magas árbevételű vállalkozások gyakorlatában számottevők. A vállalkozások az árbevételük 1-3%-át fordították átlagosan CSR-tevékenységre, azon belül főleg környezetvédelmi és közösségi ügyekre. A CSR-kiadások jelentős iparági heterogenitást mutattak. Maga a CSR-controlling még kevésbé volt elterjedt, ami főleg az újdonságfaktorra vezethető vissza, de az erőforrás, a relevancia és az ismeret hiánya is közrejátszott benne. A jelenlegi tendenciák arra utalnak, hogy a CSR szerepe erősödni fog a jövőben, így érdemes lehet a vállalkozásoknak a CSR-controlling felé is nyitni, így integrálva a társadalmi felelősségvállalást és a hatékony működést.
A vizsgálat során a szerzők a munkafüggőség és az asszertivitás megjelenését térképezték fel egy szimulált konfliktushelyzetet teremtve. A vizsgálat lefolytatásához a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának hallgatói egy többszempontos integratív alkufeladatot oldottak meg és töltötték ki a munkafüggőség rizikója teszt (WART-HU), valamint a Rathus-féle asszertivitás kérdőíveket. A 210 páros tárgyalásból (n=420) származó tapasztalatok szerint az alkutárgyalás teljes együttműködést mutató párok (30 pár, azaz 14,28%) tagjai szignifikánsan veszélyeztetettebbnek bizonyultak a munkafüggőség szempontjából (U=1.959; p=0,016). A tárgyalások során nemek szerinti különbségek is jelentkeztek, ugyanis a résztvevők között szignifikánsan asszertivebbnek mutatkoztak a férfiak (U=16.503; p<0,001), míg a nők a munkafüggőség szempontjából tükröztek vissza (U=15.750; p<0,001) nagyobb érintettséget. Szintén enyhe ellentétes irányú, szignifikáns együtt járás mutatkozott a munkafüggőség (r=-0,153, p=0,027) és a méltánytalanabb megállapodások előfordulása között. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a munkafüggőségnek való magasabb kitettség együtt jár az integrációs potenciál optimálisabb kihasználásával.
A digitális aláírások alkalmazása az elmúlt években növekedett. A magyar kis- és középvállalatok (KKV-k) körében a technológia bevezetését számos tényező befolyásolhatja. Jelen tanulmány célja szakirodalmi alapokra építve e tényezők pontosabb megértése. A kutatásban 200 magyar KKV vett részt, vezetett telefonos interjúk és aszimmetrikus mintavételi stratégia alkalmazása mellett. Az eredmények elemzése adatvizualizációval és különféle statisztikai és ökonometriai módszerek felhasználásával történt. Az eredmények alapján a nagyobb vállalatok nagyobb valószínűséggel alkalmaznak digitális aláírást. Az iparági sajátosságok hatása a technológia bevezetési hajlandóságra szintén bebizonyosodott. Az üzleti működéshez kapcsolódó tényezők (üzleti partnerek közelsége) esetén ugyanakkor nem azonosítottak a szerzők statisztikailag szignifikáns kapcsolatot a felhasználási hajlandóság tekintetében. Az eredmények segítenek a technológia elterjedését támogató és gátló tényezők pontosabb azonosításában, melyek gyakorlati relevanciájuk mellett értékes hozzájárulást adhatnak a kapcsolódó elméleti területek további fejlődéséhez.
A modern bolti környezetnek köszönhetően a vásárlás mára egyre intenzívebb érzékszervi és érzelmi élménnyé válik a fogyasztók számára. Éppen ezért fontos annak vizsgálata is, hogy ezek az ingerek milyen hatással vannak a vásárlók döntéseire, melyeket jelentős részben tudattalanul hoznak meg. A kutatás szempontjából különösen nagy jelentősége van a vizuális ingereknek és a feldolgozásuk hátterében álló neurobiológiai folyamatoknak, melyeket tekintetkövetéses módszertannal vizsgáltak a szerzők. Az általuk elvégzett, 90 fős mintát (3 csoportot) érintő szemkamerás kísérlet eredményei arra mutatnak rá, hogy a bolti környezetben, a polcon megjelenő plusz információk átadásában nagy jelentőségük van a színeknek. A vizsgálatba bevont ingeranyagok közül a színekkel is jelölt információ volt képes szignifikáns változást elérni az információfeldolgozással töltött időben.
A digitális technológia gyors térnyerése átalakítja a munkahelyeket és új kihívásokat teremt. Egyéni és szervezeti szinten is vizsgálandó tényezővé vált a technostressz, melynek kutatásuk jelenlegi fázisában negatív oldalát (distressz) tárják fel a szerzők. Kutatásuk célja egy magyar nyelvű, munkahelyi technostresszt mérő skála létrehozása és validálása volt, nemzetközi szakirodalomban széles körben elismert skálákat alapul véve, hozzájárulva a technostresszorok hazai szakirodalmának bővüléséhez, egy további kutatásokban is alkalmazható mérőeszközzel. Keresztmetszeti empirikus vizsgálatuk kérdőíves adatgyűjtésen alapult, nem reprezentatív, kényelmi mintavétellel (n=337). Elemzésük megerősítette a hétdimenziós skála (Túlterheltség, Invázió, Komplexitás, Bizonytalanság, Kiszámíthatatlanság, Hasznosság, Biztonság/Fenyegetés) megbízhatóságát és validitását. Bár a technostressz átlagos szintjei alacsonynak mutatkoztak, az egyéni variabilitás jelentős lehet, így eredményeik rávilágítanak az egyéni vagy szervezeti sajátosságokhoz köthető technostressz-szintek differenciálásának szükségességére. A skála jövőbeli alkalmazása a javasolt finomítások mellett alapja lehet olyan longitudinális kutatásoknak, melyek célja a technostressz munkahelyi hatásainak feltérképezése és negatív hatásainak megelőzésére tett javaslatok megfogalmazása.
A tanulmány azt vizsgálja, hogy a napjainkban egyre népszerűbb ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítás) megközelítés kiválthatja, felválthatja-e a CSR (vállalati társadalmi felelősségvállalás) koncepcióját, amely számos problémával küzd. A kérdést a turizmus szektor vonatkozásában elemzik a szerzők, mert ebben az ágazatban új terület e témakörök kutatása, miközben gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból is releváns kérdéseket érint. A CSR és az ESG viszonyának felvezetését, valamint az ESG-elemek turizmushoz kapcsolódó értelmezését követően a PRISMA-módszertan és bibliometrikus elemzés segítségével 297 tanulmányt vizsgálnak. A bibliometrikus fogalomtérkép alapján a vizsgált területen a CSR- és az ESG-koncepciók között szoros kapcsolat van. Az ESG nem jelenti a CSR végét, viszont olyan mérési és keretrendszert biztosíthat számára, amely a koncepció problémáit megoldhatja. Kutatásuk másik eredménye, hogy a turizmus ágazat esetében az „E” pillér a domináns, vagyis a fenntarthatóság elsősorban környezeti fókuszú az ágazaton belül, és kevésbé jelenik meg a társadalmi vagy éppen gazdasági fenntarthatóság, illetve az etika.
Kevés kutatás található a fizikai munkavállalók egészségmagatartásáról, egészségfejlesztéséről. A szerzők esettanulmányának célja, hogy bemutassa e munkavállalók munkahelyi egészségfejlesztésének kihívásait és lehetőségeit egy magyarországi gyártó vállalat példáján keresztül. A kutatás keretében hét vezető beosztású munkatárssal folytattak félig strukturált mélyinterjút, amelyek során feltárták az akadályozó tényezőket, valamint az egészségfejlesztési kezdeményezések jövőbeli lehetőségeit. A kvalitatív adatelemzés hat fő területet azonosított: 1. egészségfejlesztés fontossága, vezetők elköteleződése, 2. fizikai munkavállalók egészségi állapota, 3. a dolgozók egészségmagatartása, egészségtudatosság, 4. a munka jellegéhez kapcsolódó specialitások, 5. kommunikáció, 6. priorizált egészségfejlesztési területek. Az eredmények alapján konkrét javaslatokat fogalmaztak meg a vállalat számára, amelyek a HAPA-modell két fázisára, a dolgozók aktív bevonására és a műszakos munkavégzésre vonatkoztak. A tanulmány öt, más vállalatok számára is megfontolandó, a vállalatnál bevált, alkalmazott „jó gyakorlatot” is sorra vesz. A cikk hozzájárul a munkahelyi egészségfejlesztés irodalmához, különös tekintettel a fizikai munkát végzők speciális igényeire, kihívásaira és lehetőségeire.
A energiaintenzív iparágak a globális üvegházhatású gázkibocsátás jelentős részéért felelősek, így kulcsszerepet játszanak a fenntarthatósági célok elérésében. Ezek az iparágak a gazdaság meghatározó szereplőI, jelentős hozzáadott értéket teremtenek, és hozzájárulnak a bruttó hazai termék növekedéséhez. A szerzők kutatásának célja az európai energiaintenzív szektorok kibocsátási trendjeinek vizsgálata, különös tekintettel a szabályozási környezetre és az emissziókereskedelmi rendszerek (eu ets) hatásaira. Empirikus vizsgálatuk során elemzik az üvegházhatású gázkibocsátás, a bruttó hazai termékhez való hozzájárulás és a kvótaárak kapcsolatát, valamint a kuznets-görbe elméletének érvényességét. A regressziós elemzés nem támasztotta alá a klasszikus kuznets-görbe elméletét, mivel az energiaintenzív iparágak esetében a gazdasági növekedés és a kibocsátás között már a vizsgált időszak kezdetétől fogva egyfajta szétválás, „decoupling” figyelhető meg. Ez arra utal, hogy a fenntarthatósági célok elérése érdekében az energiaintenzív iparágakban a hatékonyságnövelés és a technológiai innováció kulcsfontosságú.
A tanulmány célja egy megszűnt köztulajdonú gazdasági társaság szervezeti kultúrájának és munkavállalói globális elkötelezettségének feltárása. Az OCAI (Organizational Culture Assessment Instrument) módszerrel és OCQ (Organizational Commitment Questionnaire) kérdőívvel végzett kutatás eredményeit a szervezet belső kontrollrendszere fejlesztéséhez tervezték felhasználni a szerzők, ez azonban a társaság beolvadásával meghiúsult. A kérdőíves megkérdezés, a szükséges adattisztítás és statisztikai próbák elvégzése után összesen 464 kitöltést elemeztek. Előzetes és helyes feltételezésük szerint a köztulajdonú gazdasági társaságnál a hierarchia szervezeti kultúrája a domináns. A munkavállalók ezt kevésbé tartják kívánatosnak, ugyanakkor a piac, az adhokrácia és a klánkultúra esetében a jelenlegi és az ideálisnak tartott állapot megegyezik. A globális elkötelezettség nagyjából közepes. Indokolt lenne a vizsgálatot a beolvasztó szervezetben is elvégezni, és összekötni azzal, hogy a szervezet fejlesztése során a belső kontroll eszközeivel hogyan lehetne támogatni a munkavállalók globális elkötelezettségének növelését, illetve azzal, hogy a társaság a kívánatosnak tartott kultúratípus irányába változzon.
Az orosz-ukrán háború menekültjeinek segítésében a szociális és szolidáris gazdaság (SSE) szervezetei a kezdetektől fogva jelentős szerepet vállaltak, a menekültügyi rendszerben újonnan megjelenő kihívásokra gyakran elsőként kínáltak megoldásokat. Ily módon tevékenységeik számos esetben társadalmi innovációnak tekinthetők, amely tématerületet azonban eddig kevés magyarországi kutatás vizsgálta. Jelen tanulmány e kutatási hiányt betöltendő, a Dorkász Szolgálat Alapítvány menekültmissziós programját elemzi a társadalmi innováció szempontjából, különböző érintettekkel készített interjúkon alapuló esettanulmányon keresztül. Az eredmények alapján a szervezet debreceni telephelyén 2022. március 1-től 2025. április 30-ig megvalósított program a mélyszegény kárpátaljai roma menekült családok szükségleteire alapuló, a készségfejlesztést és képessé válást elősegítő, több területet átfogó, komplex tevékenységeket biztosított, így a célcsoport és a megvalósítók számára is számos szempontból pozitív hatással bíró, hiánypótló társadalmi innovációnak tekinthető.
A tanulmány célja a szisztematikus irodalomkutatás módszertani és stilisztikai követelményeinek feltárása a menedzsmenttudományban, valamint a hazai kutatások gyakorlatának és fejlesztési lehetőségeinek bemutatása. A kutatás két egységből áll. Az első egység tizennyolc, nemzetközi menedzsment-folyóiratban megjelent editorial típusú cikk elemzésére épül, a szerkesztők által javasolt jó gyakorlatok azonosítását célozva. A második egység harminc, 2021–2025 között hazai, MTA „A” kategóriás folyóiratban publikált szisztematikus irodalomkutatást tekint át, az első lépésben azonosított nemzetközi benchmark mentén értékelve a hazai gyakorlatot. Az összevetés szerint a nemzetközi szerkesztők a módszertani transzparenciát, az elméleti szintézis minőségét és a gyakorlati relevanciát tartják a legfontosabbnak, míg a hazai cikkekben gyakrabban dominál a leíró jelleg és a kritikai értékelés kevésbé hangsúlyos. A tanulmány ajánlásokat fogalmaz meg a módszertan fejlesztésére, a kritikai szintézis erősítésére, valamint a mesterséges intelligencia etikus és átlátható használatára.
A tanulmány azt vizsgálja, hogy a FLIGBY digitális szimuláció miként képes áthidalni a nemzetközi vezetői kompetenciamodellek (ECQ, UNESCO, UN, OECD) elméleti keretei és a gyakorlati kompetenciafejlesztés közötti rést a közszolgálatban. A kutatás fókuszában a hallgatói kompetenciaészlelés és a szimulált döntési helyzetekben nyújtott tényleges teljesítmény összevetése áll. A szerzők pilot jellegű, feltáró kutatást végeztek 16 közszolgálati szakember bevonásával. A módszertan vegyes (mixed-method) megközelítésre épült: az ötfokozatú Likert-skálán mért szubjektív önértékelési pontszámokat lineáris transzformációval tették összevethetővé a szimuláció által generált, algoritmus alapú, 0–100-as skálán mozgó viselkedési mutatókkal. Az eredmények szignifikáns különbséget igazoltak a „vélt” és a „valós” (szimulált) kompetenciaszintek között. A résztvevők szinte minden területen – kiemelten az interperszonális kompetenciák körében – felülértékelték saját képességeiket. A tanulmány rávilágít arra, hogy a statikus kompetenciamodellek önmagukban kevésbé alkalmasak a reflexív önismeret fejlesztésére, azonban a FLIGBY- szimuláció élményalapú visszacsatolása hatékonyan egészíti ki ezeket a normatív rendszereket.
Magyarországon az elmúlt évtizedek legtöbb vitát kiváltó felsőoktatási reformjának a modellváltást tekinthetjük, amely a magyar közéletben és európai szinten is vitákat váltott ki. A törvény a modellváltó intézmények fenntartói számára lehetőséget adott arra, hogy eltérjenek a törvényben az állami intézményekre vonatkozó irányítási modelltől, így a korábbinál sokszínűbb intézményi kormányzási gyakorlat alakulhat ki. E cikkben a modellváltó intézmények szabályzatai alapján azt vizsgálja a szerző, hogy hogyan változott az egyetemek (ön)kormányzása és irányítása. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a legtöbb modellváltó intézmény szenátusának hatásköre csökkent az állami fenntartáshoz képest, különösen pénzügyi kérdésekben. A szenátusok harmadában a tagok között jelentősen nőtt azok aránya, akiknek kinevezése a menedzsmenten vagy a kuratóriumon múlik. Összességében megkülönböztethető az önkormányzó, a marginalizált, a szimbolikus és a kontrollált szenátus. A menedzsment szerveződését illetően három fő modell rajzolódik ki: a duális (rektor-kancellári) modell, az elnöki modell (kancellárral vagy anélkül) és a rektori modell.
