A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terhei [The economic burden of physical inactivity at national level]

A fizikailag inaktiv eletmoddal osszefuggő megbetegedesek megjelenesenek es novekvő prevalenciajanak egyik oka, hogy az ember napjainkra valamennyi technikai vivmanyat az iranyba fejlesztette, hogy elete konnyebb es kenyelmesebb legyen, ami tarsadalmi szintű fizikai inaktivitast eredmenyezett. A fizikai inaktivitas szamos betegseg kialakulasaert felel, azaz a fizikailag inaktiv eletmoddal megnő bizonyos betegsegek kialakulasanak kockazata, mint peldaul a sziv- es errendszeri megbetegedesek, a stroke, a 2-es tipusu cukorbetegseg, a csontritkulas, az elhizas, a magas vernyomas vagy a stressz eredetű megbetegedesek. A WHO becslesei szerint a fizikai inaktivitas evente 3,3 millio halalesetert tehető felelősse, vagyis a vilagon a negyedik vezető kockazati tenyező. Ezen betegsegek gyogyitasa meghatarozo aranyat teszi ki az egeszsegugyi kiadasoknak. A fizikai inaktivitas emellett hozzajarul a produktivitas csokkenesehez is. E ket tenyező nemzetgazdasagi szinten oriasi terhet ro a kulonboző orszagokra, igy hazankra is. Cikkunkben bemutatjuk a kulonboző orszagokban vegzett, fizikai inaktivitassal kapcsolatos kutatasokban szamszerűsitett betegsegterhek adatait, elsősorban a sziv- es errendszeri betegsegekre fokuszalva. Kiterunk azon a kutatasokra is, melyek arra hivjak fel a figyelmet, hogy az ulő eletmodot (hosszu időn keresztul tarto tartos ules, illetve pihenes) a fizikai aktivitas sem tudja teljes mertekben kompenzalni, igy a hosszu ideig elhuzodo ules jelentős kockazati tenyezője a kulonboző kardiovaszkularis betegsegeknek. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy olyan interdiszciplinaris egyuttműkodeseket valositsunk meg, amely soran tobb terulet szakembereinek (kozgazdasag-, orvos- es sporttudomanyok) kozos munkajanak eredmenyekent az egeszseggazdasagi koltsegek modellezhetőve valnak kulonboző valtozok menten.