![Magyar tudomany : [a Magyar Tudomanyos Akademia Ertesitoje]](https://originalfileserver.aminer.cn/sys/aminer/magazine.png)
A hosszú időn át osztrák bányákból számtalan nyugat-magyarországi településre szállított, útburkolásra hasznosított azbeszttartalmú kőzúzalék – az abból a levegőbe kerülő azbesztszálak káros hatásai – miatt osztrák–magyar konfliktus alakult ki 2026 tavaszán. Megkezdődött annak kivizsgálása, hogy kiket terhel a felelősség, és milyen módon kellene megoldani a problémát. Tanulságaik miatt célszerű felidézni korábbi, ugyancsak jelentős Magyarországra hatással lévő eseteket, az azokkal kapcsolatos főbb fejleményeket és eljárásokat.
Magyarországon a súlyosbodó aszályok következtében a vízmérleg romlik, ami veszélyezteti a vízellátást, a mezőgazdaságot és az ökoszisztémákat. A Duna–Tisza köze, a Hajdúhát és a Nyírség különösen érintett a talajvízszint drasztikus csökkenésében. A megoldást a komplex, természetalapú beavatkozások, a tájléptékű vízvisszatartás és a célzott felszín alatti vízpótlás jelenthetik. A sikeres adaptációhoz elengedhetetlen az adatalapú döntéshozatal, a vízjogi engedélyezés egyszerűsítése és a helyi klímavédelmi programok kiterjesztése. A Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Víztudományi Programja kiemelten fontosnak tartja mindezek minél gyorsabb megvalósítását.
A 200 éve született Bernhard Riemann munkássága a matematika több területén is modernista fordulópontot hozott. E rövid életrajzban bemutatjuk a kor német tudományos kultúrájának sokszínű, interdiszciplináris és idealista szellemi közegét, ami lehetővé tette e korszakalkotó zseni kibontakozását, és előkészítette a terepet a matematikán belüli egyik legmélyebb versengésnek, a göttingeni és berlini iskolák eltérő szemlélete közti rivalizálásnak.
Neumann János posztumusz munkája, A számítógép és az agy látnoki módon vetítette előre napjaink tudományának egyik központi kérdését: mi várható el a számítógép által létrehozott mesterséges intelligenciától (MI)? Neumann szerint az agy nyelve nem egyezik meg a matematika nyelvével. Ez a vélemény különösen fontos a számítógépes szuperintelligencia értelmezésében, amely szerint az MI minden tekintetben képes meghaladni az emberi intelligenciát, beleértve a gépi tudat megjelenését. Először az emberi tudat kialakulását leíró elméletek kapcsolatát írjuk le az agyműködésben megfigyelt tranziens oszcillációkkal. Különösen fontos szerepet játszik az emberi tudatban a hirtelen megértés „Heuréka!” élményének pillanata, amely fázisátmenetként értelmezhető. E tranziens kognitív folyamatok nem tükröződnek a fokozatos változásokon alapuló szuperintelligenciában. A gráfelmélet hasznos a neurális fázisátmeneti hipotézis elemzésére, és felhasználása jelentősen segíthet az MI kritikus problémáinak megoldásában.