Napjainkra szinte megkerülhetetlen tényező lett a mesterséges intelligencia, a mindennapi életünk egyre több területén jelenik meg. A különböző szakterületek közül – mint például a gazdasági, pénzügyi, kutatás, informatika – talán az egészségügy területén figyelhető meg a legmarkánsabb térnyerése az MI1-nek. Az egészségügyi területen való alkalmazásakor azonban nemcsak a betegeket, de a szakdolgozókat is meg kell győzni arról a tényről – elkerülve az ismeretlentől való félelemérzetet –, hogy az új technológia minden téren a javukat szolgálja. Jelen cikk betekintést enged a különböző egészségügyi szakterületeken alkalmazható MI-technológiák fejlődésébe és használatába napjainkban és a közeljövőben, továbbá azok potenciális veszélyével is foglalkozik.
A nem szándékos mérgezések a morbiditás és mortalitás tartós népegészségügyi kockázatát jelentik, különösen a korai kisgyermekkorban. A hazai adatok szerint a 0–14 éves korosztály a regisztrált mérgezéses esetek jelentős részét adja, miközben a legnagyobb sérülékenység az 1–4 éves életkorhoz kapcsolódik. A megelőzés alapja a biztonságos tárolás, a szülői felkészítés és a szemléletformálás. Bár a kíváncsiság, az utánzás, a helytelen tárolás, a nem gyermekbiztos csomagolás és a figyelmetlenség miatt évente több száz eset fordul elő (1–4 évesek), a szigorú jogszabályok és az Európai Unió 2001-es vegyianyag-politikája csökkentették az incidensek számát. Mindazonáltal a veszélyes anyagok (pl. fagyálló, tisztítószerek, gyógyszerek) széles körű használata fenntartja a kockázatot. Jelen tanulmány interdiszciplináris keretben kapcsolja össze a fejlődéslélektani-neuropszichológiai sajátosságokat és a kémiai biztonság szempontjait, bemutatva, hogy a „véletlen” események gyakran előre jelezhető mintázatok mentén alakulnak. A tanulmány célja olyan prevenciós logika alapjának felvázolása, amely a gyermek valós kognitív korlátaihoz és perceptuális döntési mechanizmusaihoz is illeszkedik.
Bár a történelem során a háborús konfliktusok jelentős változásokon mentek keresztül, a modern, távolsági hadviselés megjelenése óta is szükséges maradt a katonák bátor viselkedése a küldetés sikeréhez. A bátorság etikai, pszichológiai, illetve neurológiai szinten is értelmezhető fogalom, a tanulmányban a szerző kísérletet tesz a különböző értelmezések egymáshoz közelítésére. A bátor viselkedést jelentősen befolyásolja a katona esetleges alváshiánya, mely sajnálatos módon a katonák körében gyakran jelentkezik. A tanulmány célja, hogy felhívja a figyelmet az alváshiány következményeire a katonai teljesítmény javítása érdekében.
A tanulmány célja, hogy bemutassa az X, Y és Z generációhoz tartozó katonai vezetők személyiségprofilját és vezetői rátermettségét a Magyar Honvédség kontextusában. A katonai szervezetek stabilitása, hatékonysága és alkalmazkodóképessége nagymértékben függ a vezetők személyiségjegyeitől. A generációs különbségek kutatása különösen fontossá válik napjainkban, amikor egyre több generáció dolgozik együtt a haderőn belül. A jelen tanulmány az X, Y és Z generáció katonai vezetőinek személyiségprofilját mutatja be, fókuszálva azokra az aspektusokra, amelyek a vezetői működésben relevánsak: magabiztosság, stressztűrés, feladattudat és a társas kapcsolatok kezelése. Az eredmények segíthetnek a vezetőkiválasztásban, a honvédség személyügyi és vezetőfejlesztési stratégiáinak finomhangolásában, különös tekintettel a többgenerációs együttműködés kihívásaira.
A saját erők sikeres és hatékony katonai alkalmazásának egyik alapvető feltétele mind hazai, mind műveleti környezetben a megfelelő humánkompetenciák megléte mellett az egyéni és csoportos morál egyik fő alkotóelemének tekinthető motiváció megfelelő szintje. A burn-out mint gyakorlatban is mérhető pszichológiai konstruktum segítséget nyújthat a műveleti hatékonyságot befolyásoló tartós motivációcsökkenés mérésére. A burn-out fogalmának kidolgozásakor azt elsősorban az egészségügyben dolgozó, illetve a segítő szakmákban tevékenykedők jellegzetes foglalkozási attitűdváltozásának leírására kialakított fogalomként vezették be. Napjainkban sokkal általánosabb, szinte valamennyi foglalkozási csoportot érintő tünetegyüttesként tekintünk a kiégésre, mely a hon- és rendvédelmi területen szolgálatot teljesítő állományt is fokozottan érinti. A burn-out mérésére korlátozott számban találhatunk olyan megfelelő pszichometriai jellemzőkkel bíró, magyar nyelvre adaptált kérdőíveket, melyek katonai környezetben is felvehetők. A szerző ebben a dolgozatban egy, elsősorban katonai állomány mérésére kidolgozott, több skálából álló, kísérleti burn-out kérdőívet kíván bemutatni, a mérőeszköz reliabilitási és validitási adatainak megosztásával. A kérdőív a burn-out kérdőívek klasszikus skálái mellett a kiégéssel együtt járó viselkedésváltozás bizonyos dimenzióinak mérését célozza.
A Bordetella pertussis által okozott szamárköhögés továbbra is endémiás maradt világszerte, évente mintegy 50 millió megbetegedést és több mint 250 000 halálesetet okozva. Az elmúlt években ismét emelkedett az esetszám, ami részben az oltási fegyelem csökkenésével és az immunitás időbeli gyengülésével magyarázható. A cikk szeroepidemiológiai vizsgálatának célja a természetes fertőzés és a vakcináció következtében kialakult védettség mértékének felmérése volt a Magyar Honvédség állományában. Az oltást vagy fertőzést követő immunválaszt az anti-pertussis toxin (PT) antitestek szintjének meghatározásával értékelték. Eredményeik rámutatnak az emlékeztető oltások és a folyamatos immunizációs programok fenntartásának kiemelt jelentőségére, valamint alátámasztják a szerológiai felmérések szerepét a közegészségügyi stratégiák fejlesztésében és a betegség újbóli terjedésének megelőzésében.
A 2-es típusú cukorbetegség előfordulása világszerte nő; a honvédelmi dolgozók esetében a szolgálati sajátosságok miatt különösen fontos a korai rizikófelmérés. A FINDRISC kérdőív egyszerű, költséghatékony eszköz a kockázat becslésére. Célkitűzés: A 40 év feletti, anyagcserezavarban nem érintett honvédségi dolgozók diabétesz-kockázatának felmérése FINDRISC kérdőív alapján, és a további vizsgálatra szorulók azonosítása. Módszerek: A vizsgálatba 132 honvédségi dolgozót vontak be, az általuk kitöltött FINDRISC kérdőív eredményeit statisztikai módszerekkel elemezték a szerzők. Eredmények: A minta átlagpontszáma 9,17 volt, a résztvevők 33,33%-a került a fokozott vagy annál magasabb kockázati kategóriába. Következtetés: A vizsgálat jelentős arányban azonosított olyan honvédelmi dolgozókat, akiknél indokolt a további anyagcsere-vizsgálat. A FINDRISC kérdőív rutinszerű alkalmazása fontos szerepet tölthet be a prevencióban.
A kérdőív nem pusztán adatgyűjtő eszköz, hanem értelmezési tér, ahol a kérdések nemcsak információt kérnek, hanem értelmezési kereteket is kijelölnek. A válaszadó nem passzív adatforrás, hanem aktív értelmező, aki reflektív részvételével alakítja a kutatás irányát és mélységét. A kérdések és válaszok közötti értelmezési rések feltérképezése elengedhetetlen a kutatási eredmények érvényességéhez és megbízhatóságához. A kérdőív megalkotása során a kutatónak nemcsak módszertani, hanem etikai felelőssége is van: a kérdések minősége meghatározza a kutatás integritását. A tanulmány célja, hogy hozzájáruljon a leendő kutatók szemléletformálásához, és elősegítse olyan kérdőívek létrehozását, amelyek nemcsak technikailag megalapozottak, hanem emberileg is érzékenyek.
Az elmúlt évtized a társadalom működésének csaknem minden aspektusában mélyreható változásokat hozott – legyen szó a gazdaságról, oktatásról, biztonságról vagy az egészségügyről. Ebben a dinamikus környezetben a munkahelyeknek komoly kihívást jelent megfelelni a digitális világban felnőtt Z generáció elvárásainak, akik az online oktatásban szocializálódtak és rugalmas, személyre szabott munkakörnyezetet keresnek. A Magyar Honvédség Egészségügyi Központban is elindult egy olyan digitalizációs folyamat (képzési célú VR-fejlesztések), amely a Z generáció számára is vonzóvá teheti a katona-egészségügyi pályát, orvosolva a tapasztalt munkaerőhiányt. A jelen tanulmány célja, hogy feltárja a Z generáció bevonásának lehetőségeit és nehézségeit, különös tekintettel az emberierőforrás-menedzsment modern irányaira és a generációs sajátosságokra.
A hadszíntéri vérellátás összetett és szenzitív kérdéskörei sok esetben szakmai határterületeket érintenek, valamint sok megválaszolatlan kérdést és kielemző gondolatot indítanak útjukra. Egy hadszíntéri vérellátó rendszer működtetése a katonai és civil kapcsolattartást igénylő, megfeszített csapatmunka eredménye, melynek pillérei az egészségügy különböző szakterületei mellett a civil–katonai kapcsolatok, valamint a jog és a logisztika.
A tanulmány a KFOR–28 misszió során megsérült magyar katonák honi pszichológiai ellátásának tapasztalatait mutatja be, különös tekintettel a pszichotrauma feldolgozását célzó beavatkozásokra. Az akut kórházi ellátástól kezdve a rehabilitációs időszakig komplex, multidiszciplináris team-munkáról beszélhetünk, amelyben pszichológusok, orvosok, lelkészek, gyógytornászok és más segítő szakemberek működtek együtt. A tanulmány részletesen ismerteti a sérültek számára nyújtott pszichológiai intervenciók szintjeit, módszereit és hatásait. Az ellátás során alacsony és közepes intenzitású pszichológiai intervenciókat, valamint kognitív viselkedésterápiás technikákat alkalmaztunk. A kezelés célja a stresszcsökkentés, a trauma feldolgozása, az énhatékonyság helyreállítása és a poszttraumás növekedés elősegítése volt. Az eredmények alapján a pszichológiai támogatás jelentős mértékben hozzájárult a sérült katonák mentális felépüléséhez és reintegrációjához.
The human factor, the limitation of human performance, has a fundamental impact on aviation today. Results of aviation safety investigation reports show that human error is increasingly influencing the occurrence of aviation incidents as a root cause and contributing factor. Human error committed by military or civil aircrew is always dependent on the human beings themselves, not on the profession or job. The article uses a well-known accident involving an S-76B helicopter operated by Island Express Helicopters Inc. from civil aviation to interpret the importance of human performance and error. The analysis of this accident also showed that errors can occur not only at the operator level but also in the background system, causing problems.
A 2025-ben Münchenben megrendezett 26. Nukleáris Orvosi Védelmi Konferencia (ConRad) fő célja az volt, hogy elméleti (kutatási) és gyakorlati iránymutatást nyújtson a radionukleáris védekezés napjainkban egyre sürgetőbb kihívá- saihoz. Kiemelt témaként szerepelt a sugárbalesetek során alkalmazható korszerű diagnosztikai és biodozimetriai módszerek taglalása, köztük mRNS- és miRNS-alapú gyorstesztek, újszerű mintafeldolgozási technológiák, valamint az akut sugárbetegség (ASB) diagnosztikáját segítő új, potenciális biomarkerek, például az extracelluláris vezikulák. A konferencián bemutatott új tudományos eredmények, valamint a civil–katonai és nemzetközi szintű együttműködések erősítése meghatározó szerepet tölthet be a Magyar Honvédség ABV (Atom-, Biológiai és Vegyi) -védelmi képességeinek folyamatos fejlesztésében és korszerűsítésében.
The tradition of Exercise Vigorous Warrior 2024 (VW24) started in 2011.This exercise is not a competitor to CBRN medical exercises (the Clean Care series), nor to casualty movement events. These education, training, exercise, and evaluation opportunities reinforce and complement each other. In this article, the international team of authors aims to summarize the planning process of Exercise VW24, its preparation, coordination with Exercise Clean Care, its achievements, and challenges. The authors trust that those who participated in this event, colleagues who wish to challenge themselves and their unit in the next VW iterations, and who see an opportunity to host a VW event in the future, will read the pages of this article not only with interest, but also with benefit.
A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (Organisation for the Prohibition of Chemical Weapons, OPCW) évtizedek óta nyújt támogatást a vegyifegyver-analitikával foglalkozó laboratóriumoknak a képességeik fenntartásához és fejlesztéséhez, melynek keretein belül évente szervez vegyi fegyvereket tartalmazó minták elemzését célzó körkontrollvizsgálatokat. A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Járványvédelmi és Tudományos Kutató Intézet Toxikológiai Alosztály évente részt vesz a biológiai mintaelemzést végző körkontrollon, amely 2024-től a Novichok-típusú idegmérgek vizsgálatát is magába foglalja. Ennek megfelelően az alosztály célja ezen új vegyületcsoport kimutatására alkalmas analitikai módszerek kidolgozása volt.
Napjainkban az IoT-rendszerek1 térnyerésére alapozva egyre nagyobb igény mutatkozik a testünkbe ültethető eszközök vagy a testen elhelyezett szenzorok alkalmazására. Az ezen szenzorokból származó információk, az általuk továbbított adatok alkotják az IoB-t.2 A valós idejű (real-time) adatgyűjtés, a nem helyben történő adatfeldolgozáshoz szükséges adatátvitel, az adatok feldolgozást követő, aggregált tárolása magában hordozza a sebezhetőség lehetőségét, hiszen szenzitív adatok kezeléséről kell beszélnünk. A cikk a szenzorok és adattároló – akár felhő alapú – képességek közötti lehetséges átviteli csatornák közül csak a kezdeti, nyers adatok átvitelét biztosító egyes megoldások fenyegetéseit vizsgálja.
Az emberi működés szempontjából elengedhetetlenül fontos a megfelelő alvásidő biztosítása. Alvásmegvonás esetén romlanak az agy kognitív funkciói, memóriazavar, teljesítménycsökkenés jön létre, ami hátrányosan érintheti a katonai hatékonyságot és a műveleti eredményt. A felelős katonai vezető feladata, hogy biztosítsa ezt az időt saját maga, valamint alárendeltjei számára. Jelen cikk célja felmérni az alváshiány szerepét a katonai tevékenységek során, továbbá gyakorlati példákkal is alátámasztani az alvás fontosságát. Az alvás-/teljesítménymodell az alváshiány hatásának becslésére szolgál, ami a jelenlegi és a várható teljesítményt jelzi előre az alvásmennyiségek alapján. Az alváskezelő rendszer segítségével ezt monitorozni is tudják, amivel a katonai eredményesség hosszú távon fenntartható, továbbá az alvásidő biztosítása az operatív tervezésbe is beilleszthető.
A 21. századi hadviselés és válságkezelés új típusú biztonsági kihívásai fokozott pszichés alkalmazkodóképességet is megkövetelnek a katonai személyi állománytól. Jelen tanulmány célja, hogy szakirodalmi áttekintésen keresztül feltárja a katonai pszichológiai alkalmasságvizsgálatok és a katasztrófapszichológia metszetében megjelenő pszichológiai tényezőkkel kapcsolatos kutatási eredményeket. A tanulmány kiemelten foglalkozik a traumatikus események pszichés hatásaival, a pszichológiai csapdahelyzetek jelenségével, valamint a kötődési stílusok szerepével a stresszre adott válaszok és a maladaptív megküzdési mintázatok alakulásában. A vizsgálat békeidős kontextusban, különösen a vezetői és törzstiszti állomány pszichológiai szűrésének lehetőségeire összpontosít.
A szerzők (Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház Fül-orr-gége Osztály, Fej- és Nyaksebészeti Osztály) egy öngyilkossági kísérletről számolnak be, melynek során egy 48 éves férfi légpuskával – a fejtetőt célozva – a szájába lőtt. A lövedék áthatolt a kemény szájpadon és bejutott az orrba, végül az elülső rostasejtekben kötött ki, a koponyaalaphoz közel. A CT felvételek áttanulmányozását követően endoszkópos feltárás mellett döntöttek. Hagyományos endoszkópos ethmoidectomiát végeztek, ennek során az apró lövedéket könnyen megtalálták és eltávolították. A pszichiátriai konzílium további önpusztító szándékot nem igazolt, ezért jó fizikai és mentális állapotban hazaengedték a beteget. Bár a légpuskatöltények sebessége a törvényes határértékeken belül van, jelen eset azt mutatja, hogy az ilyen fajta lövedék is képes vastag csontokon áthatolni és érzékeny struktúrákat sérteni.
A katonai hivatás egyik elengedhetetlen eleme a fegyelem, amellyel elősegíthető a katonai munkavégzés és javítható annak hatékonysága. Amennyiben csökken a katonák fegyelmezettége, fokozódik a baleseti rizikó, kérdésessé válhat egy katonai akció sikeressége. Az alvásmegvonás negatívan befolyásolhatja a katonai fegyelmezettséget, valamint a teljesítményt. Az alábbi tanulmány konkrét eseteken keresztül szemlélteti a fegyelmezettség hiányában előforduló következményeket, valamint áttekinti, hogy az alvás hogyan befolyásolhatja az önkontrollt, ezáltal a katonai fegyelmezettséget.
