A szőlő nemcsak közkedvelt, de táplálkozástudományi szempontból is kiemelkedően fontos gyümölcsünk. Mind a frissen szedett bogyó, mind pedig a belőle nyert gyümölcslé, illetve az abból erjesztéssel készült bor számos antioxidáns komponenst tartalmaz. Ezek közül az egyik legfontosabb vegyületcsoportot az ún. polifenolok alkotják, melyek kedvező élettani hatását több kutatási eredmény is alátámasztja. Munkánk során azt vizsgáltuk, hogy a szőlőbogyó egyes alkotórészeinek polifenol-összetétele miként változik az alkoholos erjedés, vagyis a borkészítés során. A kísérletben a Cabernet Sauvignon fajta terméséből elkülönített héj-, mag- és lémintákat 18 napon át, több erjedési időpontban gyűjtöttük, a szürettől az erjedés lezárultáig. A nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás (HPLC) analízissel a főbb flavan-3-olok, flavonolok, antocianinok, valamint sztilbének meghatározására fókuszáltunk, míg az összes polifenoltartalmukat Folin- Ciocalteu módszerrel határoztuk meg.Eredményeink szerint a mag- és héjminták összes polifenoltartalma szignifikánsan csökkent az alkoholos erjedés során, miközben a kioldódott polifenolok a borban felhalmozódtak. A magok minden vizsgált időpontban magasabb polifenoltartalmat mutattak a héjhoz képest. A magokban a flavonoidok közül a flavan- 3-olok (katechin és epikatechin) voltak jelen a legnagyobb mennyiségben, míg a héjban az antocianinok (malvidin-3-O-glükozid, delfinidin-3-O-glükozid, petunidin-3-O-glükozid) domináltak.A borkészítés során, bár jelentős mennyiségben oldódnak ki polifenolok a magból és a héjból, az erjesztés végén a melléktermékként visszamaradt törköly még mindig gazdag e vegyületekben, így értékes alapanyagként szolgálhat további felhasználásra.
This study examines the effect of different storage conditions on weight loss in Golden Delicious apples over a period of 9 weeks. Apples were stored under five different storage conditions (3 °C, 5 °C, 10 °C, 15 °C, and 24 °C), and weight measurements were collected weekly using individually labelled samples. It should be noted that differences in relative humidity may also have contributed to the observed weight loss patterns. A linear mixed-effects model was applied to estimate weight loss rates, enabling the calculation of a temperaturespecific slope for each group. These slopes were compared to the 3 °C reference condition, providing a quantifiable multiplier that describes the relative effect of temperature on weight loss. The results showed a strong linear trend in weekly weight loss under all conditions, with the temperature having a multiplicative effect: apples stored at 24 °C lost weight more than five times faster than those stored at 3 °C. An exponential model also captured the trend in slope values across temperature levels. The proposed method provides a transparent and interpretable framework for quantifying temperature effects and may be extended to other physiological parameters. These findings support improved storage strategies and contribute to sustainability efforts by reducing post-harvest losses in both industrial and household settings.
Magyarországon évszázados hagyománya van a vadon termett gombák gyűjtésének és fogyasztásának. A megfelelő gombaismeret hiánya folyamatos kockázatot jelent a fogyasztók számára, ami minden évben, időjárástól függően, akár több száz gombamérgezési esetet is jelenthet évente. A gombák házi tartósításával (szárítás, fagyasztás, konzerválás) már minden hónapban találkozunk gomba okozta megbetegedési esetekkel, nem csak a gombák természetben való megjelenési idejében. Az országban bekövetkező gombamérgezési események kivizsgálásában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) döntő szerepet játszik. A megbetegedések után a laboratóriumba érkezett minták vizsgálata dönti el, hogy az adott eset gombamérgezési eset, vagy egyéb gombafogyasztást követő rosszullét (meglévő betegség tünete, ételmérgezés, allergiás reakció, képzelt gombamérgezés).A 2024-es év gombafogyasztás után történő megbetegedéseit és azok laboratóriumi vizsgálati tapasztalatait mutatjuk be a Nébih adatai alapján.Az év során összesen 215 gombafogyasztás utáni megbetegedésből származó vizsgálati anyag érkezett, amelyben 309 fő és 2 kutya volt érintett. A legtöbb eset októberben történt (131 eset), tapasztalataink szerint ebben a hónapban jellemzően magasabb az eseményszám, a 2024-es évben azonban sajnálatos módon kiugró volt. Az esetek elemzése során különféle megbetegedést okozó fajt azonosítottunk, ideértve az amatoxin tartalmú gombafajok (pl.: Amanita phalloides, Lepiota spp.), az idegrendszert érintő mérgező gombafajok (pl.: Inocybe spp., Amanita pantherina), a gyomor-bélrendszert irritáló fajok (pl.: Entoloma sinuatum, Omphalotus olearius), valamint nyersen mérgező gombák (pl.: Armillarea mellea) okozta megbetegedéseket is. A laboratóriumi vizsgálatokat nyers gombából, ételmintákból, hányadékból és gyomormosó folyadékból végeztük. Az eredmények rávilágítanak az ismeretterjesztés és a megelőzés kiemelt fontosságára, különösen a lakosság körében, mivel a lakosság nem kötelezhető a gombák gyűjtéséhez szükséges tudásanyag megszerzésére.
Jelen munkában a Bajti Nemesítő Telep agrárerdészeti rendszerében, különböző talajtakarási módszerekkel (mulcs, méhlegelő, geotextília) termesztett három gyógynövényfaj: a mezei sóska ( Rumex acetosa L.), a lándzsás útifű ( Plantago lancelota ) és a kis télizöld ( Vinca minor L.) antioxidáns kapacitásának, polifenolos összetétének és szerves savtartalmának összehasonlító vizsgálatát végeztük el. Azt vizsgáltuk, hogy a különböző talajtakarásoknak van-e valamilyen előnyös hatása a növények antioxidáns tartalmára, mely a jövőbeli élelmiszeripari, humán táplálkozási vagy gyógyszeralapanyagként való hasznosítás szempontjából a legelőnyösebb. Az antioxidáns kapacitást a TPC (Folin-Ciocalteu féle összes polifenol tartalom), a FRAP (vas(III)-ion redukálóképességen alapuló antioxidáns kapacitás) és a DPPH (1,1-difenil-2-pikrilhidrazil gyök reakcióján alapuló) módszerekkel vizsgáltuk. A szerves sav- és a polifenolos összetételt kromatográfiás/ tömegspektrometriás eljárással határoztuk meg. Megállapítottuk, hogy a talajtakarási módszerek hatása az antioxidáns kapacitásra és a polifenol tartalomra erősen fajfüggő, valamint bizonyos talajtakarásokkal az antioxidáns tartalom szignifikánsan növelhető. Az eredmények hozzájárulnak az agrárerdészeti rendszerekben termelt gyógynövények kémiai összetételének kutatásához, és az adatok alapul szolgálhatnak a további fajokon végzett kísérletek tervezéséhez.
In this study, antioxidant, anticholinesterase and antiproliferative activities of ethanolic extract of Terfezia olbiensis (Tul. & C. Tul.) Sacc. mushroom were evaluated. Antioxidant activity was determined by total antioxidant capacity (TAS), total oxidant capacity (TOS) and oxidative stress index (OSI) parameters and TAS value was calculated as 1.983±0.049 mmol/L, TOS value as 16.762±0.453 μmol/L and OSI value as 0.846±0.043. In addition, acetylcholinesterase activity and butyrylcholinesterase activity of T. olbiensis were found as 91.94±1.75 μg/mL and 132.08±2.09 μg/mL. Finally, the antiproliferative effect of T. olbiensis on the A549 lung cancer cell line was investigated and it was determined that the extract decreased cell viability in a dose-dependent manner. Our study results indicate that T. olbiensis can be evaluated as a potential anticancer agent in lung cancer cells. These findings suggest that T. olbiensis may be an important source for future therapeutic applications with its biological activities that show positive effects on health. However, these activities need to be confirmed with more detailed molecular and in vivo studies.
