This study, grounded in Butler's Tourism Area Life Cycle model, investigates the life cycle of the Balaton Sound music festival, with specific emphasis on its developmental trajectory, peak period, and subsequent decline. The analysis provides a structured framework for examining the evolution of the festival across six distinct stages and assessing its regional impacts. The research employs a mixed-methods approach. The qualitative component explores the festival's life cycle stages, its social impacts on the local community, community responses, and shifts in the festival's public image. The quantitative analysis includes data on visitor numbers, guest nights, and changes in the Gini index during festival periods. Findings indicate that the festival reached its zenith in the mid-2010s, characterized by both high tourism significance and elevated social prestige. The decline, however, was primarily triggered by the COVID-19 pandemic, shifts in consumer preferences, and declining perceived value, all of which diminished the overall festival experience. The study concludes that although Balaton Sound played a crucial role in shaping summer tourism in the region for over a decade, recent economic, environmental, and social challenges led to its discontinuation and the restructuring of Zam & aacute;rdi's tourism economy. The results are utilizable for DMOs and other industry stakeholders.

Purpose This study aims to develop and validate a multidimensional scale that measures consumers' motivations to purchase local smallholder food products, with a particular focus on marketing-oriented consumer research and decision-making. Design/methodology/approach Based on a literature-derived motivation framework and expert review, an initial pool of 30 items was generated. Data were collected via an online survey of Hungarian consumers aged 18–65 (n = 1,000), with quotas based on gender, age group and region. The sample was randomly split, exploratory factor analysis was conducted using principal component analysis with Promax rotation, and confirmatory factor analysis was performed using consistent PLS (PLSc). Factorial structure, reliability, and construct validity were assessed. Findings Results support a validated seven-factor, 19-item scale capturing motivations related to quality and taste, health, fashion, personal contact, environmental protection, local patriotism, and provenance. Reliability and convergent validity indicators meet recommended thresholds, while discriminant validity is acceptable, with a close association observed between health and environmental motivations. Practical implications The scale can help smallholders and marketers segment consumers and tailor product, communication, and channel strategies, while enabling researchers to compare motivational profiles across settings and to undertake further cross-cultural validation. It may also inform policy measures supporting smallholder producers and short food supply chains. Originality/value The aim of this research is to address an existing gap in the literature. Currently, there is no validated scale specifically designed to explore consumer motivations for local smallholder food products from a marketing perspective. By developing such a tool, this research equips professionals and researchers with an instrument that enables them to make more informed decisions in the contemporary environment.

Is the media responsible for triggering panic buying? This study investigates the existence and direction of causality between the volume of various fuel-related online media impressions and panic buying, relying on social listening and company-based transactional data during a period of fixed prices. By employing a VAR model with hourly frequency data, Granger causality and impulse response functions were analyzed. The findings reveal that social media platforms (forums, Twitter/X) exert a greater influence on the onset of panic buying than online news portals. Furthermore, the volume of specific keyword-related content can be used to predict panic buying.

This study explores the travel behaviours, motivations, and challenges of people with disabilities (PwD) in Hungary, providing empirical insights into their tourism experiences. The aim of this paper is to identify key factors influencing the travel behaviour of PwD, including accessibility barriers, sources of travel information, and perceptions of inclusivity within the tourism industry. Hence, a questionnaire survey was conducted among PwD in Hungary, utilizing a combination of faceto-face and online data collection methods. The study employed an exploratory approach, gathering self-reported data on travel frequency, preferred destinations, accessibility concerns, and experiences with discrimination. The findings reveal that transportation accessibility, availability of reliable in-formation, and societal attitudes play a decisive role in shaping PwD's travel choices. While many respondents recognize the potential benefits of travel, persistent structural and social barriers continue to limit their tourism participation. By providing empirical evidence on the real-world experiences of PwD, the study highlights the critical need for policy interventions, industry improvements, and inclusive service design.

Accessible tourism has historically been an under-researched area within tourism studies. However, over the past decade, growing recognition of its importance and the diverse range of stakeholders involved has led to a significant shift. As a result, an increasing number of international researchers have begun exploring this field. The Erasmus "Accessible" project has contributed to this momentum by conducting international research across four countries, aiming to better understand the current state and development potential of accessible tourism. A survey conducted among individuals with disabilities yielded several new insights into the travel habits of this target group. The study also examined how inclusive the social environment is and whether people with disabilities face discrimination while traveling. These negative experiences may affect their motivation and travel behaviours. By analysing awareness and the types of discrimination encountered, this research can help identify best practices and promote greater social inclusion.

A kutatás a magyarországi zenei fesztiválok látogatóinak fogyasztási szokásait vizsgálja, iskolai végzettségük alapján. A cél a preferált fesztiváltípusok, a látogatási motivációk és az elégedettség különbségeinek feltárása volt. A módszertan egy 2022-es, 698 fős online kérdőíves felmérésen alapult, melynek adatait leíró statisztikával és khi-négyzet próbával elemeztük. A legfontosabb eredmények szignifikáns eltéréseket mutatnak. A felsőfokú végzettségűek a regionális, autentikusabb eseményeket részesítik előnyben, míg az alacsonyabb iskolai végzettségűek a nagy, sztárfellépőket felvonultató fesztiválokat kedvelik. Motivációikban is különbség mutatkozik: a diplomások számára a kulturális programok és a természeti környezet, míg másoknak a látványelemek és az ismerkedési lehetőségek a fontosabbak. A felsőfokú végzettségűek következetesen elégedettebbek a fesztiválok minden elemével (szervezés, programok, gasztronómia). Az eredmények gyakorlati haszna, hogy a fesztiválszervezők jobban megérthetik a célközönségük heterogenitását. A kínálat és a marketingkommunikáció kialakításánál figyelembe kell venniük az iskolai végzettségből adódó eltérő fogyasztói igényeket a sikeres és célzott rendezvényszervezés érdekében.

The introduction of daily physical education has altered the infrastructural and workforce requirements of educational institutions. Our aim is to assess the infrastructural elements related to physical education based on complex criteria in the schools of the Southern Transdanubian region. Our questionnaire was evaluated based on responses from 248 public educational institutions in the region. The basic and differentiated infrastructural needs, which are essential to the effectiveness of teaching, were determined based on the opinions of physical education teachers and the curriculum. A scoring system was developed to evaluate the infrastructural conditions of physical education on a per-school basis, allowing for categorization and comparison of the institutions. According to our results, gym are available in 90% of the facilities, but outdoor sports fields and spaces necessary for athletics education are lacking to a much greater extent. In the case of differentiated infrastructure, for example, only 15 schools have a swimming pool. From a territorial aspect, examining the issue with thematic maps at both municipal and district levels, it can be said that, on average, schools in larger cities and economically more developed areas are in a more favorable position. To ensure effective, uniform quality operation, immediate basic infrastructural investments are justified.

Every sixth person in the world has some form of disability, and this proportion is expected to rise in the future. Although much has been done in this field, the inclusion of people with physical or mental/intellectual disabilities in tourism is still often blocked by various barriers. In addition, a lack of interest and attention on the part of tourism service providers remains a common problem, even in countries with a relatively high level of socio-economic development. The tourism sector is currently missing a significant economic opportunity by not adequately catering to the needs of this special market segment. Based on the statistical data, the findings in international and Hungarian literature and the results of international studies and research done with the participation of the authors, the paper demonstrates the problems faced by people with disabilities when travelling and outlines possible solutions and good practices for making the tourism sector more inclusive.

A KUTATÁS CÉLJA A környezettudatos fogyasztói réteg kialakulása nagyban függ az ország társadalmi és gazdasági fejlettség szintjétől, illetve az adott régióban érvényes szabályozási környezettől. Kutatásunk célja annak megválaszolása, hol tart ma a környezettudatosság a tömegessé válás útján. Ehhez áttekintjük azokat az elméleti konstrukciókat (szivárgáselméletek és upscaling), amelyek támogatják a terjedési jelenségek megértését, továbbá a szabályozási környezet hatását és a fenntartható fogyasztás terjedésére rámutató szakirodalmi tapasztalatokat. Összehasonlító elemzésünkben bemutatjuk empirikus eredményeink révén, hogy idővel miként alakult a környezettudatos attitűd és magatartás. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Kutatássorozatunk első szakaszában, empirikus kutatásunkban online kérdőíves megkérdezést végeztünk 2023 májusában, és a PEB (Pro-Environmental Behaviour) skála alkalmazásával értelmeztük a környezettudatos viselkedés alakulását, összehasonlítva Nagy (2018) korábbi eredményeivel, hallgatói minta segítségével (N=110). LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Az eredmények alapján az újrahasznosítás, a szelektív gyűjtés és a környezethatékony termékek fogyasztása jellemző leginkább a mintánkra. A 2018-as eredményekkel történő összehasonlítás során eltérést tapasztaltunk a fogyasztáscsökkentés és lemondás, a keresletmódosítás, valamint a környezettudatos panasz és tiltakozás sorrendiségének tekintetében. Ugyanakkor az egyes magatartásminták szintjén alacsony elmozdulást mértünk. GYAKORLATI JAVASLATOK A környezettudatos cselekvések között leginkább jellemzőek ma már széles körben elterjedtek, azok az életmódunk részévé váltak. A legkevésbé elterjedt cselekvések terjedésében a mélyebb elköteleződés és az aktív magatartás igénye jelenthet akadályt. Ezzel együtt is tanulmányunk arra hívja fel a figyelmet, hogy a zöld mainstreaming, vagyis az upscaling elkerülhetetlen, akkor is, ha a fogyasztók nem mindenáron választják a zöld alternatívákat, vagy mondanak le igényeikről. Eredményeink azért tekinthetők előremutatónak, mert a fenntartható fogyasztói magatartás terjedésének megértése központi szerepet játszik a környezeti problémák társadalmi megközelítésében bekövetkező paradigmaváltásokban. Köszönetnyilvánítás: A TKP2021-NKTA-19 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.

A magyar lakosság hagyományosan árérzékeny, miközben egyre fontosabb számára a környezetvédelem. Kérdés ugyanakkor, hogy ezek a szempontok egyszerre vagy egymástól függetlenül vannak-e jelen az élelmiszer és háztartási cikkekhez kapcsolódó fogyasztói döntésekben, valamint az is, hogy az árérzékenység és környezettudatosság mentén kialakíthatók-e fogyasztói szegmensek, és ha igen, akkor hogyan jellemezhetők és mennyiben térnek el egymástól. A szerzők kutatási projektjükben a témakörhöz kapcsolódó szakirodalom áttekintése után ezeket a kérdéseket válaszolják meg kvantitatív kutatásmódszertan segítségével, egy kiskereskedelmi lánc hűségprogramjában részt vevő fogyasztók mintáján. Elemzésük során főkomponens-elemzést hajtottak végre varimax rotációval, majd a kutatási céljaik vizsgálatához klaszterelemzést végeztek. Legfőbb eredményeik szerint a két jellemző együttes figyelembevétele szükségesnek látszik a fogyasztók szegmentálása során, miközben lényeges eredmény, hogy a környezettudatos fogyasztók csoportja kettős, azaz magában foglal egy árérzékeny és egy árakra nem érzékeny csoportot. Eszerint, a fenntarthatósággal foglalkozó tudományos kutatásokban és üzleti gyakorlatban érdemesnek tűnik elmozdulni a réspiac megközelítéstől a szélessebben vett zöldfogyasztás értelmezése felé.

Az akadálymentes turizmus sokáig a turizmuskutatás elhanyagolt területe volt.Ezen kíván változtatni az "Accessible" Erasmus-projekt keretében megvalósuló, 4 országra kiterjedő nemzetközi kutatás

A mindennapos testnevelés 2012-es bevezetése az iskolai sport területén olyan szintű változásokat hozott, mely egyértelműen kiterjed az egészséges életvitel kérdéskörére is. Célul szolgált, hogy a mindennapi testmozgásra és egészségtudatosságra igényt tartson a fiatal generáció oly mértékben, hogy az beépüljön mindennapjaikba. Vizsgálatunk során felmértük a Dél-Dunántúl különböző településtípusain élő lakosságot az egészséges életmód olyan szegmenseivel kapcsolatban, mint a testi-lelki egyensúly helyzete, a stressztűrő képesség, a stressz- és konfliktushelyzetek kezelése, a túlsúly és elhízás kérdésköre, valamint a káros szenvedélyek témakörei. Online mintavétel során 1089 fő töltötte ki kérdőívünket. A statisztikai elemzésekhez Khí-négyzet próbát alkalmaztunk. Eredményeinkben generációs különbségek jelennek meg, melyek a különböző korcsoportok megítélésében találhatók. Lényeges különbségek lelhetők fel a településtípusok közötti összehasonlításokban, miszerint a nagyvárosi környezetben a stresszkezelés nagyobb kihívást jelent, továbbá a konfliktuskezelés fokozott fejlesztésre szorul a kisebb településeken élők körében. Az elhízási arányszámok a kutatásunk során pozitívabb képet mutatnak az országos arányszámokhoz viszonyítva. Rendkívül fontos szerepet tulajdonítunk az iskoláknak és az ott dolgozóknak abból a szempontból, hogy a káros szenvedélyek elleni elutasító magatartásra már iskolás korban nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A mindennapos testnevelés a témakör szempontjából elengedhetetlen fontosságú, hiszen hozzá kapcsolódva olyan értékeket és normákat lehet kialakítani, melyek a mai fiatal generáció számára meghatározó szerepet töltenek be a jövőben.

Tanulmányunk azzal a céllal íródott, hogy a filozófia eszköztára által és empirikusan is igazolható módon bemutassa az emberi létezésnek otthont adó tér ki- és átalakításának szükségszerűen szubjektív aspektusait az utazástudomány kontextusaiban. Ezt a szellemi és gyakorlati emberi tevékenységet nevezzük akadálymentesség-természetű „kézhezállóságnak”, mely a Földön való létezésünk elengedhetetlen feltétele és mozgatórugója is. A tanulmányban kontextualizáljuk egyrészről ennek nyomán a fogyatékossággal élő, utazni vágyó emberek élmény- és térhasználati igényét az „egészséges” társaikéval összehasonlítva, melyek nem mutatnak érdemi különbségeket – fókuszálva az akadálymentességi igénnyel bíró utazók alapvetően az alul- vagy dezinformáltság körül fluktuáló utazásszervezési nehézségeire. A probléma feltárása, elemzése és a megfogalmazott javaslatok eseteiben is aktívan támaszkodunk a filozófia több ezer évre visszanyúló „eszköztárára”, melyet már több esetben sikeresen integráltuk eddig megjelent tanulmányainkba. Meggyőződésünk, hogy ezzel a „módszertannal” sikerül(t) elmélyíteni az utazástudomány gondolatvilágát és akadémiai üzenetrendszerét. Tisztában vagyunk vele, hogy az általunk alkalmazott megközelítésmódok és a filozófia világának nyelvezete viszonylag távol áll a főáramú és elvárt akadémiai fogalmazásmódtól, de kis odafigyeléssel és nyitottsággal ez a nehézség áthidalható – akadálymentesség-természetűvé tehető. Ezen kontextushálóba szőve igyekszünk továbbá ráirányítani a figyelmet az online szállásadói és -disztribútori felelősségre, illetőleg javaslatokat is megfogalmazunk a látszólag paradox egyéni tér- és épülethasználati igények feltérképezhetőségének megteremtése érdekében.

A TANULMÁNY CÉLJA A digitális technológia megjelenése és alkalmazása a turizmus rendszerének egészében a modern turisztikai folyamatok egyre fontosabb formálója. Erre a jelenségre alapozva kutatásunk középpontjában a turisztikai fogyasztási szokásokban tapasztalható digitalizációval kapcsolatos hazai fogyasztói attitűdök vizsgálata áll. Tanulmányunk célja, hogy felfedje a Covid-19 járvány által jelentősen érintett turizmus szektorban a pandémia előtt, alatt és után tapasztalható digitalizációval kapcsolatos fogyasztói attitűdöket. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Egy komplex kutatási projekt részeként a Covid-19 járvány idején és azt követően online kérdőíves megkérdezések és strukturált mélyinterjúk segítségével mértük fel a turisztikai fogyasztói magatartás digitalizációval kapcsolatos attitűdjeit. A kérdőív eredményeinek kiértékeléséhez leíró statisztikákat, míg a strukturált mélyinterjúk elemzéséhez kvalitatív tartalomelemzést alkalmaztunk. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Összességében a világjárvány jelentősen megváltoztatta a turisztikai fogyasztói magatartást, és egyre fontosabbá tette a digitális lehetőségek használatát az utazók számára világszerte. Az eredmények (a felmérés nagymintás, de nem reprezentatív mivolta) alapján azonban az valószínűsíthető, hogy a magyar lakosság még mindig korlátozott és viszonylag kevés információval és tapasztalattal rendelkezik a digitalizációhoz köthető turisztikai szolgáltatásokkal és megoldásokkal kapcsolatban. A lakosság ezirányú igényei egyelőre csekélynek tekinthetők, ami a pandémia alatt ugyan érdemben megváltozni látszott, azonban a pandémia utáni fogyasztói attitűdök egyértelműen a fizikai, klasszikus utazás irányának visszaerősödése felé mutatnak. GYAKORLATI JAVASLATOK Fontos hozzáadott értékkel bír a tanulmányozott jelenségek kutatásának és a turisztikai fogyasztók reakcióinak folyamatos nyomon követése, annak érdekében, hogy jobban megértsük a hazai turisztikai fogyasztók digitalizációjával kapcsolatos, folyamatosan változó attitűdjeit. Ezáltal felismerhetővé válhat majd a fordulópont, amikor a digitális megoldások iránti igény a világ más tájain tapasztalhatóhoz elkezd felzárkózni.

The world is currently facing at least four simultaneous crises, including the still relevant shadow of the Covid-19 pandemic, the consequences of the Russia–Ukraine war, an economic crisis with significant inflationary pressures and a climate crisis that has been a decades-long source of anxiety for many. Each of these crises influences consumer and shopping behaviour and attitudes towards the future, with spill-over effects on the work of economic actors. Our study aims to contribute to an understanding of the relationship between crisis situations and shopping. Our findings are based on the results of an online survey conducted between 7 July and 20 July 2022. The online sample of 1,000 respondents is representative of the Hungarian population aged 18–74 in terms of gender, age, type of municipality, educational level and region. The aim of this study is to show how the four crises affect attitudes towards shopping, while it also touches upon the role of pleasure in shopping and the significance of anxiety about the future.

A helyi termékek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek számos európai országban, köztük hazánkban is. A vásárlói célközönsége az ilyen típusú termékeknek azonban sokszor túlmutathat a hazai lakosságon, ugyanis utazásaik során a turisták is előszeretettel vásárolhatják és fogyaszthatják őket. Jelen tanulmány a helyi termékek turizmusban betöltött szerepét hivatott bemutatni a kínálati oldalon a helyi termék előállítók tapasztalatainak és a keresleti oldalon a turisták igényeinek megismerése által. Eredményeink alapján kiderült, hogy a helyi termékeknek valóban nemcsak a mindennapokban, hanem az utazások során is létjogosultságuk van. A helyitermék-előállítók visszajelzései egyértelműen igazolják, hogy divatos dolog lett a helyi termék vásárlása, fogyasztása. Folyamatosan növekszik a fogyasztói kör, és ebben a fogyasztói körben a külföldi és belföldi turisták egyre jelentősebb fogyasztói szegmensként jelentkeznek. A megkérdezettek többsége utazásai során is keresi a helyi termékeket, megkóstolja a helyi alapanyagokból készült ételeket, akár még az ízlésesen csomagolt változatokat különleges ajándékként haza is viszi magával. Sokszor a hagyományos és tájjellegű élelmiszerekre alapuló attrakciók a látogatók számára komoly vonzerőt jelentenek, sőt bizonyos esetekben utazási motivációt is szolgáltatnak. Megfelelő termékfejlesztéssel, marketinggel pedig a turistacsalogató önálló turisztikai vonzerővé is válhat.

A világ jelenleg egyidejűleg legalább négy válsággal néz szembe, így a továbbra is aktuális Covid-pandémia árnyával, az orosz-ukrán háború következményeivel, egy jelentős inflációs nyomással járó gazdasági válsággal és az évtizedek óta jelen lévő, sokakban szorongást keltő klímaválsággal. Mindezen helyzet befolyásolja a fogyasztói, vásárlói magatartást, a jövőhöz való hozzáállást, aminek tovagyűrűző hatása a gazdaság szereplőinek munkájában is megjelenik. Tanulmányunk a válsághelyzetek és a vásárlás közötti kapcsolat megismeréséhez kíván hozzájárulni. Megállapításainkat egy 2022. július 7. és július 20. között zajlott, online megkérdezés eredményeire alapozzuk. Az 1 000 fős online minta nem, életkor, településtípus, iskolai végzettség és régió szerint reprezentatív a 18–74 éves magyar lakosságra vonatkozóan. Jelen vizsgálat célja annak bemutatása, hogy a négy jelzett válság hogyan befolyásolja a vásárláshoz való viszonyt, kitérve a vásárlás örömének szerepére és a jövő miatti aggodalom jelentőségére.