OBJECTIVE:To present preliminary results and clinical experiences regarding the use of the Histolog® Scanner (SamanTree Medical SA, Lausanne, Switzerland), a fluorescence confocal microscopy (FCM)-based digital imaging device for real-time evaluation of prostate biopsy cores, and to assess its diagnostic performance compared with conventional histopathology for detecting or ruling out clinically significant prostate cancer (csPCa). PATIENTS AND METHODS:This retrospective study included 20 patients and analysed 50 prostate biopsy cores. Each selected core was examined using the Histolog Scanner and subsequently evaluated by standard histopathological processing, including haematoxylin and eosin staining and p504s/basal cell cocktail dual immunohistochemistry when indicated. Sensitivity, specificity, positive predictive value (PPV), negative predictive value (NPV), and overall diagnostic accuracy were calculated. Our definition for csPCa was Gleason Score 3 + 4/International Society of Urological Pathology (ISUP) Grade Group ≥2 RESULTS: All biopsy cores were successfully analysed by the FCM-based technique, and the standard histopathological examination. The test results were available within 10-15 min on each occasion. Among 20 Histolog-negative samples, 18 were truly negative (NPV 90%). Of 30 Histolog-positive samples, 19 were confirmed positive, while 11 were false positives (PPV 63.3%). Sensitivity reached 90.5%, and specificity was 62.1%. Overall diagnostic accuracy was 74%. Technical challenges included occasional core drying and the learning curve required to differentiate benign lesions from low-grade malignancies. CONCLUSION:The Histolog Scanner shows promise as a rapid tool for the preliminary assessment of prostate biopsy cores, showing high NPV and sensitivity; however, the PPV and specificity turned out to be relatively low. Tissue integrity is preserved for subsequent histopathology. The limitations of our study highlight the need for larger prospective studies to refine its clinical role and determine optimal integration into PCa diagnostic workflows.

Célkitűzés: Bemutatjuk az intézetben elvégzett első száz robotasszisztált parciális nephrectomia eredményeit, valamint a műtét során az intracorporalis ultrahang használatának előnyeit. Betegek és módszer: A tanulmányban 2023. február 27. és 2025. február 24. között elvégzett száz robotasszisztált beavatkozás adatait dolgoztuk fel. Vizsgáltuk a kórházi tartózkodás időtartamát, a műtéti időt, a műtét alatti vérvesztést, a perioperatív paramétereket, a korai és a késői szövődményeket. Abban a 6 esetben, ahol a CT-vizsgálat tisztán endofitikus vesedaganatot írt le, intraoperatív ultrahangot használtunk. Eredmények: Az első száz robotasszisztált nephrectomia során az átlagos műtéti idő 122 perc, a vérvesztés 328 ml volt. 29 esetben zéró iszkémiában, 71 esetben pedig meleg iszkémiában végeztük a beavatkozást, a meleg iszkémia átlagos értéke 15,6 percnek bizonyult. Összehasonlítva az általunk operált betegcsoportokat, az intraoperatív ultrahang használatának köszönhetően a meleg iszkémiás idő és a vérvesztés az intrarenális tumorok esetén korrelált a nem intrarenális tumoros betegcsoportban mért értékekkel. Következtetés: Intézetünkben az urológiai robotsebészeti programot sikeresen bevezettük. Kezdeti tapasztalataink és eredményeink biztatóak. Az intracorporalis ultrahang használatának a vesedaganatok technikailag nehezen kivitelezhető ellátásában jelentős szerepe van.

Bevezetés: A Budapesti Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Urológiai Osztályán 2022 óta érhető el a robotasszisztált műtéti technika, az évek során számos onkológiai és rekonstrukciós urológiai beavatkozás vált rutinszerűvé. Esetismertetés: Jelen esetbemutatásban egy komplex húgyúti kövességben, teljes vizeletelakadásban és kétoldali lágyéksérvben szenvedő 66 éves páciens, egy üléses, kombinált robotasszisztált műtétjét ismertetjük. A preoperatív képalkotó vizsgálatok vesevezeték- és húgyhólyag-kövességet, jelentős prosztatamegnagyobbodást és kétoldali lágyéksérvet igazoltak. Megfelelő előkészületek után egy ülésben kombinált robotasszisztált műtétet végeztünk, amely során Millin-szerinti adenomectomiát, húgyhólyagkő-eltávolítást, bal oldali uréterreszekciót, uréter-neoimplantációt és kétoldali lágyéksérvműtétet végeztünk. A műtét 200 percig tartott, komplikációmentesen zajlott. Következtetés: Elmondhatjuk, hogy a robotasszisztált műtéti tapasztalatok növekedése és az egyre rövidülő műtéti idők lehetővé teszik a kombinált műtéti típusok alkalmazását indokolt esetekben. Az ilyen megközelítések nemcsak a betegek számára nyújtanak jelentős előnyöket, de hatékonyabbá teszik a műtéti kapacitás felhasználását is.

A radikális cystectomián áteső betegek vezetése továbbra is a nagy kihívást jelent az urológiai ellátásban, tekintettel a műtéti indikációt képző betegség, és a komplex műtéti ellátásból fakadó magas perioperatív, posztoperatív mortalitásra, morbiditásra, és az ellátás során megjelenő pszichés hatásokra. Osztályunkon egyre inkább felmerülő kérdéskör az, hogy a korrekt onkosebészeti megoldáson felül létre tudjon jönni egy komplexebb ellátási protokoll, amely a daganatos gyógyulás elősegítése mellett megoldási lehetőséget kínál azokra a problémákra, amik a radikális cystectomián áteső páciensek ellátása során szembesülünk. Így jött létre a Cystectomia Életminőség Program (CystoGuide), amellyel reményeink szerint mind a páciens, mind pedig az ellátórendszer fontos előnyökhöz juthat a program igénybevétele esetén. A cikk a programmal kapcsolatos tudnivalókat, és kezdeti tapasztalatainkat foglalja össze.

Bevezetés: A visszatérő cystitis, amely leggyakrabban a nőket érinti, jelentősen rontja a betegek életminőségét. A megfelelő diagnózis, kezelés és megelőzés kulcsfontosságú a betegség hatékony kezelésében és megelőzésében. Módszerek: Cikkünkben összefoglaljuk az Európai Urológus Társaságnak a recidív cystitis megelőzésére vonatkozó legfrissebb irányelveit, valamint az ehhez kapcsolódó szakirodalmat. Eredmények és megbeszélés: A recidív cystitis diagnózisát vizelettenyésztéses vizsgálat erősíti meg. Fontos a rizikófaktorok felmérése és a kórokozó antibakteriális rezisztenciájának vizsgálata a kezelés sikerének növelése érdekében. A megelőzés alapja a rizikófaktorok elkerülése és a nem antibiotikum-alapú módszerek alkalmazása. Az immunoaktív profilaxis, különösen az uropatogén Escherichia coli baktérium lizátumát tartalmazó OM-89 (Uro-Vaxom) használata, hatékonynak bizonyult a recidív cystitises epizódok megelőzésében. Ezen kívül számos további nem antibiotikum-alapú megelőzési módszer áll rendelkezésünkre, mint például a helyi hormonpótlás, vagy a helyi probiotikumok alkalmazása, bár a rendelkezésre álló evidencia a legtöbb esetben ellentmondásos. Az antibiotikumprofilaxis megbízható, azonban a mellékhatások és a rezisztencia kialakulása miatt csak utolsó lehetőségként javasolt. Következtetések: A recidív cystitis megelőzésében a nem antibiotikum-alapú módszerek alkalmazása nélkülözhetetlen, a legtöbb gyógyszer esetében azonban további vizsgálatok szükségesek hatékonyságuk teljes körű megértéséhez.

Our objective was to present the perioperative and oncological results of robot-assisted surgery performed in our department. In our publication, we retrospectively reviewed the data of 658 robot-assisted procedures performed between 01/02/2022 and 31/03/2024. The average operative time for radical prostatectomy with bilateral lymph node block dissection was 229 minutes, mean blood loss was 305 ml. Without lymphadenectomy, mean blood loss was 233 ml, operative time was 185 minutes. Biochemical relapse- free rate was 81.6% one year after the procedures. 165 patients underwent robot-assisted partial nephrectomy, and 48 patients underwent radical nephrectomy. We performed the first robot-assisted cystectomy with intracorporeal "neobladder" technique in Hungary. In terms of urinary diversion, we performed orthotopic bladder formation in 10 cases, Bricker bladder formation in 20 cases, and uretherocutaneostomia in 4 cases. We also performed the first robot- assisted retroperitoneal lymphadenectomy in the country. As a conclusion, using robot-assisted technology, the full spectrum of radical uro-oncological surgical procedures can be safely performed in a minimally invasive manner. Our experience and results are encouraging so far, validating the increasing domestic distribution of robotic surgery.

Robotic-assisted partial nephrectomy (RAPN) was first described in 2004 and, since its introduction in clinical practice, has progressively gained increasing popularity. Over the years, the indications have also expanded, enabling robot-assisted surgical removal of complex kidney tumors. Important considerations for clinicians when choosing a minimally invasive technique are complete resection of the tumor, maximum protection of kidney function, and avoidance of complications. The first Da Vinci robotic surgery system was installed in Hungary at the Jahn Ferenc Dél- Pest Hospital and the National Institute of Oncology. The first robotic surgery took place at the National Institute of Oncology, and then at the Jahn Ferenc Dél-Pest hospital. In addition to open surgeries, only the laparoscopic procedure was available to perform kidney tumor surgeries in Hungary. The short one-year robotic surgery experience in our country supports the results of the international literature. Due to the introduction of robotics, a higher level of precision and freedom of movement creates new opportunities compared to open or laparoscopic kidney tumor surgeries.

Célkitűzés: A vizsgálat során az intézetünkben elvégzett első robotasszisztált műtétjeink perioperatív eredményeit értékeltük ki. Betegek és módszer: A tanulmányban 2022. február 1. és október 31. között elvégzett, 151 robotasszisztált beavatkozás adatait dolgoztuk fel. Három konzolsebészünk eredményeit értékeltük ki. Vizsgáltuk a hospitalizációs időt, a műtéti időt, a vérvesztést, a perioperatív paramétereket, a korai és a késői szövődményeket. Eredmények: Nyolcvannégy radikális prostatectomiát végeztünk, közülük 51 beteg esetében kétoldali kismedencei nyirokcsomóblokk-disszekcióval egybekötve. Az átlagos műtéti idő 276 perc, a vérvesztés 322 ml volt. Robotaszszisztált parciális nephrectomiát 31 betegen végeztünk. Az átlagos műtéti idő 172,85 perc, az átlagos vérvesztés 153,57 ml, a meleg iszkémiás idő átlagértéke pedig 16,84 perc volt. Robotasszisztált radikális nephrectomián 9 beteg esett át. Robotasszisztált pyelonplastica 5 beteg esetén, ureteronephrectomia 3, uréter-neoimplantáció 2, prosztata adenomectomia 2, sacrocolpopexia 8 beteg esetén történt. Magyarországon először intézményünkben végeztük el az első robotasszisztált cystectomiát intracorporalis „neobladder”-képzéssel, amelyet további 3 beavatkozás követett. Mellékvese-eltávolítást 1, hysterectomiát 1, urétercsonk-kiirtást 1 beteg esetén végeztünk. Következtetés: Az urológiai robotsebészeti programot intézetünkben sikeresen bevezettük. Kezdeti tapasztalataink és eredményeink biztatóak, a robotsebészet hazai térfoglalását validálja.

Bevezetés: A vese echinococcosis egy ritkán előforduló kórkép, az esetek nagy részében tünetmentes, ennek megfelelően felismerése nehézségeket okozhat. Diagnózisa képalkotó vizsgálatokkal lehetséges, kezelése pedig legtöbbször sebészeti módon történik. A szakirodalmat áttekintve vese echinococcosis általában máj- és tüdőérintettséggel társul, izoláltan az esetek körülbelül 2%-ában fordul elő. Esettanulmányunkban egy véletlenszerűen felfedezett vese echinococcosisban szenvedő férfibetegünk ellátását mutatjuk be. Esetbemutatás: A 40 éves, állattartással foglalkozó férfinél 2020 januárjában prosztata rosszindulatú daganat igazolódott. Stádiumvizsgálata során egy akkor még 8 cm-es elváltozás került leírásra a bal vese alsó pólusán. Betegünk 2020. február elején laparoszkópos radikális prostatectomián esett át. A műtétet követő időszakban vékonytű-aspirációs citológiai (FNAB) vizsgálat történt az említett vesében látott elváltozásból, amely bevérzett cisztát véleményezett. Később CT-vizsgálat történt, amely a vesében látott terime növekedését igazolta. Ezt követően újra FNAB-vizsgálatot kértünk, amely atípusos cisztát írt le, de felmerült a cystosus vesedaganat lehetősége is. Tekintettel a progresszióra és a CT-felvételen látott képre, valamint a daganat centrális elhelyezkedése miatt, radikális nephrectomia elvégzése mellett döntöttünk. A végleges szövettani vizsgálat vese Echinococcus-cisztát véleményezett. A műtétet követő kontroll hasi ultrahang- és mellkas-CT-vizsgálat echinococcosist más szervben nem igazolt. Megbeszélés: Az echinococcosis ritkán előforduló, de emberre annál ártalmasabb, parazita okozta betegség. Tünetek megjelenésekor fontos szerepet játszanak a képalkotó vizsgálatok. Az elváltozás felismerésekor a minél korábbi sebészi intervenció javasolt.

Purpose: A number of studies have confirmed that elevated platelet count accompanying various solid tumours is associated with worse survival. However, only meagre data are available on the relationship between thrombocytosis and survival in prostate cancer. Methods: We conducted a retrospective analysis on clinical-pathological data accumulated from 316 patients during on average 51 months of follow-up after laparoscopic prostatectomy performed for prostate cancer. We analyzed the relationship between platelet count, risk factors, prostate-specific antigen (PSA) and cancer stage with use the Tumor, Node, Metastase system (TNM), as well as surgical margin, and prognosis. Results: Thrombocytosis occurred in only one out of the 316 patients. The multivariate Cox proportional hazard model showed that preoperative PSA, risk group, preoperative haemoglobin level, and surgical margin status were significant, independent predictors of biochemical progression-free survival. By contrast, age at diagnosis and thrombocytosis had no such predictive value. Conclusion: We could not demonstrate an association between elevated platelet count and worse survival in our study population of patients with prostate cancer.

Urothelial cell tumors are the most common malignant urinary tract lesions, affecting the bladder in the majority of cases, however, 5% of the tumors occur in the upper urinary tract (urethra, renal pelvis). About 2,000 new diseases occur in Hungary every year and due to this tumor, almost 1,000 deaths occur in every year. The purpose of this paper is to summarize the results of radical surgery indicated in patients with non-invasive and muscle-invasive urothelial cancer, as well as its international recommendations. Based on the AUA and EAU guidelines, the latest and standard treatment options are described. Transurethral resection (TUR) is still a gold standard in the initial diagnosis and treatment of non-muscle invasive bladder cancer (NMIBC). The indication for radical cystectomy in addition to muscle invasive tumors (T2-T4a, N0-Nx, M0) is BCG resistant in T1G3 (evidence level: 3, recommendation level: B). Risk stratification is of paramount importance for the future treatment and follow-up of patients with bladder urothelial cell tumors. Although the proportions of changes in surgical care lag behind the novelties of urooncological treatments, advances in surgical technique, urinary tract reconstruction, and multimodal therapy may continue to improve the prognosis and quality of life of patients with bladder urothelial cell tumors. Tenke P, Fábián N, Németh Z. Modern surgical treatment of urothelial tumors.

Cél: A prosztatadaganatok ellátása komplex társadalmi feladat: az orvosszakmai kihívásokon túl jelentősek a betegség egyéni és össztársadalmi terhei is. Ezért tanulmányunk célja, hogy olyan ajánlásokat fogalmazzon meg az érintett szakmai szervezetek és a döntéshozók számára, amelyekkel tovább javítható a prosztatarákkal élő férfiak életkilátása és életminősége. Módszertan: Elemzésünk módszertanilag négy forráson alapszik, amelynek része a problémakörrel foglalkozó szakirodalmak feltárása, a hazai publikus adatbázisokban elérhető releváns adatok bemutatása, számos szakértői mélyinterjú, valamint az előzetes eredmények megvitatása kerekasztal-megbeszéléseken. Eredmény: Tanulmányunk fő megállapítása, hogy egyes részterületeken jelentős fejlődés történt az elmúlt években, ugyanakkor a minden beteg számára elérhető, modern, standard, minőségi betegellátás érdekében további lépések megtétele szükséges. Következtetés: A kidolgozott javaslatok alapján, összhangban a hazai és nemzetközi szakmai iránymutatásokkal, valamint a European Association of Urology Whitepaper on Prostate Cancer tanulmányával, véleményünk szerint kijelölhetőek azok a beavatkozási pontok, amelyek hozzájárulhatnak a standard és magas minőségű betegellátáshoz és ezáltal a betegek jó életminőségben eltöltött, hosszú túléléséhez.

The use of urological devices, especially urinary catheters, forms the basis of the daily praxis in urological departments, and also is widespread in most hospitals and long term care facilities. Using a foreign body that bypasses the normal host defences always increases the risk of infectious complications. Approximately 40% of healthcare-associated infections originate from the urinary tract, and most patients with nosocomial urinary tract infections (UTIs) have permanent urethral catheterisation or other urinary foreign bodies. Catheter associated urinary tract infections (CAUTIs) are the most common healthcare-associated infections worldwide. Although largely asymptomatic, they are major reservoirs for antibiotic resistance and contribute to morbidity in hospitals and long term care facilities.

Bevezetés: Az angiomyolipoma (AML) a vesében kialakuló, benignus daganat, amely szövettanilag három komponensből épül fel: túlburjánzott atípusos erekből, simaizomból és érett zsírszövetből. Az AML aktív kezelést igényel, amennyiben a képalkotó vizsgálatok alapján fennáll a malignitás gyanúja, a vérzésveszély, illetve ha a beteg specifikus panaszokról számol be. Esetismertetés: Egy 47 éves nőbeteg, bal oldali hasi fájdalmak és 2011 óta ismert, háziorvosa által kontrollált bal oldali nagyméretű AML véleményezése miatt jelentkezett az urológiai szakrendelésünkön. A hasi CT-vizsgálat a bal vese multiplex AML-t írt le (legnagyobb átmérőjű AML 12 cm-es volt). Az érintett vesét megelőző artériás embolizációt követően távolítottuk el, a kórszövettani vizsgálat multifokális AML-t írt le a bal vesében, a tumor embolizációhoz asszociált elhalt területekkel. Következtetések: Napjainkban a klinikai képalkotó vizsgálatok dinamikus fejlődésének és egyre szélesebb körű alkalmazásának köszönhetően a vese nagyméretű AML igen ritka, viszont ezen betegeknél a nagyfokú vérzésveszély miatt a mihamarabbi, műtéti ellátás az egyetlen lehetséges alternatíva. Az eset bemutatását azért tartottuk fontosnak, mivel az extrém nagyméretű angiomyolipomák előfordulása ritka, viszont ruptura esetén akár a beteg életét veszélyeztető állapot jöhet létre, éppen ezért szeretnénk kiemelni az AML rendszeres, urológus által végzett kontrollvizsgálatának fontosságát.

Az urológiai gyakorlatban mindennaposnak számít a felső húgyutak átjárhatóságának fenntartása érdekében felhelyezett húgyvezetékstent. Mint minden idegen test, amelyet emberi szervezetbe ültetünk, bakteriális kolonizációnak és ezáltal biofilmképződésnek van kitéve. A húgyvezetékstent felületén kialakuló biofilm további szövődmények lavináját indítja el, amely végső soron a stent elkövesedését okozza. Mindezen szövődmények skálája a kellemetlen tünetektől az egészen veszélyes állapotig terjedhet, amely a stent idő előtti cseréjét teszi szükségessé további kockázatot és megterhelést jelentve a páciensnek. A húgyvezetékstent felületén képződő biofilm megakadályozása végett kiterjedt vizsgálatok történtek és született számos megoldás, amelyek eltérő hatékonysággal veszik fel a küzdelmet. A biofilm elleni harc nem új keletű, azonban mind a mai napig időszerű. Összefoglaló közleményünkben a biofilmképződés folyamatáról és a húgyvezetékstent felületén végbemenő, biofilm elleni kezelés lehetséges stratégiájáról szeretnék áttekintést nyújtani.

To reassess the diagnostic values of the “draft” guidelines for the clinical diagnosis of acute uncomplicated cystitis (AC), recently proposed by US Food and Drug Administration (FDA) and European Medicines Agency (EMA). The data of 517 female respondents (patients with acute cystitis and controls) derived from the e-USQOLAT database were analyzed and used for the validation of proposed “draft” guidelines of FDA and EMA, compared to the Acute Cystitis Symptom Score (ACSS) questionnaire. The diagnostic values of the proposals concerning signs, symptoms and their severity were assessed and compared. The six “typical” symptoms of the ACSS were strongly associated with the diagnosis of AC. The number of positive “typical” symptoms differed significantly between patients and controls: median 5 (IQR 4–6) vs 1 (IQR 0–3) respectively. Scored severity of “typical” symptoms also differed significantly between groups of patients and controls: median (IQR) 10 (7–13) vs 1 (0–4), respectively. The best balance between sensitivity and specificity is shown by the ACSS cut-off value of 6 scores and more of the “Typical” domain, followed by an approach proposed by FDA and EMA, justifying ACSS to be used as a diagnostic criterion for the clinical diagnosis of AC. Not only the presence but also the severity of the symptoms is important for an accurate diagnosis of AC. The ACSS, even without urinalysis is at least as favourable as the draft diagnostic proposals by FDA and EMA. The ACSS can be recommended for epidemiological and interventional studies, and allows women to establish self-diagnosis of AC, making the ACSS also cost-effective for healthcare.

Az utóbbi évtizedekben a hólyaghurut diagnosztikája, kezelése és a visszatérő hólyaghurut hosszú távú megelőzése nagymértékben fejlődött, ami többek között a húgyúti fertőzésekkel kapcsolatos patofiziológiai ismereteink bővülésének, a kórokozók növekvő antibiotikum-rezisztenciájának visszaszorítására irányuló nemzetközi stratégiák elterjedésének és a megfontolt antibiotikum-felhasználásra ösztönző irányelvek kidolgozásának köszönhető. Összefoglaló közleményünk célja az Amerikai Urológus Társaság visszatérő nem komplikált hólyaghurut kezelésével kapcsolatos legújabb ajánlásainak ismertetése és elemzése. Az irányelvek segítségül szolgálnak a visszatérő hólyaghurut megfelelő diagnosztikájához, kezeléséhez, kiemelt hangsúlyt fektetnek a nem megfelelő antibiotikum-kezelési módszerek és az antibiotikum-rezisztencia visszaszorításának aktuális lehetőségeire.

INTRODUCTION:Lower urinary tract infection are a common urologic disease, but a therapy is not always optimal.AIM:to evaluate the compliance of prescriptions made by urologists in treatment of patients with lower urinary tract infection, in particular with acute uncomplicated cystitis.MATERIALS AND METHODS:A specially designed questionnaire was filled out by 161 urologists from Novosibirsk, Barnaul and Krasnoyarsk, as well as participants of VII Congress of urologists of Siberia.RESULTS:The survey showed that 34.8%, 27.9%, 22.4% and 14.9% of urologists had 6-10, 11-20, 1-5 and more than 20 patients with acute uncomplicated cystitis a month, respectively. According to results, 91.9% of urologists are familiar to National guidelines on treatment of lower urinary tract infections and 91.2% of doctors consider them to be reasonable. Among those surveyed, 29.2% of urologists believe that National Guidelines differ from European Guidelines; 95.7% of participants adhere to recommendations, but only 47.4% respect it almost always, 16.9% do it in half of cases and the remaining 35.7% comply with them in less than 40% cases. Moreover, 86.4% of urologists started a treatment of acute cystitis with antimicrobial therapy and preferred fosfomycin in 41.0%, nitrofurans in 20.9%, fluoroquinolones in 21.6% and cephalosporins in 16.5% cases, respectively. Almost all respondents (93.8%) are convinced that antibiotic therapy should be accompanied by phytotherapy, and 71.5% of urologists administer Canephron.CONCLUSION:In the urologic community there are controversies in the treatment of patients with acute uncomplicated cystitis. The choice of therapy is not always optimal.

A nők felénél alakul ki akut hólyaghurut élete folyamán legalább egy alkalommal és az esetek 20%-ában alakul ki visszatérő hólyaghurut. A betegségnek komoly negatív hatása van az életminőségre; a betegek 60%-ánál kimutatható valamilyen fokú depresszió, amely megfelelő kezelés alkalmazásával akár 30-40%-kal csökkenthető. A fejlett országokban ez nagy anyagi terhet jelent az egészségügyi ellátórendszer leterhelése, illetve az emiatt a munkából kiesett napok magas száma miatt. Visszatérő hólyaghurutnál nem elégséges az aktuális fertőzést kezelni, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megfelelő profilaxis alkalmazására. A megelőzési lehetőségek közül mindig a nem antibiotikumon alapuló módszereket szükséges előnyben részesíteni, antibiotikum-profilaxis csak ezek sikertelensége esetén javasolt.