Eötvös a torziósingával végzett méréseket bemutató publikációban, a nehézségi potenciált másodfokú Taylor-sorfejtéssel modellezi, és bemutatja, hogy a nehézségi potenciál második deriváltjai (vagy pontosabban azok bizonyos kombinációi) közvetlenül mérhetők a műszerével. A szerzők továbbfejlesztették Eötvös nehézségi potenciálmodelljét magasabb fokú tagok bevonásával a Taylor-sorba, felhasználva a nehézségi potenciál magasabb rendű deriváltjait (együtthatóit) és a topocentrikus derékszögű koordináták magasabb hatványait. Ezen eljárás alkalmazása lehetővé tette a nehézségi potenciálmodell kiterjesztését egy mezoskálájú területre, ezáltal nagyobb számú torziósingamérés bevonását a modellezésbe. Annak érdekében, hogy a nehézségi potenciál kielégítse a Laplace-Poisson-egyenletet, kényszerfeltételeket kell alkalmazni a modell paramétereire. A továbbfejlesztett potenciálmodell paramétereinek (együtthatóinak) becslése az Eötvös és munkatársai által 1901 telén, a Balaton jegén végzett torziósingamérések felhasználásával történt. A modell együtthatóit a (torziósingával) mért és a számított nehézségi potenciál második deriváltjai közötti különbségek négyzetösszegének minimalizálásával becsültük. Az eredményül kapott nehézségi erőteret Eötvös munkáihoz hasonlóan kétféle térképen mutatjuk be. Az egyik térképtípus szintvonalakkal jeleníti meg a helyi geoidundulációt, amelyen a szintfelület görbületének jellemzésére Eötvös által definiált, mért és számított „horizontális irányítóképesség” (lásd később) értékeit is feltüntettük. A második típus az izogammatérkép, amely a szintfelületen érvényesülő nehézségi gyorsulást mutatja. A levezetett modell jellemzi a nehézségi potenciált a mérésekkel lefedett területen, azon kívül azonban váratlan viselkedést mutat és hamis anomáliákat generál. A területre vonatkozó korábbi geoidmodellek is tartalmaztak torziósinga-adatokat; ezzel szemben eredményeink egy szűkebb területre vonatkozó, részletesebb nehézségi potenciálmodellt szolgáltatnak.
A Citadella felújítási munkái során – a Szabadság-szobor mögötti lépcsőfeljáró építése miatt – el kellett bontani azt az 1933-ban épített pillért (és a fölötte lévő hengert), amely Budapest önálló centrális háromszögelési hálózatának fontos műszer-álláspontja és irányzott pontja volt. Az új pillér és a különálló új henger koordinátáinak meghatározását mutatja be a cikk. Előírás volt, hogy a régi pillért is fel kell használni a számításhoz, ezért két ütemben történt a mérés, de egyben történt a mikrohálózat kiegyenlítése. A cikk végén bemutatjuk a főalappont megóvását célzó pontvédelmi megoldást és a főponton átmenő Gellért-hegyi meridián megjelenítését a burkolatban.
El Oued, located in the Souf region (southeastern Algeria), is characterized by its unique architecture and palm groves. These are cultivated in depressions excavated into the sandy soil to access the water table, thereby enabling date palm cultivation. These depressions, known as ‘Ghouts’, constitute an exceptional agricultural innovation. In 2011, the Food and Agriculture Organization of the United Nations (FAO) classified the Ghout as a global agricultural heritage site, due to its historical, socio-economic, and cultural significance. However, this valuable agricultural heritage, essential for the livelihoods of the inhabitants, is currently threatened by various factors of degradation, including the rising or lowering of the water table, extreme climatic conditions, rural exodus, groundwater pollution, urban expansion, and more. This article examines the contribution of artificial intelligence to the monitoring of Ghout health status in the municipality of El Oued, employing the Support Vector Machine (SVM) model. The research focuses particularly on these agricultural systems that are currently threatened by severe degradation. The results reveal a steady decline in Ghouts area, shrinking from 61.79 hectares in 2015 to 23.90 hectares by 2023. A significant degradation was observed between 2018 and 2019, with a loss of 17.65 hectares documented within a single year. The factors contributing to this degradation include climate change, increasing urbanization, and the evolution of agricultural practices that have altered the structure and function of these essential agricultural systems.
A lovasberényi Szűzvár komplex felmérése során ötvöztük a klasszikus geodéziai méréseket (GNSS RTK) a modern geodéziai technológiákkal (légi LIDAR és SLAM lézerszkennelés), amely lehetővé tette több részletes digitális domborzatmodell (DDM) előállítását. A különböző mérési módszerek eltérő pontosságát statisztikai értékeléssel vizsgáltuk, különös tekintettel a magassági eltérésekre. A hisztogramok alapján egyértelműen megállapítható, hogy az RTK–SLAM és RTK–LIDAR összevetések során az eltérések normális eloszlást követnek, ami haranggörbe alakjukból is jól kiolvasható. Az RTK–SLAM esetében az eltérések többsége pozitív irányú, azaz a GNSS RTK mérések magasabb értékeket mutattak, mint a SLAM modell. A különbségek nem véletlenszerűen oszlanak el, hanem egyes topográfiai egységekhez, például az északi árok, gyilokjáró és a vár peremrészeihez köthetők. Összességében a vizsgálat megerősítette, hogy a különböző adatgyűjtési technológiák sajátos előnyökkel rendelkeznek: a LIDAR megbízható a nagy területű, sűrű növényzettel borított területeken, míg a SLAM a kisebb léptékű, részletgazdag, meredek szakaszok modellezésében jeleskedik. A GNSS RTK mérések referenciapontként szolgáltak a technológiák összehasonlításához. A kombinált alkalmazás lehetőséget teremt a régészeti kutatások számára egy pontosabb, többrétegű térinformatikai dokumentáció létrehozására, amely hosszú távon is hozzájárulhat a földvárak tudományos és örökségvédelmi célú megőrzéséhez – különösen az olyan összetett, domborzat által tagolt lelőhelyek esetében, mint amilyen a Szűzvár is.
A történelem folyamán a tudomány különféle elképzeléseket alkotott a Föld alakjáról. Volt elképzelés a sík alakú Földről, amely avilágegyetemben lebeg, vagy valamilyen misztikus állatok tartják (pl. indiai elképzelés szerint a Földet 4 elefánt tartotta, amelyek egyóriási teknős hátán állnak). Később megjelent a gömb, majd a forgási ellipszoid alakú földmodell. Végül fizikai alapokra került a Földalakjának definiálása, így jött létre a geoid. Ennek a folyamatnak a legfontosabb állomásaival foglalkozik röviden a cikk.
Napjainkban a geodéziai mérések alapvető módszere a műholdas helymeghatározás, ezen belül is elsősorban a valós idejű kinematikus (RTK) mérés, amelyeket leggyakrabban valamilyen GNSS-szolgáltató mobil interneten vett korrekcióival végzünk. A gyakorlati tapasztalatok alapján a mérések kényelmesek, hatékonyak, számos gyakorlati feladathoz megfelelően pontosak. Ugyanakkor a mérések pontossága és hatékonysága függ a külső körülményektől és a szolgáltatás minőségétől. Ezért is alapvető követelmény a szolgáltatások minőségbiztosítása, és a minőségbiztosítási elemek automatikus, valós idejű meghatározása és online publikálása. A cikkben bemutatunk két módszert, melyekkel az RTK-mérések pontossága és az inicializálási idő monitoring jellegű vizsgálata elvégezhető. Az első módszer olcsó, kétfrekvenciás, jó minőségű RTK-vevőkkel felszerelt monitor állomások mérésein alapul. A második módszer pedig a szolgáltatótól független permanens állomásokon, geodéziai vevőkkel rögzített nyers méréseinek a nyílt forráskódú, RTKLIB programmal végzett, közel valós idejű, az RTK-módszerrel egyenértékű feldolgozásán alapul. A vizsgálatok az ionoszférikus aktivitás 11 éves periódusú változásának aktuális maximuma idején különösen időszerűek. A módszereket eddig Budapesten teszteltem, eredményeim összhangban vannak a gyakorlati tapasztalatokkal.
Számos térinformatikai szoftver a vetületi átszámításokhoz a nyílt forráskódú PROJ programot használja. Sokáig a PROJ programban az Egységes Országos Vetület (EOV) koordinátáinak számításához szükséges, az European Terrestrial Reference System 1989 (ETRS89) és a Hungarian Datum 1972 (HD72) vonatkoztatási rendszerek közötti transzformációhoz alapértelemezetten országosan egységes paraméterkészlettel végzett térbeli hasonlósági transzformációt alkalmaztunk, amely jellemzően deciméter pontos. Néhány centiméteres pontossági igény esetén a transzformáció a VITEL 2014 (Valós Idejű Transzformációs ELjárás) néven ismert módszerrel és a hozzá tartozó javító rácshálóval pontosítható, mely térítés ellenében szerezhető be. Még 2014-ben létrehoztuk és publikáltuk a VITEL 2014 eljárással praktikusan azonos eredményt biztosító vízszintes és magassági javító rácshálókat, amelyek a PROJ programba beilleszthetők. Az elmúlt hónapokban a javító rácshálókon kisebb formai átalakítást végeztünk, majd a szükséges adminisztratív folyamaton keresztül a javító rácshálókat CC-BY licensszel nyilvánossá tettük a PROJ adatkönyvtárában (PROJ-data). A PROJ szoftver 9.5.1 és adatkönyvtárának 1.20 változatai, illetve az ezeket alkalmazó térinformatikai szoftverek (pl. a QGIS 3.40.3) már a javító rácshálóink alapján, néhány centiméteres pontossággal végzik az ETRS89 és HD72 közötti transzformációt.
Tanulmányunkban egy alföldi településen, Bárándon, azt vizsgáltuk, hogy a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését követő nyolcadik évben milyen változások mutathatók ki a talajvíz minőségében. A vizsgált településen 2014-ben készült el a csatornahálózat, 2022-ben a háztartások rákötöttségi aránya meghaladta a 90%-ot. 2022 nyarán 34 ásott talajvízkútból gyűjtöttünk be vízmintákat. A vízminőségben bekövetkező változásokat három vízminőségi mutató (Súlyozott Vízminőség Index (WQI), Szennyezettségi Index (Cd), Kanadai Környezetvédelmi Tanács Vízminőség Indexe (CCME-WQI)) segítéségével, továbbá térinformatikai (GIS), adatvizualizációs rendszerek és mesterséges intelligencia (MI) bevonásával értékeltük. A talajvíz minőségének értékelése során 8 vízkémiai paramétert használtunk fel (pH, EC, NH4+, NO2-, NO3-, PO43-, KOIps, Na+). Interpolált térképek alapján megállapítottuk, hogy a terület egyre nagyobb része mutat megfelelő vagy jó vízminőséget. Azonban a csatornázást követően nyolc év után, továbbra is magas a szervetlen nitrogénformák és szervesanyag koncentrációk értéke, mely azt indikálja, hogy a területen felhalmozódott szennyezőanyagok továbbra is jelen vannak, amelyet mindhárom vízminőségi mutató eltérő mértékben és területi konfigurációban, de igazolt. A vízminőségi geoadatbázis adatainak interaktív adatvizualizációja és felhő alapú megosztását Tableau Cloud segítésével tettünk szabadon elérhetővé. Előrecsatolt neurális háló (Feed-Forward Neural Network, FFNN) létrehozásával továbbá kísérletet tettünk a talajvízminőség előrejelzésére, amely a vízkémiai paraméterek alapján három vízminőségi mutató vízminőségi állapotát becsülte meg. Az eredmények azt mutatták, hogy az alkalmazott tanító algoritmusok és aktivációs függvények eltérő hálózati struktúrák esetén bizonyultak a legjobbnak. A WQI és Cd mutatók legpontosabb előrejelzését a bayesi szabályozáson alapuló algoritmus (trainbr) adta, amely a legkisebb átlagos négyzetes hibát (RMSEWQI = 0,164 RMSECd = 0,089) és a legmagasabb determinációs együtthatót (R²WQI= 0,978 R2Cd= 0,994) érte el. A CCME-WQI mutató esetében a modellek pontossága alacsonyabb volt (RMSE = 0,272, R²= 0,863), ami arra utal, hogy ezt a mutató nehezebben prediktálható. Tanulmányunk vonatkozásában kiemelendő, hogy az adatvizualizáció különösen praktikus eszköz a térbeli monitoring adatok utófeldolgozására, mivel alkalmas az információk intuitív, vizuális formában történő megjelenítésére és a térbeli mintázatok és összefüggések felfedezésére, valós időben történő elemzések elvégzésére. A mesterséges intelligencia a jövőben várhatóan tovább növeli a vizualizáció hatékonyságát, lehetővé téve a nagy mennyiségű adatok és térbeli adatbázisok gyors feldolgozását és a komplex mintázatok azonosítását.
This study explores the representation of Maghrebian toponyms on Hungarian globes spanning the early 19th to the late 20th centuries. The primary sources for this study are Hungarian globes, which act as invaluable historical cartographic artifacts. The dataset comprises toponyms written in diverse forms, including their correct new spelling and Hungarian pronunciation as well as variations in orthography, former naming, diacritics, and adaptations. Through a multidisciplinary approach, this research strives to shed light on the evolution of Maghrebian toponyms on Hungarian globes and the broader implications for cartography and linguistics by studying their manifestation on different maps and globes from various periods. This analysis will also assess variations in toponym forms and spelling, examining the variants used in different periods. This includes investigating concordance patterns, identifying linguistic features specific to Maghrebian toponyms, and tracking changes in their forms over time.
A cikk áttekinti a budapesti Gellért-hegy történetét, tekintettel arra, hogy a hegytetőn nagyszabású felújítás zajlik. A „Gellérthegy” a 19. század eleje óta geodéziai alappont is, ikonikus pontja a magyar geodéziai hálózatoknak és vetületeknek. Fontos ismerni az 1815-ben felépített majd lerombolt csillagvizsgáló, később a helyén létesült citadella erőd történetét, hogy a mai helyzetet jobban értsük és a közvélemény számára is be tudjuk mutatni a megújuló geodéziai alappontokat.
A cikk a pontfelhőkben megjelenő geometriai és attribútumtorzulásokkal foglalkozik, amelyek az adatgyűjtés és feldolgozás különböző szakaszaiban jelentkezhetnek. A szerzők bemutatják a torzulások fő forrásait – például a szenzorok technológiai korlátait, a mérőplatform mozgását vagy a környezeti tényezők hatásait –, valamint azok hatását a pontsűrűségre, az adateloszlásra és az attribútumok megbízhatóságára. Részletesen ismertetik a torzulások kvantitatív értékelésére szolgáló statisztikai módszereket (pl. Getis–Ord Gi*, Moran-féle I, Gini-együttható), amelyek segítségével a hibák számszerűen jellemezhetők és korrigálhatók. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a torzulások elemzése és kezelése elengedhetetlen a pontosabb térbeli modellek és megbízhatóbb térinformatikai elemzések létrehozásához.
A Gellért-hegyen, a Citadella területén folyó nagyszabású átalakítási, építési munkálatok miatt elpusztult az erőd nyugati udvarában létesített OGPSH alappont. Ennek pótlásaként a keleti udvarban az egykori csillagda helyén 1934-ben állandósított s máig fennmaradt alappontot jelölték ki. A cikk bemutatja a GNSS mérés előkészítésének, végrehajtásának és feldolgozásának folyamatát. Ez a feladat azért érdekes, mert egy különleges geodéziai pontról (több rendszer origójáról) van szó, amely egyedi megoldást igényel.
The focus of our study is the uncertainty of the inter-model Köppen–Geiger climate classification map for the future under the SSP5-8.5 scenario. We created classification predictions using 32 models from the CMIP6 ensemble for the end of the century across Kazakhstan. We created a modal map to display the most frequently predicted climate zone for each pixel. To indicate the uncertainties of the predictions, additional maps were created that also show the secondary zones where their probability is higher than a specified threshold. To evaluate classification confidence, we applied three thresholds to visualize zones of high, moderate, and low certainty. This approach highlights regions where the climate classification is less reliable and where further modelling or data collection may be needed to enhance confidence. Given the significant variability among model outputs, our findings emphasize the need for cautious interpretation.
A mély neurális hálózatok alkalmazása napjainkban jelentős fejlődést mutat, számos tudományos és gyakorlati problémakörben kínál hatékony megoldási lehetőséget, a mérnöki jellegű feladatoktól egészen a társadalmi jelenségek elemzéséig. Különösen kiemelt szerepet kapnak a képalapú adatok feldolgozásában, amelyek rögzítésére a modern okostelefonok költséghatékony és széles körben hozzáférhető eszközként szolgálnak. Az úthálózatok állapotának megfigyelése és monitorozása olyan terület, amely számottevően profitálhat az említett technológiák integrációjából, hiszen a releváns vizuális adatok gyűjtése és feldolgozása révén részletes és megbízható információk nyerhetők az aktuális állapotokról. A kutatás keretében olyan kísérleti technológiai leírás készült, amely bemutatja a terepen történő adatgyűjtés folyamatát okostelefon alkalmazásával, majd az így létrejövő adathalmaz feldolgozását mély neurális hálózat segítségével. A feldolgozás eredményei megfelelő vizualizációs módszerekkel kerülnek bemutatásra, továbbá kísérlet történik azok érvényességének vizsgálatára és validálására.
A tanulmány célja a drónos LIDAR (ALS) és a fotogrammetriai (SfM) módszerrel előállított pontfelhők alapján számított térbeli paraméterek, valamint térfogatbecslések összehasonlítása egy szegedi hulladékdepónia példáján. A tanulmány további célja, hogy bizonyítsa a drónok alkalmazhatóságát a hulladéktelepek felmérésében és monitorozásában. A légifelvételek feldolgozása után fotogrammetriai és CAD szoftverekben végeztünk térfogatbecsléseket, ezt követően pedig CloudCompare pontfelhőfeldolgozó szoftverrel tisztítottuk és elemeztük a pontfelhőket, majd a pontfelhők közti eltéréseket vizsgáltuk. Az eredmények alapján a fotogrammetriai felmérés megfelelőnek bizonyult a hulladékdepónia térfogatának pontos meghatározásához, illetve a depónián történő jövőbeli változások becsléséhez.
Magyarországon az osztatlan közös földtulajdon a rendszerváltást követő földprivatizáció során jött létre részarány-földkiadás és kárpótlás jogcímén, ahol többnyire egymással kapcsolatban nem álló személyek osztoznak egy ingatlan eszmei hányadán. A helyzet felszámolására a 2021. január 1-jén hatályba lépett, a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény (Foktftv.) ad jogalapot. A jogszabály kiemelt célja, hogy a megosztási eljárások révén segítse a felek közötti egyezséget, támogassa a tényleges földhasználók tulajdonszerzését, és a jól hasznosítható birtoktestek kialakítását. A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetése kiemelt politikai cél.A jogszabály ezen felül kötelező adatfeltárást ír elő az az ingatlanügyi hatóság számára a termőföldek tulajdonosai hiányos adatainak rendezése céljából, ha a tulajdonos személye nem azonosítható, vagy a bejegyzett személy 120 évnél idősebb, és halálának ténye ismeretlen. Az adatok rendezése és a 120 évnél idősebbek éves leválogatása folyamatos.A törvény 2023. január 1-jétől hatályos módosítása az öröklési szabályokat vezet be a termőföldek vonatkozásában, hogy meggátolja a további osztatlan közös tulajdonok kialakulását és a földek elaprózódását. Ez a módosítás a Foktftv. jelentőségét tovább növeli, mivel hosszú távon is biztosítani kívánja a rendezett, tiszta földtulajdoni struktúra fennmaradását a magyar agrárium érdekében.
Land Use Land Cover (LULC) changes influence human activities and policies related to environmental protection and conservation. These changes are usually anthropogenic in nature with population increase driving urbanization and agricultural expansion. These changes may result in environmental degradation thereby contributing to global problems like global warming. This study focused on analysing LULC change in Arabuko Sokoke Forest (ASF) and Arabuko Sokoke Forest Region (ASFR) between 2001 and 2023, identifying the LULC conversions, and determining the deforestation rate. Landsat 7 ETM+ and Landsat 8 OLI/TIRS satellite images were analysed using Google Earth Engine (GEE) to create 2001, 2012, and 2023 LULC maps. Conversion maps were generated using QGIS MOLUSCE tool. Seven LULC classes (forest, bareland, wetland, woodland, built-up, cropland, and water) were classified with overall accuracies and Kappa coefficients of above 93% and 91% respectively. For the 22-year period ASF and ASFR experienced forest annual loss of 629 ha(hectares)/year and 289 ha/year respectively. Additionally, 6682 ha and 8399 ha of the forest was converted to woodland within ASF and ASFR respectively. Existing literature suggest that these changes are largely driven by the interplay of social, economic, technical, and policy factors at national and local level. Therefore, multi-stakeholder interventions are required for effective mitigation.
Cikkünk az Agrárminisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztálya, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Ingatlannyilvántartási és Térképészeti Főosztálya, valamint a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) vezetőinek évértékelő és az új év tekintetében feladatismertető összefoglalója.
A hiperspektrális távérzékelt adatok használata több új felszínborítás meghatározását teszi lehetővé városi környezetben, mint azáltalánosan elérhető multispektrális műholdfelvételek. A hiperspektrális műholdfelvételek hátránya a multispektrálissal szemben, hogyegyelőre jelentősen alacsonyabb térbeli felbontással rendelkeznek. A tanulmányban multispektrális PlanetScope és hiperspektrálisDESIS műholdfelvételekből készült nagyfelbontású fúziós adattal különböző városi felszíneket határoztunk meg, Random Forest gépitanulásos módszerrel. Az adatokat egy budapesti mintaterületre, négy különböző időpontra készítettük el: 2022. június 24., augusztus18., október 10., illetve 2023. február 15. A fő felszínborítási csoportok - mesterséges felület, növényzet és talaj - osztályozásával közel90%-os összpontosságot értünk el. Továbbá az alcsoportokat is sikeresen, elfogadható pontossággal szétválasztottunk: fém, beton,aszfalt, cseréptető és lapostető felületekre. Az osztályozást külső vektoros adatforrás bevonásával, az OpenSteetMapépületpoligonjaival tovább javítottuk. Az idősoros osztályozott eredményekből meghatároztuk a mintaterület állandó és változópixeleit a vizsgált időintervallumra.
Az Eötvös- és a Marussi-tenzor a nehézségi erőtér potenciálja szintfelületeinek fizikai, illetve geometriaitulajdonságait írják le. A vonatkozó elméleti összefüggések régóta ismertek, de az ezek gyakorlati alkalmazhatóságátigazoló, valós mérési adatok felhasználásával elvégzett számítások mindeddig hiányoztak. Magyarország korábbi, elsőgravimetriai főalappontján (az Oltay-ponton) és a jelenlegi, a Mátyás-hegyi-barlangban található országos gravimetriaifőalapponton – részben saját méréseink alapján – rendelkezésre állnak a szükséges mérési adatok az ellenőrző számítások elvégzéséhez. Mindkét mérési ponton elemeztük a szintfelület és a függővonal fizikai és geometriai jellemzőit.
