Bevezetés: A gyulladásos bélbetegségek (IBD-k) incidenciája világszerte növekszik, kialakulásukban és lefolyásukban a táplálkozási tényezők is szerepet játszanak. A mediterrán étrend protektív hatását több klinikai kutatás is igazolta, azonban a betegek valós táplálkozási szokásairól – különösen remisszió idején – korlátozott adat áll rendelkezésre. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a remisszióban lévő, serdülőkori IBD-betegek mediterrán diétához való adherenciájának és a nyugati típusú étrendhez köthető táplálkozási szokásainak felmérése volt. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatban 24, biológiai terápiában részesülő IBD-beteg (átlagéletkor: 15,71 ± 2,31 év) vett részt. A mediterrán diétához való adherenciát a KIDMED-kérdőívvel, míg a nyugati étrendi elemek fogyasztását 23 tételes speciális élelmiszerfogyasztás-gyakorisági kérdőívvel értékeltük. Eredmények: A KIDMED alapján a résztvevők többsége alacsony (n = 16) vagy közepes (n = 8) adherenciát mutatott, nagymértékű adherencia nem fordult elő (KIDMED-pontszám-átlag: 2,75 ± 1,78). Az élelmiszerfogyasztás-gyakorisági kérdőív alapján valamennyi beteg rendszeresen fogyasztott nyugati típusú étrendre jellemző élelmiszereket; a leggyakrabban fogyasztott termékek a csokoládé, a zsíros felvágottak, a péksütemények, a cukrozott gabonapelyhek voltak. A kérdőívben szereplő 23 élelmiszercsoport közül átlagosan 7,75 szerepelt a résztvevők étrendjében legalább heti 1–3-szor. A táplálkozási szokások és a diagnózisok (Crohn-betegség, colitis ulcerosa), illetve a nemek között nem mutatkozott szignifikáns kapcsolat, ugyanakkor a résztvevők egyharmadánál kedvezőtlen étrendi mintázat volt megfigyelhető. A két kérdőív közötti kapcsolat vizsgálata során nem találtunk szignifikáns összefüggést. Megbeszélés: Eredményeink a nyugati típusú étrend tekintetében összhangban vannak a hazai, egészséges populáción végzett felmérések megállapításaival, amelyek alacsony szintű zöldség-, gyümölcs- és rostfogyasztást jeleznek. A mediterrán étrenddel kapcsolatos eredményeink a nemzetközi adatokhoz képest kedvezőtlenebb képet mutatnak. A vizsgálat rámutat arra, hogy a remisszió idején a táplálkozási ajánlások követése háttérbe szorulhat. Következtetés: Az IBD-betegek körében kedvezőtlen táplálkozási mintázat figyelhető meg, amely indokolttá teszi a rendszeres és célzott dietetikai intervenciót. A hosszú távon fenntartható, kiegyensúlyozott étrend hangsúlyozása – különösen remisszió idején – kulcsfontosságú a betegségmenedzsment szempontjából. Orv Hetil. 2026; 167(35): 1394–1401.
Bevezetés: A hazai aneszteziológiai ellátás dokumentációja heterogén, az adminisztrálandó adatok körét jellemzően az egyes intézmények belső protokolljai határozzák meg. A betegek altatása alatt rögzített aneszteziológiai jegyzőkönyvek papíralapúak, ami az eltérő adattartalom mellett tovább nehezíti az adatok egységes, strukturált és szisztematikus feldolgozását. Az újszülöttek anesztéziája a betegek éretlensége és postnatalis adaptációjuk miatt nagy kockázattal jár, ezért az altatás során keletkező klinikai adatok rendszerezett rögzítése és elemzése kiemelt jelentőségű az ellátás minőségének fejlesztése és a betegbiztonság növelése szempontjából. Célkitűzés: Egycentrumos vizsgálatunk célja egy elektronikus neonatológiai műtéti eseménynapló – a Neo Somno Log – fejlesztése volt. Teszteltük továbbá az eseménynapló alkalmazhatóságát műtéti körülmények között. Módszer: Az eseménynapló adattartalmát és funkcióit szakmai egyeztetések során dolgoztuk ki. Az első lépésben Excel-alapú prototípus készült, amelyet operációs rendszertől független, strukturált adatbevitelt támogató alkalmazás fejlesztése követett. Az alkalmazást műtői körülmények között 2022 és 2025 között, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján teszteltük, újszülöttek anesztéziai ellátása során. Eredmények: Az applikációban összesen 864 különböző adatpont rögzíthető, amelyekből 152 alapadat, 117 adverz-, 416 aneszteziológiai-, 62 gyógyszerelési-, 74 sebészi- és 43 vérgázesemény. Az adatok az említett 5 doménben strukturáltan, időbélyeggel ellátva annotálhatók. A tesztelés során 167 fő, 6 kg alatti újszülött adatait rögzítettük általános anesztézia alatt a műtéti eseménynaplóban, medián testtömegük a műtét idején 2900 g volt. 94 hasi, 21 idegsebészeti, 22 mellkasi, 14 szemészeti és 12 egyéb beavatkozás történt. Megbeszélés: A Neo Somno Log lehetőséget biztosít a valós idejű, strukturált klinikai adatgyűjtésre digitális formában, amely elősegíti az intraoperatív adatok sokrétű elemzését, az ellátási folyamatok minőségértékelését, valamint az eredmények klinikai gyakorlatba történő visszacsatolását. Következtetés: Az újszülöttek anesztéziája során tapasztalható élettani instabilitás indokolttá teszi az intraoperatív események strukturált és szisztematikus dokumentálását a betegbiztonság növelése érdekében. A Neo Somno Log egyszerű, áttekinthető és standardizált adatrögzítési struktúrájával hatékonyan támogathatja ezt a törekvést, és hozzájárulhat a neonatológiai anesztézia minőségének fejlesztéséhez. Orv Hetil. 2026; 167(35): 1375–1383.
Bevezetés: Az androgén alopecia a hajvesztéssel járó leggyakoribb kórkép, amely krónikus, progresszív lefolyású, és jelentős pszichoszociális terhet jelent a betegek számára. Célkitűzés: A közlemény célja az androgén alopecia kezelésére vonatkozó nemzetközi irányelvek és szakértői konszenzusok összehasonlító elemzése, valamint a klinikai gyakorlatban alkalmazható összefoglalása. Módszer: Irodalomkutatást végeztünk a PubMed adatbázisban 2015 és 2025 között publikált, angol nyelvű irányelvek és szakértői ajánlások azonosítására. A bevont dokumentumokat narratív módon elemeztük, és terápiás szempontú összehasonlítást végeztünk. Eredmények: A klasszikus kezelések – mint a topikális minoxidil és az 5-alfa-reduktáz-gátlók – továbbra is a terápia alapját képezik. Az újabb ajánlások egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a kis dózisú orális minoxidilnek és a dutaszteridnek, ugyanakkor ezek megítélése az egyes irányelvek között eltérő. A procedurális kezelések szerepe szintén változó, elsősorban a korlátozott evidenciák miatt. Következtetés: A különböző ajánlások közötti eltérések hátterében az evidenciaszintek különbsége és az új terápiák eltérő megítélése áll. A klinikai gyakorlatban a betegre szabott, kombinált kezelési stratégia és a rendszeres követés kiemelt jelentőségű. Az androgén alopecia kezelése gyorsan fejlődő terület, ahol a terápiás döntések individualizált megközelítést igényelnek. Orv Hetil. 2026; 167(35): 1385–1393.
INTRODUCTION:Documentation of anesthetic care in Hungary remains heterogeneous, with the scope of recorded data largely determined by local institutional protocols. Anaesthesia records are predominantly paper-based, which, with variability in data content, hinders uniform, structured, and systematic data processing. Anesthesia in newborns is associated with increased risk due to physiological immaturity and ongoing postnatal adaptation, therefore the standardized and systematic capture of perioperative data is essential to improve quality of care and enhance patient safety. OBJECTIVE:This single-center study aimed to develop an electronic neonatal surgical event log (Neo Somno Log) and to evaluate its feasibility and applicability in a real-world surgical setting. METHOD:The data structure and functional specifications of the event log were defined through iterative expert consultations. Initially, an Excel-based prototype was developed, followed by the implementation of a platform-independent application. The system was tested between 2022 and 2025 at the Semmelweis University, Pediatric Center, during the anesthetic management of newborns. RESULTS:The application enables the structured capture of a total of 864 datapoints, including 152 baseline variables, 117 adverse, 416 anesthesia-related, 62 medication-related, 74 surgical, and 43 blood gas events. Data are annotated with timestamps across five domains. 167 newborns (body weight <6 kg) undergoing general anesthesia were enrolled in the pilot. The median body weight at surgery was 2900 g. The cohort included 94 abdominal, 21 neurosurgical, 22 thoracic, 14 ophthalmologic, and 12 other surgical procedures. DISCUSSION:The Neo Somno Log facilitates real-time, structured digital data collection, enabling detailed analysis of intraoperative processes, systematic quality assessment and feedback into clinical practice. CONCLUSION:Given the physiological vulnerability of newborns undergoing anesthesia, structured and standardized documentation of intraoperative events is essential. The Neo Somno Log provides a practical, scalable solution for data capture that can contribute to improved patient safety and quality in resource limited settings. Orv Hetil. 2026; 167(35): 1375-1383.
INTRODUCTION:Androgenetic alopecia is the most common hair loss, characterized by a chronic and progressive course and a significant psychosocial burden. OBJECTIVE:The aim of this study was to provide a comparative analysis of current international guidelines and expert consensus statements on the treatment of androgenetic alopecia and to summarize their applicability in clinical practice. METHOD:A literature search was performed in the PubMed database to identify English-language guidelines and expert recommendations published between 2015 and 2025. The included documents were analyzed narratively and compared based on therapeutic approaches. RESULTS:Conventional treatments, including topical minoxidil and 5-alpha-reductase inhibitors, remain the cornerstone of therapy. More recent recommendations increasingly support the use of low-dose oral minoxidil and dutasteride; however, their position varies across guidelines. The role of procedural therapies also differs, mainly due to limited evidence. Differences between recommendations are primarily driven by variability in levels of evidence and the evolving new therapies. In clinical practice, an individualized, multimodal treatment strategy combined with regular follow-up is essential. CONCLUSION:The management of androgenetic alopecia is a rapidly evolving field requiring personalized therapeutic decisions. In clinical practice, a personalized combined treatment strategy and regular follow-up are of paramount importance. Orv Hetil. 2026; 167(35): 1385-1393.
INTRODUCTION:The incidence of inflammatory bowel diseases (IBDs) is increasing worldwide, with dietary factors playing a role in both their development and clinical course. The protective effect of the Mediterranean diet has been confirmed by several clinical studies; however, limited data are available on patients' actual dietary habits - particularly during remission. OBJECTIVE:The aim of our study was to assess adherence to the Mediterranean diet and the presence of Western-type dietary patterns among adolescent IBD patients in remission. METHOD:In this cross-sectional study, 24 IBD patients receiving biologic therapy (mean age: 15.71 ± 2.31 years) were included. Adherence to the Mediterranean diet was assessed using the KIDMED questionnaire, while the consumption of Western dietary components was evaluated using a specific 23-item food frequency questionnaire. RESULTS:Based on KIDMED scores, all participants showed low (n = 16) or moderate (n = 8) adherence, with no cases of high adherence (mean: 2.75 ± 1.78). According to the food frequency questionnaire, all patients regularly consumed foods characteristic of a Western dietary pattern, most commonly chocolate, high-fat processed meats, bakery products, and sugar-sweetened breakfast cereals. Participants consumed an average of 7.75 out of 23 listed food groups at least 1-3 times weekly. No significant associations were found between dietary habits and diagnosis (Crohn's disease or ulcerative colitis) or sex; however, approximately one-third of the participants demonstrated an unfavorable dietary pattern. Furthermore, no significant correlation was identified between the results of the two questionnaires. DISCUSSION:Our findings regarding Western dietary patterns are consistent with results from studies conducted in the healthy Hungarian population, which indicate low intake of vegetables, fruits, and dietary fiber. Adherence to the Mediterranean diet in our cohort appears less favorable compared to international data. The study highlights that adherence to dietary recommendations may decline during remission. CONCLUSION:An unfavorable dietary pattern was observed among IBD patients, supporting the need for regular and targeted dietary interventions. Emphasizing a sustainable, balanced diet - particularly during remission - is essential for effective disease management. Orv Hetil. 2026; 167(35): 1394-1401.
INTRODUCTION:Hepatitis C virus (HCV) shows great structural variability. Currently, it has 8 genotypes and 93 subtypes with differing distributions according to geographical regions, ethnicities, and risk groups. In Hungary, HCV infections have been screened since 1992. In our Molecular Diagnostic Laboratory, we have been conducting HCV serotyping since 1996 and genotype and subtype analyses since 2000, both with national coverage. OBJECTIVE:To analyse the genotype and subtype distributions of our national sample (n = 9067) according to age, sex, geographical region, and their evolution over three decades (1996-2026). METHODS:Serotyping was carried out between 1996-1999 (n = 175) followed by genotyping with hybridization between 2000-2016 (n = 4844) and with real-time PCR since 2016 (n = 4223). RESULTS:Over the three decades, GT1b remained the dominant subtype in Hungary, but its relative frequency diminished in comparison to GT1a and GT3. Overall prevalence was the highest among younger males (<40 years) and older females (>60 years). Age under 40 years showed statistically significant association with increased prevalence of GT3 and non-GT1b genotypes. GT3 was the most common in the Southwest region, while non-GT1b was the most frequent in the Northeast region. DISCUSSION:Similarly to international findings, our results confirm a continuous change in the genotype/subtype distribution of HCV in Hungary, too. The observed increase in genetical diversity is linked to migration, travelling and the increasing frequency of intravenous drug use. Genotype monitoring of HCV, therefore, remains important for the early detection of rare subtypes, interpretation of unexpected therapeutic outcomes, and directed epidemiological investigations. It also supports the indirect monitoring of changes in population lifestyle factors and infection routes. Relevant information is necessary for the differentiation of relapse from reinfection. Orv Hetil. 2026; 167(33): 1318-1323.
Vestibulocochlear infarct, most commonly associated with infarction of a terminal branch of the anterior inferior cerebellar artery, presents with acute vertigo and sensorineural hearing loss. It often mimics peripheral vestibular disorders and may show no abnormal findings on neuroimaging, making the diagnosis particularly challenging. Without appropriate treatment, permanent unilateral hearing loss can significantly impair patients' quality of life. This review synthesizes findings from recent studies regarding the clinical characteristics, diagnostic approach, and therapeutic strategies of this condition. Patients typically present with prolonged vertigo (>24 hours), unilateral hearing loss, tinnitus, and imbalance. On examination, peripheral signs such as a positive head impulse test or horizontal-rotatory nystagmus may be observed, while the only indicator of a central origin is the hearing loss, often subtle or unnoticed even by the patient. Vascular comorbidities, including hypertension and diabetes mellitus, constitute key risk factors. Diagnostic difficulties arise from overlap with idiopathic sudden sensorineural hearing loss and vestibular neuritis; a vascular origin may account for up to 15-20% of acute audio-vestibular syndromes in high-risk populations. Early thrombolysis or antiplatelet therapy may improve outcomes, though thrombolysis is rarely administered due to the lack of imaging evidence. For diagnosis, video head impulse testing, audiometry, and MR neuroimaging are essential. Management relies on vestibular and auditory rehabilitation for persistent vertigo and secondary stroke prevention. Our review highlights the underdiagnosis of vestibulocochlear stroke and advocates for an integrated neuro-otological and vascular diagnostic protocol in patients presenting with vertigo and hearing loss to facilitate faster and more effective treatment. Orv Hetil. 2026; 167(33): 1309-1317.
The scientific approach to first aid has gained significant prominence in medical literature over recent decades. This process represents a paradigm shift: immediate care is no longer viewed merely as an altruistic "Good Samaritan" act, but as a discipline demanding the rigour of evidence-based medicine. Since global survival rates for various emergencies continue to show significant variance, it has become essential to establish a scientifically grounded framework for both laypeople and healthcare professionals. This review aims to present and analyze the latest 2025 European Resuscitation Council (ERC) guidelines for first aid and adult out-of-hospital basic life support (BLS). Particular emphasis is placed on the importance of aligning the initial steps taken by lay rescuers with the professional protocols of emergency medical service systems. These guidelines are based on the 2025 International Consensus on Science with Treatment Recommendations (CoSTR) developed by the International Liaison Committee on Resuscitation (ILCOR). The ERC writing group conducted extensive literature synthesis, utilising published systematic reviews and scoping analyses. During the development of these recommendations, "Evidence to Decision" tables and narrative expert opinions ensured that each guideline is underpinned by high-level scientific evidence. The evidence base and level of evidence for the guidelines vary by topic; in certain areas, good practice statements based on expert consensus are also included. Our manuscript focuses on a narrative summary and the possibilities for domestic adaptation, while the systematic synthesis of evidence was part of the ERC/ILCOR methodology. The updated recommendations advocate for a unified primary approach based on the ABCDE assessment framework for all critical conditions, including internal medicine pathologies, traumatic injuries, and environmental emergencies. A defining element is the improvement of survival rates for out-of-hospital cardiac arrest, which can be achieved through the integration of technological innovations and the promotion of bystander education. Standardized professional protocols and practice-oriented education are the cornerstones of effective emergency care. To enhance the efficiency of the chain of survival, it is vital to ensure a seamless transition between lay first aid and interventions performed by emergency professionals, as supported by the latest international scientific consensus. Orv Hetil. 2026; 167(33): 1294-1308.
Energy drink consumption has increased significantly in recent years, particularly among adolescents, where the prevalence of consumption may reach 50-70% according to some studies. Due to their high caffeine and sugar content, as well as other stimulant ingredients, their consumption is also of particular importance from a public health perspective. The aim of this study was to provide an overview of the history, composition, and physiological effects of energy drinks, with special emphasis on adolescents and associated health risks. A narrative literature review was conducted based on international and national publications, focusing on epidemiological and clinical findings related to energy drink consumption among adolescents. The main components of energy drinks, especially caffeine, may enhance alertness and physical performance in the short term; however, excessive consumption is associated with several adverse health effects. The literature indicates associations between energy drink consumption and cardiovascular alterations, sleep disturbances, and risk-taking behaviours such as alcohol use and smoking. Among adolescents, consumption often co-occurs with the use of other psychoactive substances and may be related to mental well-being. Regular consumption of energy drinks during adolescence may pose potential health risks. For prevention, it is particularly important to provide appropriate information to young people and to promote conscious consumption habits. Orv Hetil. 2026; 167(32): 1269-1276.
Infertility affects 15-20% of the reproductive-age population, and assisted reproductive technologies, particularly in vitro fertilization (IVF), play an increasingly important role in its management. IVF success is multifactorial and influenced by numerous clinical and biological factors. Our aim was to review the most important preprocedural and procedural factors influencing IVF outcomes, with special emphasis on predictors identified by machine learning models. A narrative literature review was conducted, focusing on studies applying machine learning approaches, including results from the Gametogenesis Research Group at the University of Szeged. Machine learning models consistently identify maternal age and embryo quality (embryo score) as the strongest predictors of IVF success, maternal age above 35 years is associated with reduced success rates, besides body mass index, anti-Müllerian hormone, follicle-stimulating hormone levels, as well as endometrial thickness play relevant roles with variable impact. Preprocedural thyroid-stimulating hormone levels within the normal range show no clear association with outcomes. Overall, the results confirm that IVF success is determined by complex interactions among multiple factors. Machine learning models enable the determination of the relative weight of these well-established and repeatedly validated factors and improve the accuracy of prediction. Machine learning represents a promising tool for predicting IVF outcomes and may support personalized treatment strategies in reproductive medicine. Orv Hetil. 2026; 167(32): 1262-1268.
Testicular torsion is a urological emergency caused by twisting of the spermatic cord around its longitudinal axis, resulting in acute impairment of testicular blood flow. Its incidence is approximately 1/4000 in individuals under the age of 25, with a bimodal distribution and peak occurrence in the neonatal period and puberty. Although prevalence decreases with age, testicular torsion remains an important in the differential diagnosis of acute scrotum across all age groups. Delayed diagnosis may lead to irreversible ischemia and subsequent testicular loss; therefore, minimizing the time to definitive management is essential. The aim of the present study is to summarize current diagnostic approaches to testicular torsion based on a review, with particular emphasis on the predictive value of individual physical examination findings. Evidence indicates that in cases of strong clinical suspicion, immediate surgical exploration is warranted in order to maximize testicular salvage rates and minimize the critical time of ischemia. Orv Hetil. 2026; 167(32): 1255-1261.
INTRODUCTION:Amblyopia is one of the most common causes of preventable permanent visual impairment in childhood; its prevention requires early detection and targeted treatment. Children living in socioeconomically disadvantaged settlements have markedly limited access to ophthalmic care and are therefore at increased risk. OBJECTIVES:The aim of this study was to present the outcomes achieved during the first four years (2020-2023) of the pediatric ophthalmology screening program of the Hungarian Charity Service of the Order of Malta in the detection, prevention, and treatment of amblyopia, including the effectiveness of refractive correction, occlusion therapy, and surgical interventions. METHODS:A total of 19,724 children from 127 settlements participated in a two-step ophthalmic screening program. Amblyopia was defined based on best-corrected visual acuity and amblyogenic refractive risk factors. Treatment outcomes were evaluated by analyzing spectacle compliance, occlusion therapy, and postoperative follow-up. Data were derived from examinations conducted between 2020 and 2023, supplemented by available follow-up and surgical data from 2024. RESULTS:The prevalence of amblyopia was 4.9% (960 children). Spectacle correction alone resulted in complete visual acuity recovery in 60% of the affected children. Occlusion therapy was initiated in 206 cases, with verified patch compliance in 20%. Among compliant children, 57% showed at least one-line improvement, with a mean gain of three to four lines of visual acuity. During the study period, 14 deprivation-eliminating surgeries (cataract, ptosis) and 30 strabismus surgeries were performed, leading to significant functional and/or aesthetic improvement. DISCUSSION:The program substantially contributes to early amblyopia detection and achieves measurable improvements across multiple therapeutic modalities. The main limiting factors are poor patient compliance, restricted access to screening and follow-up care, and adverse social circumstances. CONCLUSION:The screening program effectively reduces the risk of untreated amblyopia among children living in disadvantaged settlements. Increasing the frequency of follow-up examinations, improving data management, and involving local healthcare professionals are expected to further enhance treatment success and increase the number of visions saved. Orv Hetil. 2026; 167(32): 1277-1287.
Bevezetés: A tompalátás a gyermekkor egyik leggyakoribb, kezelés hiányában maradandó látásromlást okozó kórképe, amelynek megelőzéséhez elengedhetetlen a korai felismerés és a célzott terápia. A felzárkózó településeken élő gyermekek szemészeti ellátáshoz való hozzáférése jelentősen korlátozott, ezért különösen veszélyeztetettek. Célkitűzések: Tanulmányunk célja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat gyermekszemészeti szűrőprogramjának első négy évében (2020–2023) elért eredmények bemutatása a tompalátás felismerésében, megelőzésében és kezelésében, beleértve a refraktív korrekció, a takarásos terápia és a műtéti ellátás hatékonyságát. Módszerek: 127 településen összesen 19 724 gyermek vett részt kétlépcsős szemészeti szűrésen. A tompalátást a korrigált visus és az amblyogen refraktív faktorok alapján definiáltuk. A terápiás eredményeket a szemüvegviselés, a takarásos kezelés és a műtéti utánkövetés vizsgálatával elemeztük. Az adatok a 2020 és 2023 között rögzített vizsgálatokból és a 2024-ben rendelkezésre álló kontrollvizsgálatokból és műtéti adatokból származnak. Eredmények: A tompalátás prevalenciája 4,9% volt (960 gyermek). A szemüveges korrekció önmagában a gyermekek 60%-ánál teljes látásélesség-helyreállást eredményezett. Takarásos terápiát 206 gyermek esetében indítottunk; tényleges tapaszviselést 20%-uknál tudtunk igazolni. A rendszeresen tapaszoló gyermekek 57%-ában legalább egysoros, átlagosan három-négy soros visusjavulást tapasztaltunk. A vizsgált időszakban 14, deprivatiót megszüntető (cataracta, ptosis) és 30, kancsalságellenes műtét történt, amelyek jelentős funkcionális és/vagy esztétikai javulást eredményeztek. Megbeszélés: A program érdemben járul hozzá a tompalátás korai felismeréséhez, és több terápiás modalitásban mérhető javulást eredményez. A legnagyobb korlátot a betegcompliance hiánya, a szűrésekhez és a kontrollokhoz való nehézkes hozzáférés, valamint a szociális tényezők jelentik. Következtetés: A szűrőprogram hatékonyan csökkenti a kezeletlen amblyopia kockázatát a felzárkózó településeken élő gyermekek körében. A kontrollvizsgálatok gyakoribbá tétele, az adatkezelés fejlesztése és a helyi szakemberek bevonása várhatóan tovább növeli a kezelés sikerességét és a „megmentett látások” számát. Orv Hetil. 2026; 167(32): 1277–1287.
A meddőség a reproduktív korú populáció 15–20%-át érinti, és az asszisztált reprodukciós technológiák, különösen az in vitro fertilizáció (IVF), egyre nagyobb szerepet játszanak a kezelésében. Célunk az IVF-kezelések kimenetelét befolyásoló legfontosabb preprocedurális és procedurális tényezők áttekintése, különös tekintettel a gépi tanulási modellek által azonosított prediktorokra. Narratív irodalmi áttekintést végeztünk, kiemelve a gépi tanulás alkalmazásával készült vizsgálatokat, valamint a Szegedi Tudományegyetem Gametogenezis Kutatócsoportjának eredményeit. A gépi tanulásos modellek alapján az anyai életkor és az embrió minősége (’embryo score’) a legerősebb prediktorok, a 35 év feletti életkor csökkenti a sikerességet, emellett a testtömegindex, az anti-Müller-hormon, a folliculusstimuláló hormon szintjei, valamint az endometriumvastagság szintén jelentős tényezők, bár hatásuk változó. A thyreoideastimuláló hormon normáltartományon belüli szintje nem mutatott egyértelmű összefüggést a kimenetellel. Összességében az eredmények azt erősítik meg, hogy az IVF sikeressége komplex, egymással kölcsönhatásban álló tényezők eredménye. A gépi tanulási modellek lehetővé teszik ezen ismert és sokszorosan bizonyított jelentőségű faktorok relatív súlyának meghatározását és a predikció pontosságának javítását. A gépi tanulás ígéretes eszköz az IVF-kimenetel előrejelzésében, és hozzájárulhat a személyre szabott kezelési stratégiák kialakításához. Orv Hetil. 2026; 167(32): 1262–1268.
Az energiaitalok fogyasztása az elmúlt években jelentősen növekedett, különösen a serdülők körében, akiknél a fogyasztás prevalenciája egyes vizsgálatok szerint elérheti az 50–70%-ot. A magas koffein- és cukortartalom, valamint egyéb stimuláns összetevők miatt fogyasztásuk közegészségügyi szempontból is kiemelt jelentőségű. A tanulmány célja az energiaitalok történetének, összetételének és élettani hatásainak áttekintése, különös tekintettel a serdülő korosztályra és az egészségkockázatokra. Narratív szakirodalmi áttekintést végeztünk nemzetközi és hazai publikációk alapján, különös hangsúlyt fektetve a serdülők energiaital-fogyasztásával kapcsolatos epidemiológiai és klinikai eredményekre. Az energiaitalok fő összetevői – különösen a koffein – rövid távon fokozhatják az éberséget és a teljesítményt, ugyanakkor túlzott bevitelük számos kedvezőtlen hatással járhat. A szakirodalom összefüggést mutat az energiaital-fogyasztás és a cardiovascularis eltérések, az alvászavarok, valamint a kockázatos egészség-magatartások – például alkoholfogyasztás és dohányzás – között. Serdülők esetében a fogyasztás gyakran más pszichoaktív szerek használatával együtt jelenik meg, és kapcsolatban állhat a mentális jólléttel is. Az energiaitalok rendszeres fogyasztása serdülőkorban potenciális egészségügyi kockázatot jelent. A megelőzés érdekében kiemelten fontos a fiatalok megfelelő tájékoztatása és a tudatos fogyasztási szokások kialakítása. Orv Hetil. 2026; 167(32): 1269–1276.
A heretorzió a funiculus spermaticus hossztengely körüli megcsavarodása következtében kialakuló, akut keringészavarral járó urológiai sürgősségi állapot. Incidenciája 25 éves kor alatt 1 : 4000, megoszlása bimodális: csúcsértékei az újszülöttkorra és a pubertás idejére (14. életév) tehetők. Bár a prevalencia az életkor előrehaladtával csökken, az akut scrotum differenciáldiagnosztikai algoritmusában minden korcsoportban prioritást élvez. A diagnosztikai késedelem irreverzibilis ischaemiához és a here elvesztéséhez vezethet, ezért az adekvát terápia alapja az időfaktor csökkentése. Jelen közleményünk célja a nemzetközi szakirodalom áttekintése alapján a heretorzió korszerű differenciáldiagnosztikai protokolljának bemutatása, különös tekintettel az egyes fizikális leletek prediktív értékére. Megállapítható, hogy egyértelmű klinikai gyanú esetén azonnali sebészi feltárás szükséges a herementési arány maximalizálása és az időablak minimalizálása érdekében. Orv Hetil. 2026; 167(32): 1255–1261.
Az elmúlt évtizedekben a nem gyógyszeres fájdalomcsillapító eljárások egyre nagyobb szerepet kapnak a gyermekellátásban, mivel kis költséggel és csekély időráfordítással alkalmazhatók, ugyanakkor jelentős mértékben hozzájárulhatnak az ellátás minőségének javításához. A jelen összefoglaló közlemény célja a procedurális fájdalomkezelés nem gyógyszeres lehetőségeinek áttekintése a szakirodalom mentén, valamint a szemlélet hazai elterjedésének bemutatása egy gyermekközpontú, bizalomra épülő egészségügyi ellátási modell támogatásával. A közlemény narratív áttekintés formájában ismerteti a procedurális fájdalom nem gyógyszeres kezelésére vonatkozó nemzetközi szakirodalom főbb megállapításait, továbbá ismerteti a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházában 2021 óta működő, a Comfort Promise alapelveire épülő interdiszciplináris nem gyógyszeres fájdalomkezelési gyakorlat megvalósítását. Bemutatja a bevezetés lépéseit, az alkalmazott eszközöket és technikákat, valamint összefoglalja a klinikai tapasztalatokat. A szakirodalomban hatékonynak bizonyuló eljárások – így a figyelemelterelés, a légzőgyakorlatok, a kényelmes pozicionálás, a szoptatás, valamint a különböző szenzoros eszközök alkalmazása – a nemzetközi evidenciákkal összhangban a klinikai tapasztalatok alapján is hozzájárulnak a gyermekek szorongásának csökkentéséhez, a szülői elégedettség növeléséhez és az ellátás minőségének javításához. Tapasztalatok alapján a nem gyógyszeres módszerek integrálása a mindennapi klinikai gyakorlatba nem igényel jelentős többleterőforrást, ugyanakkor szemléletváltást és strukturált bevezetést tesz szükségessé. Az interdiszciplináris együttműködés, a személyzet képzése, az önkéntes hálózat kiépítése, valamint a szülők és gyermekek aktív bevonása kulcsfontosságú az implementáció és a fenntarthatósága szempontjából. Az eddigi tapasztalatok alapján a szemléletmód és a módszerek kombinált alkalmazása eredményes megközelítésnek bizonyult. A nemzetközi szakirodalom alapján a szorongáscsökkentést célzó módszerek – beleértve a szülői jelenlétet, a megfelelő tájékoztatást, a figyelemelterelést és a relaxációs technikákat – a fájdalomélményt befolyásoló neuralis mechanizmusokon keresztül hozzájárulnak a procedurális fájdalom mérsékléséhez, amit a bemutatott intézményi gyakorlat tapasztalatai is megerősítenek. Orv Hetil. 2026; 167(31): 1215–1223.
