A good measurement of the contribution of health care to lowering death rates (or improving life expectancy) and its geographical differences would be a useful tool for planning improvement of health care provision. This study examines the indicator of treatable mortality, which can hopefully indicate the localities most in need of more extensive or better-quality health care.Treatable mortality was calculated for 197 geographical units (174 LAU1 level units and the 23 districts of Budapest) of Hungary for the period between 2008 and 2022. We used Nolte and McKee’s (2004) definition of treatable mortality.We compared the trends and inequalities of treatable mortality to trends and inequalities of all-cause premature (0–74 years) mortality.As country-level trends, premature mortality slowly decreased until 2020. Treatable mortality also decreased in the first part of the period, but from 2014 it has rather stagnated. During the first three years of the period, treatable mortality decreased more dynamically than overall (premature) mortality, but from 2014, the contribution of treatable mortality to the (rather moderate) overall mortality reduction has been constantly lessening. In the pandemic period, treatable mortality increased by 4%. In the same period, total mortality among those aged 0–74 increased by 10%. We grouped LAU1 units into deciles according to their treatable mortality level. In 2008–2010 the most disadvantaged geographic units had 94% higher treatable mortality than those in the best-performing decile. This measure lowered in the coming period and increased to 87% only in 2020–2022. In contrast, overall mortality was higher for the worst-performing 20 geographical units by 62%, which value did not change considerably in the coming period, but increased to 70% in 2020–2022.The contribution of treatable causes to lowering death rates among the most disadvantaged was significant only between the periods 2008–2010 and 2011–2013. For other periods, this contribution was negligible or negative. We found a negative contribution in the pandemic period, when treatable causes made up a significant share of the experienced large mortality increase among the most disadvantaged units, while it had close to zero effect on the mortality increase in areas with initially low mortality.
Az Esterházy a magyarországi történeti arisztokrácia egyik legbefolyásosabb családja volt. Ez a tanulmány a demográfiai magatartásuk, elsősorban a termékenységtörténetük elemzésére vállalkozik közel négy évszázadra kiterjedően. A magyarországi történeti demográfiai kutatások fókuszában túlnyomórészt a települések, közösségek vizsgálata áll, rendszerint a 18. század végétől, a 19. század első felétől kezdődően. A nemzetközi kutatások között ugyanakkor egyre nagyobb számban jelenik meg az uralmi és hatalmi elit legkiemelkedőbb családjainak a vizsgálata, amellyel a magyarországi kutatói közeg még adós. A leíró statisztikai vizsgálat lehetővé teszi, hogy több évszázadon keresztül szemléljük egy család demográfiai magatartását. Az eredmények rámutatnak, hogy az Esterházy család egymást követő generációiban a házasságok későbbre tolódtak, a vállalt gyermekek száma csökkent és nőtt a születések közötti intervallum, amelyek a születésszabályozás gyakorlására engednek következtetni.
In Hungary, women often take advantage of maternity and child-raising allowances and, according to social norms, typically stay at home for a relatively long time after giving birth. However, little is known about the factors that influence the length of career breaks. This study examines the impact of labour market characteristics and other socio-demographic factors prior to childbirth on mothers’ labour market participation during the first 40 months after giving birth. The descriptive and multivariate statistical analyses are based on the first five waves of the longitudinal panel study ‘Cohort ‘18 Growing Up in Hungary.’ The survey started in 2018, and the participating women were interviewed five times between pregnancy and their child’s fifth birthday. We analyse the postnatal employment of 6,800 mothers.The results show that although a significant proportion of mothers continue to be primary caregivers after childbirth, the rate of postnatal employment has somewhat increased compared to previous decades. Controlling for various factors, including the number of children, the analysis reveals that approximately 90% of mothers are not employed during the first year and a half following childbirth. This proportion declines to 77% once the child reaches the age of two. After the age of three, 43% of mothers are employed, and this proportion does not reach 50% by the time the child is 40 months old. Using Cox proportional hazards models, we also find that stronger labour market attachment and key background factors – such as birth order, additional children, income, and relationship stability– play a more important role in returning to work than job-specific characteristics such as sector, contract type or form of employment. Mothers who were employed in the seventh month of pregnancy showed a particularly early return to work. In addition, our study identifies a group of around 8% of mothers who had never worked before becoming pregnant, for whom childbearing further restricts their future employment and financial opportunities.
A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a Magyarországon tartózkodó kínai állampolgárok száma 2024. január 1-jén 21 150 fő (10 950 férfi, 10 200 nő) volt. Az összesített adatokat nézve ennél csak az Ukrajnából (27 400 fő) és a Németországból (23 300 fő) érkezők vannak többen (KSH, 2024a). A nagyszámú kínai bevándorló szükségessé teszi, hogy a kutatók figyelemmel kísérjék a kínai migrációs folyamatok mozgatórugóit és fejleményeit, vizsgálják a kínai bevándorlók életkörülményeit, a beilleszkedés menetét. Mivel Kínából aktív korúak, diákok, illetve kisgyermekes családok is érkeznek hazánkba, a kínai közösség igen sokszínű, ezért a kínai migrációt számos szempontból lehet vizsgálni. Kutatásomban iskoláskorú gyermekek (általános iskola 5. osztálytól középiskola 12. osztályig), felnőttek és szülők körében végzett kérdőíves adatgyűjtésre, valamint interjúkra támaszkodva igyekszem feltárni a Magyarországon élő kínai bevándorlók nyelvhasználatának bizonyos jellemzőit. A vizsgálat itt ismertetett szegmense bemutatja, hogy a Magyarországon élő kínai bevándorlók hogyan viszonyulnak anyanyelvükhöz. Az anyanyelvhez való viszonynak kulcsfontosságú szerepe van az identitás formálódásában és kifejezésében, a nyelvtanulásban, a nyelvmegtartásban és a nyelvvesztésben, végül pedig a társadalmi beilleszkedés egész folyamatában. A témának ugyanakkor nemzetközi létjogosultsága is van, hiszen a kínai migráció globálisan meghatározó jelenség. A tanulmány célja ugyanakkor, hogy felhívja a figyelmet a kínai migráció vizsgálatának fontosságára, bővítve ezzel a hazai sinológiai munkák horizontját, hiszen Magyarországon mindeddig csak elenyésző számú kutatás vállalkozott erre.
This study examines patterns of gender roles and division of household labourin Hungary, France, and Sweden, representing three different welfare regimes.The gender revolution has significantly changed the distribution of householdtasks, but these changes have occurred to different degrees across countries.The research aims to explore the patterns of household labour division andto investigate how attitudes towards gender roles and individual characteristicsinfluence the distribution of household tasks. Particular attention is given to thedifferences between families with and without children.Using cluster analysis and multinomial logistic regression models based ondata from the Generations and Gender Survey (GGS), we analyse the distributionof household tasks and the effects of individual factors and gender attitudesamong partnered respondents aged 18–49.The findings indicate that gender role attitudes in Sweden are more modernthan in the other two countries, especially among women. Household tasks arealso shared more equally in this social-democratic welfare state. In Hungary attitudesare the most traditional, while France lies between the other two countries.In Sweden individual attitudes towards gender roles do not influence the dailydivision of household tasks, while in the other two countries they do: womenand men with more modern views tend to share household tasks more equally.The division of household labour also depends on background factors such aswomen’s labour market status and the number of children. Even in Sweden, thepresence of young children in the household pushes women to do more housework than if there were no children, and this is also true – to different degreesand depending on the age and number of children – in the other two countries.Despite progress in the gender revolution and greater equality in the labour market,educational attainment also continues to have a significant impact on thedivision of domestic tasks.
Background: Exercise during pregnancy is known to have positive effects on both maternal and foetus health. Despite international recommendations advocating regular exercise for healthy pregnant women survey data indicate that physical activity decreases during pregnancy, particularly in the third trimester. This study aims to assess the physical inactivity levels of pregnant women in Hungary in a representative sample and to explore the association between physical inactivity, socio-demographic characteristics, and mental health. Method: Utilizing data from the Cohort'18 Hungarian Birth Cohort Study during pregnancy, our analysis encompasses 6121 pregnant women. The survey, administered by local health visitors, assessed the amount of physical activity, such as sports, cycling and walking, done in one week before pregnancy and in the third trimester of pregnancy. Mental health was evaluated through self-administered paper-pencil questionnaires, measuring depression (CES-D-8) and anxiety (GAD-2) questionnaires. Results: The inactivity rate during pregnancy was 70% for walking, 92% for cycling and 90% for sports. Inactivity increased across all forms of physical activity during pregnancy. Socio-demographic determinants influencing physical inactivity varied for different activities during pregnancy. Walking and doing sport were significantly associated with equivalent income quintiles, educational attainment, parity, and the population of the settlement. For cycling, educational attainment, employment status and the population of the settlement held significant predictive power. Examined socio-demographic variables explained 3,5-4,7% of the variance in walking, 3,3-7,8% in cycling, and 7-14% in doing sport during pregnancy. Mental status significantly associated only with doing sport during pregnancy. Conclusions: Our study provides insight into the high rates of third trimester physical inactivity among pregnant women in Hungary, especially for vigorous activity, using representative data. The findings underscore the importance of raising awareness about physical activity in antenatal care, particularly targeting at-risk population. Health education in the antenatal care process should be expanded to emphasize the crucial role of physical activity during pregnancy.
A tanulmány célja, hogy bemutassa a magyar társadalom gyermekvállalással kapcsolatos attitűdjeit, különös figyelmet fordítva a mesterséges megtermékenyítés eljárásaira. Ehhez egy 2024-es reprezentatív kérdőíves vizsgálat adatait használjuk. Eredményeink szerint a magyar felnőtt lakosság továbbra is a tradicionális családmodelleket részesíti előnyben. Sokan úgy vélik, hogy a nők számára elengedhetetlen a gyermekvállalás a teljes élethez. Jóval többen gondolják azt az egyedülálló anyákról, mint az egyedülálló apákról, hogy ugyanolyan jól fel tudják nevelni a gyermekeiket, mint egy férfi és egy nőből álló pár. A mesterséges megtermékenyítési eljárások általános elfogadottsága magas, de ez nem mindig jár együtt azok tényleges használatának elfogadásával. A válaszadók kevésbé támogatják a megtermékenyítés eljárásokban való részvételt a leszbikus párok vagy a 40 év feletti nők, mint a többi csoport (heteroszexuális párok vagy egyedülálló nők) esetében. A béranyasággal kapcsolatos attitűdök megoszlanak, és leginkább egészségügyi okokból tartják elfogadhatónak ezt a megoldást. A logisztikus regressziók eredményei szerint az attitűdöket társadalmi-demográfiai tényezők (mint például az iskolai végzettség) és a vallásosság is befolyásolják. A kutatás arra is rávilágít, hogy a megtermékenyítés eljárásokkal kapcsolatos ismeretek szintje alacsony, és a legtöbben az internetről, az oktatási intézményekből pedig kevesen szerzik be az információikat.
This paper provides an overview of the relevant theoretical frameworks of well-being and migration and the links between the two concepts. The article is part of the theoretical preparatory work for the MIGWELL project. We argue that subjective well-being should be a key concept in migration research, because increasing it at the individual level is a universal human desire. From this perspective, migration – if it is truly voluntary – may be a tool to reach the desired outcome of increasing well-being. In general, micro-level approaches are more suitable for linking subjective well-being and migration. In particular, the "new economics and sociology of migration", the "network theory" and the "capabilities approach" offer the implicit or explicit possibility to do so. Regarding well-being, we apply a hybrid approach, inspired by both the OECD and the WeD concepts. Finally, in this paper we propose a research design that may be suitable (with some limitations) to capture the two-way relationship between the two concepts: the impact of subjective well-being on migration intention and the effect of migration on subjective well-being.
Tanulmányunk két Pest megyei település, Tök és Zsámbék 19–20. századi termékenységtörténetét rekonstruálja. A két település egymással szomszédos, azonos földrajzi, gazdasági hatások érték, a korábbi demográfiai elemzések tanúsága szerint azonban két eltérő reprodukciós stratégiát testesítenek meg. A tanulmány célja, hogy a két település 19. századi és 20. század eleji termékenységtörténetét többváltozós statisztikai módszer (eseménytörténeti elemzés) segítségével részletesebben feltárja, rámutatva arra, hogy az eseménytörténeti elemzés milyen többletlehetőségeket nyújt a hagyományos családrekonstitúcióval szemben. A longitudinális elemzés feltárta, hogy a változás mindkét településen már az 1820-as évektől elindult, ám Zsámbékon sokkal magasabb szintről és csak a gazdaréteget érintette, míg Tökön minden társadalmi rétegben tapasztalható volt. A gazdák között a termékenységcsökkenés 1850 után vált erőteljessé, majd a 20.század első felére egy kevesebb, de fiatalabb életkorra összpontosuló szüléssel jellemezhető modern demográfiai magatartás alakult ki. A változás kezdeményezői a kisbirtokosok és a helyi elitcsoportok voltak, az átmenet következtében magasabb termékenységüket a földnélküli rétegek magasabb termékenysége váltotta fel. A magatartásváltás eredete az alkalmazkodás a helyi túlnépesedéshez, birtokaprózódáshoz, az elvándorlási lehetőségek változásához, de a településeken belül a mintakövetés, a diffúzió lehetőségét sem lehet kizárni. Az eseménytörténeti elemzés segít feltárni a folyamat részleteit, közelebb jutunk a demográfiai viselkedés megértéséhez, de a változások okainak teljes megértése csupán demográfiai források és demográfiai elemzési technikák alkalmazásával nem lehetséges.
Az 1980-as évektől kezdődően nőtt a vándorlás intenzitása, és ez kihívás elé állította a népesedésről való gondolkodást, mivel a népesedési diskurzusok és elméletek korábban főképp a termékenységre összpontosítottak, és ambivalens módon kezelték a migrációt. A népesedési és migrációs diskurzusok újszerű összekapcsolása révén azt látjuk, hogy valamennyi kulcsfontosságú diskurzus (malthusi, demográfiai átmenet, szocialista modernizáció, konzervatív, etnikainarodnik, revitalizációs és fejlesztési) szükségszerűségnek tekintette a migrációt, ugyanakkor amellett is érvelt, hogy a vándorlást fékezni és szelektálni kell. Az 1980-as évektől induló időszakban a migráció kérdése átrendezte a mentális térképet, és egy, a piaci nyitást szorgalmazó, illetve egy migránsellenes, szuverenista blokk irányába tolta az egyes népesedési diskurzusokat.
The rise of unmarried cohabitation in the late 20th century has increased the diversity of couples’ family situations and partnership trajectories, calling for a differentiated approach to this partnership form. This is one of the first studies to examine how the typology of cohabitation in a society has changed over time, using both subjective and objective criteria, and recognising the different role of cohabitation at different stages of family life, including situations characteristic of later life. Based on data from the first (2001) and fifth (2016/17) waves of the Hungarian Generations and Gender Survey, this analysis aims to establish an empirical typology of the cohabiting population. Family trajectories, relationship commitment and attitudes towards marriage were included as grouping criteria in the latent class analysis. Four types were identified: trial marriage, alternative to marriage, stepfamily and post-marital cohabitation. Contrary to the international literature, we did not find any groups who do not marry because of their anti-marriage attitudes or poor financial situation, or who see their cohabitation as an alternative to being single. The findings are discussed in the light of theories of the changing meaning of unmarried cohabitation.
A társadalmi egyenlőtlenségek jelenléte az egészségügyi ellátásban széles körben ismert és kutatott jelenség. Ezen belül is a szülés körüli ellátást érintő egyenlőtlenségi kérdések egy kevésbé feltárt területnek számítanak. A szülés körüli tapasztalatok számos tényezőtől függenek, beleértve az életkort, a társadalmi helyzetet, az etnikumot, a szülés módját és a szülészeti bánásmódot. Az alacsony társadalmi-gazdasági helyzetű nők különösen kitettek lehetnek a negatív szülésélményeknek, amelyeknek rövid és hosszú távú hatásai mind az anyára, mind pedig társadalmi környezetére kimutathatók. Jelen tanulmány a felmérő szakirodalmi áttekintés módszerével az anyai társadalmi-gazdasági helyzet és a szülés körüli tapasztalatok összefüggése mentén térképezi fel az elmúlt tíz év OECD-országokra vonatkozó nemzetközi szakirodalmát. A tanulmány 18 cikk áttekintésének eredményeként megállapítja, hogy a szocioökonómiai háttér figyelembevétele a szülés körüli tapasztalatok alakulásának és hatásainak megértésében döntő szerepet játszik.
Age vs. death cause diversity curves seem to be the appropriate objects to study death cause diversity. The findings of the present paper are consistent with earlier findings of ad-hoc methodological pilot studies. The paper serves as a significant reference for further studies on epidemiological diversity or concentration. The diversity of death causes has become an important population character to be investigated recently. Its variations treated in the paper may correlate with other demographic characteristics of the population. Furthermore, the revealed variations in death cause diversity refer to the need for standardisation before comparing death cause diversities of various populations. Keywords: diversity, concentration, death causes, age dependence, sex differences, secular changes
Az elmúlt két és fél évtizedben Magyarország népessége számottevően idősödött. Nőtt a medián életkor és a 65 évesek és idősebbek aránya a népességben. Ebben az idősödő népességben azonban nem nőtt az idősnek tekinthetők aránya, mert az aktív életszakasz és az időskor határa jelentősen felfelé tolódott: emelkedett a munkaerőpiac elhagyásának átlagos életkora (másként: az effektív nyugdíjkorhatár vagy kilépési életkor). Olyannyira, hogy a mindenkori átlagos kilépési életkorban hátralévő várható élettartam nemhogy nem nőtt, hanem kifejezetten csökkent. Bár a 65 év felettiek aránya emelkedett, azok aránya, akik a mindenkori effektív korhatárnál idősebbek, gyakorlatilag változatlan maradt. A magasabb aktív életkorokban várható élettartam általános növekedését a munkaerőpiac gyakorlatilag teljes mértékben felszívta. E folyamatok akkor zajlottak le, amikor a korhatárra érők iskolai végzettség szerinti összetétele jelentősen megváltozott. A ma nyugdíjba vonulók lényegesen iskolázottabbak, mint a két és fél évtizeddel ezelőttiek voltak, mivel a mai 55–64 évesek számottevően hosszabb időt töltöttek az iskolapadban, mint azok, akik negyedszázada voltak 55–64 évesek.
A párkapcsolatok évtizedek óta tartó átalakulásának egyik fontos eleme a házasságkötési gyakorlat és maga a házasság intézményének változása. A kapcsolati formák vizsgálata és a változások értelmezése hosszú hagyományokra tekint vissza; a kapcsolódó munkák részletesen dokumentálták az élettársi együttélés terjedését, a házasság háttérbe szorulását és a párkapcsolati viselkedés egyéb dimenzióit. Azonban kevés elemzés vállalkozott arra, hogy megvizsgálja a házasságban élők sokszínűségét, és hogy az ezredforduló utáni társadalmi és demográfiai változások fényében újraértelmezze e kapcsolati típus társadalmi mintázatait. Az elemzés célja a házasságban élő 22–49 éves népesség vizsgálata az Életünk fordulópontjai nagymintás társadalmi-demográfiai adatfelvétel (a magyar Generations and Gender Survey) első (2001) és ötödik (2016/17) hullámainak adatai alapján. A látens osztályelemzés segítségével kialakított kapcsolati típusokat leíró elemzés és multinomiális logisztikus regressziók segítségével jellemezzük. A házasok nagy része egy hagyományosnak mondható családi életutat járt be, melyben előzetes együttélés nélkül kötötték az első házasságukat és a gyermekeik az esküvő után születtek. Az élettársi kapcsolatok terjedésével a hagyományos házasságok aránya jelentősen csökkent. Fontos változás volt egy új típusú házas csoport megjelenése, akik hosszabb együttélés és gyakran a közös gyermekeik születése után kötöttek házasságot és gyakran nagyvárosban éltek. Rájuk kezdetben a többi házas csoporthoz képest hátrányosabb társadalmi helyzet és rosszabb kapcsolati minőség volt jellemző, amely a 2010-es évekre mérséklődött, de értékrendjükben továbbra is eltértek a hagyományos házasságban élőktől. Miközben kialakult egy újfajta standard családi életút a házasok körében, a turbulens családi életutat bejárt, több egymást követő kapcsolatban élő vagy nem közös gyermeket nevelő házasok aránya lényegében nem változott. A párkapcsolatok általános differenciálódása nem járt együtt a házassági típusok számának növekedésével.
Az 1980-as évektől kezdődően nőtt a vándorlás intenzitása, és ez kihívás elé állította a népesedésről való gondolkodást, mivel a népesedési diskurzusok és elméletek korábban főképp a termékenységre összpontosítottak, és ambivalens módon kezelték a migrációt. A népesedési és migrációs diskurzusok újszerű összekapcsolása révén azt látjuk, hogy valamennyi kulcsfontosságú diskurzus (malthusi, demográfiai átmenet, szocialista modernizáció, konzervatív, etnikai-narodnik, revitalizációs és fejlesztési) szükségszerűségnek tekintette a migrációt, ugyanakkor amellett is érvelt, hogy a vándorlást fékezni és szelektálni kell. Az 1980-as évektől induló időszakban a migráció kérdése átrendezte a mentális térképet, és egy, a piaci nyitást szorgalmazó, illetve egy migránsellenes, szuverenista blokk irányába tolta az egyes népesedési diskurzusokat.
The COVID-19 pandemic has had a profound but disproportionate impact on countries worldwide, with some experiencing tragically high levels of mortality. This raises the question of whether this outcome was the result of simple inappropriate use of the classic and new pandemic management tools or other factors such as health status or political orientation. To shed light on this issue, our study examines the drivers of excess mortality due to COVID-19 across European countries. Applying the technique of elastic net regression, we found that both markers of neoliberal and illiberal political orientations had an impact on pandemic outcomes, although their importance varied during the second and third waves of the pandemic. Furthermore, excess mortality was negatively associated with life expectancy and GDP. The intensity of the usage of pandemic management tools was mostly associated with the macro-level characteristics of the countries, with only a few having independent effects on excess mortality. Keywords: COVID-19 excess mortality, non-pharmaceutical interventions, vaccination, illiberalism, neoliberalism
