• 学术搜索
  • 科研智能体
    • Research Labs
    • AI 阅读
    • AI 文库
    • 深度研究
    • 学者亮点
  • 学术资源
    • AI2000
    • 期刊/会议
    • 学者库
    • 学术API
      MCP&Skill
    • 溯源树
    • 数据集
  • 知识沉淀
    • 学术空间
订阅小程序
旧版功能
aminer vip
开通会员低至0.73元/天
一次搞定AI科研
立即登录
  • English
  • 联系方式
    Kozgazdasagi Szemle

    Kozgazdasagi Szemle

    JournalISSN 0023-4346

    年发文量

    研究主题

    论文(4142)

    排序
    1Globalizáció És a Nemzetközi Rendszer
    János Matus

    A tanulmány a globalizáció és a nemzetközi rendszer történeti és elméleti összefüggéseit vizsgálja. Kiindulópontja, hogy a regionális rendszerek közötti kapcsolatok fokozatos kiterjedésével olyan globális nemzetközi rendszer alakult ki, amelyben a szuverén államok politikai, gazdasági és biztonsági interakciói egyre gyakoribbá váltak. A tanulmány áttekinti a politikai realizmus és a liberalizmus, valamint a neorealizmus és a neoliberális institucionalizmus főbb tételeit, különös tekintettel a hatalmi egyensúly, az anarchia, a kölcsönös függőség, a nemzetközi intézmények és a biztonság kérdéseire. Bemutatja az „angol iskola” nemzetközi rendszerről, nemzetközi társadalomról és világtársadalomról alkotott megközelítését, valamint a demokrácia, a kölcsönös gazdasági függőség és a nemzetközi intézmények béketeremtő szerepét. A tanulmány végül négy forgatókönyvet vázol fel a világrend lehetséges jövőjéről: 1. a liberális nemzetközi rend megerősödését, 2. egy új bipoláris rendszer kialakulását, 3. egy multiplex világ létrejöttét és 4. egy polaritás nélküli korszakot. A szerző következtetése szerint a globalizáció és a liberális nemzetközi rend egymást erősítik, ezért a globalizáció visszafordulása a konfliktusok és a nemzetközi rendszer instabilitásának kockázatát is növelheti. Az elemzés hangsúlyozza az államok egymással való együttműködésre irányuló képességének, valamint a nemzetközi intézményeknek a globális nemzetközi rendszer fejlődését alakító fontos szerepét.

    2026
    引用
    AI阅读
    加入学术空间
    2Bicentenáriumi Konferencia Az Akadémián
    Péter Halmai
    2026
    引用
    AI阅读
    加入学术空间
    3A Globalizáció Geopolitikai Kihívásai
    József Bayer

    A tanulmány a globalizáció és a geopolitika kapcsolatának változását, valamint a világrend jelenlegi átalakulásának geopolitikai és gazdasági következményeit vizsgálja. Kiinduló tézise szerint a globalizáció által létrehozott új lehetőségek és egyenlőtlenségek együttesen járultak hozzá a geopolitikai gondolkodás újjáéledéséhez. A szerző áttekinti a hagyományos geopolitikai elméletek és a második világháború után kialakult nemzetközi intézményi rend viszonyát, majd bemutatja, hogy a globalizáció felgyorsulása, a 2007–2008-as pénzügyi válság és a Covid–19-járvány miként erősítette a gazdasági és biztonságpolitikai kockázatokkal kapcsolatos aggodalmakat. Külön figyelmet fordít az Egyesült Államok relatív pozícióvesztésére, Kína felemelkedésére, a BRICS+ szerepének erősödésére, valamint a globális pénzügyi, kereskedelmi és intézményi rendszer átalakulására. Az elemzés szerint a kialakuló multipoláris világrend nem szükségszerűen vezet új hidegháborúhoz vagy a nemzetközi kapcsolatok konfliktusosabbá válásához, mivel a globalizáció által létrehozott gazdasági és kommunikációs hálózatok, a kölcsönös függőség és a multilaterális intézmények korlátozhatják a geopolitikai konfliktusok eszkalációját. A tanulmány végül a régi világrend kontrollált átalakításának és egy sokszínűbb, együttműködőbb multilaterális rend kialakításának lehetőségét vizsgálja.

    2026
    引用
    AI阅读
    加入学术空间
    4A Külkereskedelem, a Külföldi Közvetlentőke-Befektetések És a Globális Értékláncok Háromszöge a Globalizáció „új” Szakaszában
    Magdolna Sass

    A tanulmány a külkereskedelem, a külföldi közvetlentőke-befektetések (foreign direct investment, FDI) és a globális értékláncok (global value chain, GVC) kapcsolatának a globalizáció új szakaszában történő átalakulását vizsgálja. A szakirodalom és a nemzetközi statisztikai adatok alapján amellett érvel, hogy a 2008–2009-es pénzügyi válságot követő időszakot nem a deglobalizáció, hanem a globalizáció működési logikájának átalakulása jellemzi. A tanulmány újszerű megközelítése, hogy a globalizáció új szakaszát a külkereskedelem, az FDI és a GVC-k egymással kölcsönhatásban álló rendszerének elemzésén keresztül értelmezi. Alapvető állítása, hogy e három terület nem vizsgálható egymástól elkülönítve, mivel azok egy egymást kölcsönösen alakító, egymással erősen összefüggő, integrált rendszert alkotnak. A technológiai változások, a geopolitikai rivalizálás és az állam megerősödő gazdaságszervező szerepe nyomán a korábbi, elsősorban hatékonyságmaximalizálásra és költségminimalizálásra épülő rendszer átalakult. A külkereskedelem, az FDI és a globális értékláncok továbbra is egymást erősítik, kapcsolatuk azonban új működési logika szerint szerveződik át, amelyben a gazdasági racionalitás mellett a gazdaságpolitikai és geopolitikai megfontolások is meghatározó szerepet játszanak. A tanulmány rámutat arra, hogy a 2024-ig rendelkezésre álló adatok alapján a világgazdaságban nem a globalizáció visszafordulása, hanem annak szerkezeti átalakulása figyelhető meg, miközben a 2025 utáni folyamatok hosszabb távú értelmezése egyelőre nyitott kérdés.

    2026
    引用
    AI阅读
    加入学术空间
    5Iskolázottsági Verseny, Felsőoktatási Globalizáció, Emberi Erőforrások – És a Hazai Helyzet
    István Polónyi

    A tanulmány a felsőoktatás globális expanziójának és a nemzetközi iskolázottsági verseny alakulásának főbb tendenciáit vizsgálja. Nemzetközi statisztikai adatbázisok – köztük az UNESCO, az OECD, a Világbank és a Wittgenstein Centre for Demography and Global Human Capital – adatai alapján bemutatjuk a felsőoktatás tömegesedésének, a doktori képzés bővülésének és a hallgatói mobilitás növekedésének főbb nemzetközi trendjeit. Az eredmények szerint a felsőoktatás expanziója világszerte folytatódik, miközben a globális rendszer súlypontja részben Ázsia felé tolódik. A nemzetközi tendenciákkal összevetve a magyar felsőoktatás fejlődése több mutató szerint mérsékeltebb, különösen a hallgatólétszám alakulását tekintve. A humánerőforrás-fejlettség kompozit mutatói szintén arra utalnak, hogy Magyarország pozíciója a fejlett országokhoz képest inkább stagnáló.

    2026
    引用
    AI阅读
    加入学术空间
    立即登录,查看全部 4142 篇论文

    高被引作者

    作者引用发文
    András Simonovits59498
    Peter Benczur43124
    János Köllő42927
    Gabor Kertesi42837
    Zsolt Darvas29516
    István Ábel27521
    Judit Karsai26715
    Istvan Konya26719
    Judit Kapás26122
    Ádám Török25957

    高产作者

    作者引用发文
    András Simonovits59498
    Janos Kornai25864
    Ádám Török25957
    Gabor Kertesi42837
    János Köllő42927
    Laszlo Szerb20124
    Peter Benczur43124
    Judit Kapás26122
    Eva Voszka23721
    István Ábel27521

    相关期刊

    Ekonomista
    Journal of Evolutionary Economics
    National Institute Economic Review
    Economia Politica
    Journal of Industry, Competition and Trade
    Italian Economic Journal
    Hacienda Publica Espanola
    Wirtschaftsdienst
    List Forum für Wirtschafts- und Finanzpolitik
    Evolutionary and Institutional Economics Review