Illicit drug use poses a particularly high risk among certain subgroups of society, including trauma-exposed occupations like police officers. Nevertheless, very little is known about the prevalence and types of illicit drug abuse among police personnel. This study aimed to examine the prevalence and patterns of illicit drug use among young police recruits (i.e., police cadets) in Hungary using a cross-sectional questionnaire-based online survey. Our results show that 16.9% of police cadets have ever tried illicit drugs. Drug experimentation was more prevalent among males than females, but the difference was not statistically significant. It was also found that perceived environmental drug use was the most important factor in explaining cadets' drug experimentation. Drug abuse can significantly impact job performance among officers, and negatively affects the community's trust for police. Therefore, drug abuse among police students and officers should be addressed as organizational and community-level issues requiring a holistic approach.

Cél: A tanulmány célja az amerikai rendőri szervek tagjai ellen intézett, sérülést okozó fegyveres támadások (2010–2019 között) elkövetőinek vizsgálata volt. Módszertran: A szerző másodlagos adatelemzést végzett a Law Enforcement Officers Killed and Assaulted (LEOKA) program adatainak felhasználásával. A kutatás során a 2010 és 2019 között elkövetett olyan támadások ismert elkövetőit vizsgálta, amelyekben az intézkedést végrehajtó rendőri szerv tagja megsérült. Megállapítások: Az ismert fegyveres elkövetők (n = 903) túlnyomó többsége férfi (94,1%) volt. A férfi elkövetők aránya számottevően magasabb volt a nőkhöz viszonyítva (p < 0,0001; OR = 267,2). A támadók átlag életkora 33 év volt. A támadók többsége a 18–35 éves korcsoportból került ki. A különböző korcsoportok arányai között szignifikáns különbség volt (p < 0,0001). Az ismert támadók mintegy négyötöde (81,2%) a támadást megelőzően is volt már személyi szabadságot korlátozó rendőri intézkedés alatt. Az elkövetők többségének nem volt ismert mentális zavara (90,4%) és korábban nem állt kapcsolatban a megtámadott személlyel (89,4%). Alkohol vagy kábítószer használata a támadók 28,7%-ánál volt igazolt. A korábbi kutatások szerint a rendőrök ellen elkövetett támadások esetében egyértelmű elkövetői profil nem állítható fel. Jelen vizsgálat eredményei azonban arra utalnak, hogy bizonyos jellemzők szignifikánsan nagyobb arányban fordulnak elő az elkövetők között (fiatal, férfi, büntetett előélet, a sértettel nem állt korábban kapcsolatban, nincs ismert mentális zavara). Érték: A tanulmány a rendészeti gyakorlat számára kiemelten fontos problémát vizsgál. A kutatásban amerikai adatok feldolgozására kerül sor, azonban az eredmények hasznosíthatók a magyar rendészeti szervek és kutatók számára is.

Aim: Smoking is one of the most significant health risk factors. Some studies have shown that the prevalence of smoking is higher in some professions (e.g. police personnal) than in the general population. The aim of the research presented in this study is to investigate the smoking habits and nicotine dependence of Hungarian trainee police officers (so-called police cadets). Methodology: A cross-sectional, questionnaire-based survey was conducted among Hungarian police cadets. The study sample (N=270) consisted of 57.4% male (n=155) and 42.6% female (n=115). Average age of cadets 21.8 years (±0.26 years, CI: 95%). The Fagerström Test for Nicotine Dependence (FTND) was used to measure nicotine dependence among police cadets. Findings: Lifetime prevalence of smoking is 77.0% among police cadets. Females were more likely than males to have tried smoking, but the difference was not significant. (81.7% vs. 73.6%; χ²(1) = 2.50, p = 0.11, φ = 0.1). Current smoking prevalence was 35.6%, and regular (daily) smoking was 14.8%. Daily smokers scored an average of 2.57 (SD = 1.87) on the FTND scale. The average score for males was 2.6 (SD = 1.82) and for females was 2.5 (SD = 2.03), there was no significant difference (t(27) = 0.10, p = 0.91). The majority of police cadets who smoke regularly (85.0%) have very low or low nicotine dependence. Value: The article highlights the prevalence and patterns of smoking among Hungarian police cadets. Our result can be useful for developing a prevention strategy in this special population.

Aim: The aim of this study is to examine the experiences and procedures related to first aid provided by law enforcement services. Methodology: A quantitative survey was conducted among customs officers of the National Tax and Customs Administration between April and August 2023. The research involved semi-structured interviews with ten customs officers. The majority of the interviewees were male (80.0%). The average age of the study sample was 40.5 years (SD = 6.59; CI 95% 36.2 – 45.1), while the average number of years in service was 13.3 years (SD = 6.92; CI 95% 8.6 – 17.9). Findings: According to the results of the research, first aid knowledge and skills for law enforcement officers are quite often needed in practice. Customs officers most often provide first aid in the event of accidents, trauma or acute nausea. Lack of first-aid training mobilises negative emotions in the person taking action: feelings of insecurity, fear, helplessness. Negative feelings make the first aid less effective. Value: This is the first study that has used qualitative methods to examine first aid practice that provided by customs officers.

Cél: Az elmúlt évtizedek során a hétköznapokban alkalmazott újszerű technológiai eszközök elterjedése hatással volt a felsőoktatásban előforduló vizsgacsalások módszereire is. A tanulmányban bemutatott kutatás célja a SANTOR HARP® SNR-UNG52-B típusú hangrögzítés-gátló eszköznek (hangrögzítés-gátló) a telekommunikációs eszközökkel végrehajtott vizsgacsalások megakadályozásában történő alkalmazhatósági vizsgálata volt. Módszertan: 2024. június 10. és 2024. június 24. között alkalmazhatósági vizsgálatot végeztek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán. A hangrögzítés-gátló eszköz vizsgacsalásokkal szembeni védelmi hatékonyságának vizsgálatára a kutatás keretében kidolgozott védelmi hatékonysági indexet (VHI%) alkalmazták. A VHI% kifejezi, hogy az Adó (vizsgázó) által, telekommunikációs eszközök útján továbbított információkat, milyen arányban volt képes kiközvetíteni a Vevő (segítő) részére a hangrögzítés-gátló eszköz alkalmazása mellett. Megállapítások: Az alkalmazhatósági vizsgálat során összesen 203 mérésre került sor. A mérési távolság tekintetében a VHI% értékek között nem volt szignifikáns az eltérés (H = 0,690; p = 0,708). Az eszköz öt méteren belül azonos hatékonysággal volt képes megakadályozni a különböző telekommunikációs eszközök útján történő információátadást. Az adattovábbításra használt eszközök fajtája (mobiltelefon, headset, egyéb rádió) esetében a VHI% értékek mentén szignifikáns eltérések voltak (H = 55,318; p < 0,001). A különböző mobiltelefon márkák összehasonlítása alapján a VHI% érték tekintetében szintén szignifikáns mintázódás mutatható ki (H = 73,480; p < 0,001). Érték: A kutatás egyedülálló módon vizsgálja az egyik piaci biztonságtechnológiai eszköz felsőoktatásban való alkalmazhatóságának lehetőségét. Ismereteink szerint ehhez hasonló vizsgálatra nem került sor Magyarországon.

Aim: Smoking is one of the most significant health risk factors. Some studies have shown that the prevalence of smoking is higher in some professions (e.g. police personnal) than in the general population. The aim of the research presented in this study is to investigate the smoking habits and nicotine dependence of Hungarian trainee police officers (so-called police cadets). Methodology: A cross-sectional, questionnaire-based survey was conducted among Hungarian police cadets. The study sample (N=270) consisted of 57.4% male (n=155) and 42.6% female (n=115). Average age of cadets 21.8 years (±0.26 years, CI: 95%). The Fagerström Test for Nicotine Dependence (FTND) was used to measure nicotine dependence among police cadets. Findings: Lifetime prevalence of smoking is 77.0% among police cadets. Females were more likely than males to have tried smoking, but the difference was not significant. (81.7% vs. 73.6%; χ²(1) = 2.50, p = 0.11, φ = 0.1). Current smoking prevalence was 35.6%, and regular (daily) smoking was 14.8%. Daily smokers scored an average of 2.57 (SD = 1.87) on the FTND scale. The average score for males was 2.6 (SD = 1.82) and for females was 2.5 (SD = 2.03), there was no significant difference (t(27) = 0.10, p = 0.91). The majority of police cadets who smoke regularly (85.0%) have very low or low nicotine dependence.

Az elmúlt évtizedekben a pilóta nélküli légi járműveket (unmanned aerial vehicle, drón) egyre többen és egyre változatosabb célokra kezdték használni. A pilóta nélküli légi járművek népszerűségének növekedésével előtérbe került az illegális célokra történő felhasználásuk is. A közelmúltban ezért robbanásszerű növekedés figyelhető meg a drónelhárító technológiák területén is. A kutatás célja, a NEROD RF® hordozható drónelhárító eszköz magyarországi környezetben történő rendészeti célú alkalmazhatósági vizsgálata volt. 2024 júliusában alkalmazhatósági vizsgálatot (usability testing) végeztünk Budapest közigazgatási területén. A kutatásban kevésbé formalizált módon, kvalitatív adatok gyűjtésével vizsgáltuk a drónelhárító eszköz rendészeti gyakorlatban történő alkalmazhatóságát. Az eredmények értékeléséhez SWOT-analízist végeztünk. A drónelhárító eszköz egyszemélyes operátor által alkalmazva is gyorsan bevethető (<60,0 s). Az eszköz 2,4 GHz frekvenciatartományban minden mérésnél képes volt a drónok és a drónpilóta közötti kommunikációs protokoll megzavarására. A jelzavarás minden esetben a drónelhárító eszköz által történő kisugárzást követő 0,0–5,0 másodperc (s) alatt következett be. Az drónelhárító eszköz különösen azokon a szakterületeken alkalmazható, ahol: (1) a drónfenyegetettség magas; (2) telepített drónelhárító eszközök alkalmazására nincs lehetőség, vagy az nem indokolt; (3) fontos a mobilitás; (4) a rádiófrekvenciás jelzavarás más eszközök működtetését nem veszélyezteti.

Aim: The aim of the study was to investigate students’ perceptions of the competence development impact of the new use-of-force training system. In this study, the authors measured the impact of use-of-force training courses on the law enforcement competencies most relevant to the use of measures and force, namely decision-making ability, problem-solving ability, responsibility, situational awareness and perception, psychological resilience, communication skills and autonomy.Methodology: In 2023, a quantitative survey was conducted among the customs officer cadets at the Faculty of Law Enforcement of University of Public Service. To achieve the research objective, the authors used a self-compiled, seven-factor, twenty-one-item competency development rating subjective perception scale (C-SPS) to measure students’ subjective perceptions of the competence development impact of use-of-force training. 64.0% of the study sample (n = 100) was male. The mean age of respondents was 20.94 years (SD = 1.31, 95% CI: 20.67–21.20). The majority of respondents (75.0%) do not take part in use-of-force type activities in their leisure time.Findings: Students percept the highest development in the areas of use-of-force related responsibility (M = 4.54; SD = 0.70; 95% CI: 4.39–4.68), decision-making ability (M = 4.51; SD = 0.64; 95% CI: 4.38–4.64) and problem solving (M = 4.41; SD = 0.73; 95% CI: 4.26–4.55). There are no significant differences in students’ perceptions of the impact of training on competence development, neither by gender nor by specialisation. However, participation in leisure thematic activities is strongly associated with perceptions of the greater competence-developing impact of the compulsory course in use-of-force.Value: The research provides an unique insight into the effectiveness of Hungarian use-of-force training. To the authors’ knowledge, no similar study has been conducted in Hungary.

Az alkoholfogyasztás különösen nagy kockázatot jelenthet egyes korcsoportokban és szakmai kultúrákban, így például a fiatal felnőttek és a rendőrök körében. Jelen tanulmány célja a magyar rendőrhallgatók alkoholfogyasztásának mintázatai és az alkoholfogyasztás motivációinak vizsgálata volt, amelyhez kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán a rendőrhallgatók körében. A kényelmi mintavételi eljárással kialakított minta összesen 270 fő tartalmazott. A problémás szerhasználat vizsgálatára az Alkoholhasználat Zavarainak Szűrőtesztjét (AUDIT) használtuk. Az alkoholfogyasztás motivációját Az alkoholfogyasztás motivációi módosított kérdőív rövidített változatával (DMQ-R-SF) mértük. Az aktuális alkoholfogyasztás prevalenciaértéke 85,2 százalék volt a teljes mintában. A felmérést megelőző évben a hallgatók 77,0 százaléka volt érintett a nagyivással és 18,5 százalékuk minősült problémás alkoholfogyasztónak (AUDIT 8+). Az aktuális alkoholfogyasztás (p = 0,496), illetve a problémás alkoholhasználat (p = 0,173) prevalenciájában nem volt szignifikáns eltérés a nők és férfiak között. A rendőrhallgatók alkoholfogyasztását leginkább a szociális motivációk (M = 6,36; SD = 1,63) befolyásolják. A társas motiváció 50 százalékkal (OR = 1,51; p = 0,001) növelte az elmúlt havi alkoholfogyasztás kockázatát a rendőrhallgatók körében. A problémás alkoholfogyasztás esetében a társas motívum (OR = 1,52; p = 0,002) és a fokozásos motiváció (OR = 1,53; p = 0,006) volt kockázatnövelő prediktor.

A szerzők egyetemi oktatóként, a pénzügyőrök pályaszocializációs képzése során szembesültek azzal a ténnyel, hogy a rendészeti hivatások, így a pénzügyőri hivatás utánpótlásproblémái már a felsőoktatási intézményt is elérték. A feltáró kutatással azt a célt tűzték maguk elé, hogy feltérképezzék a pénzügyőr hallgatók pályaválasztási motivációt, segítve ezzel az egyetem és a munkáltató adó- és vámhatóság toborzási és megtartási stratégiájának alakítását. Arra kerestek választ, hogy milyen tényezők indítják arra a mai fiatalokat, hogy egyenruhás, rend- vagy honvédelmi pályát válasszanak. Ezen belül pedig milyen motívumok vezetnek a pénzügyőri hivatás választásához? A kutatás kérdéseinek tisztázására fókuszcsoportos interjúkat készítettek, amelyek mentén azonosították azokat az egyénhez kötődő, illetve a munkához (hivatáshoz) kapcsolódó külső és belső motívumokat, amelyek egyrészt az egyenruhás hivatás választását ösztönzik, másrészt egyértelműen elhatárolják a rend- és honvédelmi pályára, illetve a pénzügyőri pályára orientáló tényezőket.

Introduction: Police officers’ job is one of the most stressful professions. Job stress, unpredictability, and physical strain can increase the prevalence of smoking among police officers. Investigating the motivations behind smoking stands, therefore, as a critical question, especially in high-risk populations, like police officers. Aims: The aim of the study was to investigate the smoking motivations of Hungarian police students. Methods: Employing a cross-sectional approach, we conducted a questionnaire-based survey among Hungarian police students between January and April, 2022. The study sample (N = 270) consisted of 57.4% male (n = 155) and the average age of students was 21.8 years (SD = 2.13). The survey examined smoking status, frequency and intensity of smoking. Smoking intensity is generally based on self-reported average cigarettes per day. The Substance Use Coping Inventory (SUI) was used to examine motivational attitudes. Results: The lifetime prevalence of smoking among police students reached 77.0%. Female police students were more likely to have tried smoking than males, however, the difference was not significant (p = .114). Among current smokers, male police students demonstrated higher scores than female police students in both the self-confidence motives (p = .009) and boredom relief motives (p = .010). When comparing regular and occasional smokers, we found significant differences in all motivational scales, except for social motivators. However, logistic regression results indicate that boredom relief motives are the only significant predictors of regular smoking among police students (OR = 1.45; p < .001). Conclusions: The motivational patterns of smoking vary between males and females, as well as between regular and occasional smoker police students. A pivotal inquiry in the context of preventing regular smoking among police students revolves around identifying alternative solutions to effectively occupy their leisure time and alleviate boredom.

Cél: 2021-ben jelent meg az „Addiktológiai problémák Magyarországon. Helyzetkép a lakossági kutatások tükrében” című tudományos mű első kötete. A kiadvány ismertetésének célja a legújabb, országosan reprezentatív hazai kutatások eredményeinek bemutatása, amely megbízható képet ad Magyarország felnőtt lakosságának legális és illegális droghasználatáról. Módszertan: A könyvismertetés a tartalomelemzés módszertanán és az eredmények szubjektív értékelésén alapszik. A recenzió a bemutatott kötet szerkezeti struktúráját követve, de a különböző pszichoaktív szerek jogi megítélése szerint csoportosítva mutatja be a legfontosabb eredményeket. Megállapítások: A könyv részletesen bemutatja a magyar felnőtt lakosság droghasználatának legfontosabb jellemzőit. A szerzők továbbá nemcsak a jelen eredményeit ismertetik, hanem bemutatják az elmúlt két évtized tendenciáit is. Érték: Ezek az adatok egyrészt nélkülözhetetlenek a hatékony prevenciós és kezelési stratégia megalkotásában, másfelől a szerhasználat jogi és rendészeti természetű konzekvenciái okán kiemelt érdeklődésre tarthatnak számot a jog és rendészettudomány kutatói és e területek szakemberei részéről.

Introduction: Caffeine is one of the most popular and consumed substances worldwide. The prevalence of caffeinated beverage consumption stands quite high among young people and in some professions, such as law enforcement. Aims: The aim of our study was to assess the lifetime and daily prevalence of caffeine consumption, the extent of consumption, and the prevalence of caffeine use disorder among law enforcement students. Methods: A cross-sectional, questionnaire-based survey was conducted among Hungarian law enforcement students at the University of Public Service (Hungary) Faculty of Law Enforcement (UPS FLE). The study sample (N = 180) consisted of 57.2% male (n = 103) and 42.8% female (n = 77). The Caffeine Use Disorder Questionnaire (CUDQ) was used to measure caffeine use disorder among law enforcement students. Results: The lifetime prevalence of caffeine consumption is 98.3% (n = 177) among law enforcement students. Two-fifths (n = 72) of law enforcement students are classified as daily consumers. The average caffeine intake of daily consumers was 177.5 mg/day (range: 60–550 mg/day; SD = 89.54). The majority (64.7%; n = 110) of caffeine users had experienced at least one symptom of caffeine use disorder in the past 12 months. Conclusions: This is the first study on caffeine consumption among Hungarian law enforcement students. Previous results suggest that the consumption of a high dose of caffeine could compromise aiming accuracy and shot placement, thereby jeopardizing the health and welfare of law enforcement personnel. Our results may be useful for researchers, Hungarian and foreign law enforcement agencies and law enforcement colleges, and vocational schools as well.

Jogállami keretek között a legitim fizikai erőszak alkalmazásának jogát az állam a rendészeti szervek útján gyakorolja. A rendészeti szervek tagjai által alkalmazható legitim erőszak a személyi szabadság korlátozásán túl bizonyos esetekben a testi épséghez és az élethez való jogot is érinthető. Ez az oka annak, hogy a kényszerítő eszközök jog- és szakszerű alkalmazására vonatkozó készségek átadását szolgáló képzéseknek mind a nemzetközi, mind pedig a hazai rendészeti képzésben meghatározó szerepe van. Célok: A tanulmányban bemutatott kutatás célja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán folyó pénzügyőri lövészeti képzés módszertani és tartalmi átdolgozásának a hallgatói készségekre, tanulási élményeire gyakorolt hatásvizsgálata volt. Kutatási módszerek: 2023-ban kérdőíves kutatást végeztünk az NKE RTK pénzügyőri tisztjelöltjei körében (N=157). A kényelmi mintavétel eredményeként létrejött minta nagysága 100 fő, amely 63,7%-os válaszadási hajlandóságot jelent. A vizsgálati minta 64,0%-a férfi. A résztvevők átlagéletkora 20,94 év (SD=1,31, 95% CI: 20,67–21,20). Eredmények: Az eredmények azt jelzik, hogy az elmúlt időszakban bevezetett képzési koncepcióváltás eredményeként a hallgatók a magabiztos fegyverkezelés (magabiztosság), a fegyverhasználattal kapcsolatos félelmek csökkenése (félelemérzet-csökkenés), a biztonságos fegyverkezelés (biztonságérzet) és az unalmat keltő képzési helyzetek csökkenése (unalomcsökkenés) területén egyaránt jelentős fejlődést érzékelnek. A biztonságérzet és a magabiztosság esetében erős kapcsolat mutatható ki (r=0,825"," p<0,001). A félelemérzet-csökkenés, a magabiztosság (r=0,600"," p<0,001) és a biztonságérzet növekedésével (r=0,682"," p<0,001), továbbá az unalomcsökkenéssel (r=0,516"," p<0,001) szintén közepesen erős, szignifikáns korrelációt jelez. Az eredmények azt jelzik, hogy az egyén félelemeinek kezelése nélkül, nem csak a magabiztosság és a biztonságérzet területén lesz bizonytalanabb a hallgató, de nagy valószínűséggel kevésbé fogja érdekesnek is találni képzést.

Összefoglalás. Egyes korcsoportokban (pl. fiatal felnőttek) és szakmákban (pl. rendőrök) az átlagosnál magasabb a dohányzók aránya. A tanulmány célja a rendészeti felsőoktatási hallgatók dohányzási szokásainak és nikotinfüggőségük súlyosságának vizsgálata. Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatot végeztünk az NKE RTK rendészeti hallgatói körében (n = 180). A nikotinfüggőség súlyosságát a Fagerström Nikotinfüggőségi Teszttel (FTND) és a Dohányzás Súlyossága Indexszel (DSI) vizsgáltuk. A válaszadók körében 81,1% a dohányzás életprevalenciája, 24,4% jelenleg dohányzó, 14,4% naponta dohányzik. Az FTND alapján a naponta dohányzók 96,1% enyhe/nagyon enyhe nikotinfüggő, míg a DSI alapján 73,1%-nak alacsony a nikotinfüggősége. A rendészeti felsőoktatás hallgatóinak dohányzása nem elhanyagolható probléma, ráadásul jelentős közegészségügyi és biztonsági aspektusai is vannak. Summary. In some age groups (e.g. students) and professions (e.g. police officers), the proportion of smokers is higher than in the general population. The aim of this study is to assess the smoking habits and heaviness of nicotine dependence of Hungarian law enforcement students. A cross-sectional, web-based survey was conducted among law enforcement students at the Faculty of Law Enforcement of the University of Public Service (n = 180). The heaviness of nicotine dependence was measured by the Fagerstrom Test for Nicotine Dependence (FTND) and the Heaviness of Smoking Index (HSI). Respondents reported 81.1% lifetime prevalence of smoking, 24.4% were current smokers, and 14.4% were daily smokers. Based on the FTND, 96.1% of daily smokers had low/very low nicotine dependence, while based on the HSI, 73.1% of daily smokers had low nicotine dependence. Smoking among law enforcement students is not a negligible problem, and it also has significant public health and security aspects.

Az 1953-ban útjára indult, immáron hetvenéves Belügyi Szemle tudományos folyóirat jubileumi „70 év, 70 gondolat” című kiadványában megjelent tanulmány olvasható a felkért szerzőktől.

Bevezetés: A "jövedéki drogok" azok a pszichoaktív hatású anyagok, amelyek fogyasztása legális, de jövedéki adó terheli őket (alkoholtartalmú italok, dohánytermékek). A "jövedéki drogok" tömeges használata komplex, gazdasági, szociális és egészségügyi szempontú konzekvenciákat magán viselő társadalmi jelenség, amelyet összetett, szerteágazó entitások képesek befolyásolni. Célok: A jövedéki drogok fogyasztását – azon belül is az alkoholhasználatot – befolyásoló lehetséges tényezők közül jelen tanulmányban Covid19 humánjárvánnyal foglalkozunk. Kutatási módszerek: Jelen tanulmány eredményei szekunder adatelemzésen alapulnak. A vizsgálat időszak 2017-2021. A vizsgálat során a Statista, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Központi Statisztikai Hivatal adatait használtam. Eredmények: A kutatás eredményei szerint (1) az alkoholpiac, illetve az alkoholfogyasztás volumenének csökkenését a kiskereskedelmi adatok egyike sem támasztja alá egyértelműen; (2) a járvány, illetve a bevezetett korlátozó intézkedések elsősorban nem az elfogyasztott alkohol mennyiségében, mint inkább a fogyasztói preferenciákban okozott változást; (3) az alkoholfogyasztással összefüggő bűnügyi és egészségügyi adatok szintén arra engednek következtetni, hogy az alkoholfogyasztás mértékében nem történet érdemi csökkenés Magyarországon a járvány kitörésének első évében.

A netnográfia jól alkalmazható, gyors és hatékony kvalitatív kutatási módszer, amely nyilvános online tereket használ adatforrásként, hogy azonosítsa és megértse a gyorsan alakuló és szétbomló, neotörzsek formájában megjelenő felhasználói csoportok kultúráját, gondolkodásmódját, döntési mechanizmusait (Dörnyei & Mitev, 2010b) és attitűdjét a vizsgálat tárgyát illetően. A vizsgálatunkban alkalmazott netnográfia újszerű lehetőséget biztosít a rendőrség, illetve a rendőrökhöz való társadalmi viszonyulás, a hatósággal és tagjaival kapcsolatos vélemények tanulmányozására. Jelen tanulmányunkban egy konkrét, 2020. májusi rendőri intézkedést követően a közösségi médiában kialakult társadalmi diskurzus kapcsán arra keressük a választ, hogy az állampolgárok miként vélekednek a rendőri intézkedésekről, illetőleg, hogy a rendőrhatóság tevékenységével kapcsolatos vélemények kialakításában mennyire meghatározók az objektívnek tekinthető szempontok. Eredményeink azt mutatják, hogy az online közösségi felületeken a rendőri jogalkalmazás, illetve a rendőrség társadalmi értékelése a legritkább esetben történik tárgyilagos módon (6,73%). A vélemények szignifikáns részében (58,35%), a hírközlésben szereplő konkrét cselekményhez tartozó tényeknek valójában nincs meghatározó szerepe. A hozzászólók többsége egyértelműen elfogult az intézkedés alá vont személy vagy a hatóság irányába. A konkrét intézkedésre, a rendőrségre és általában a rendőri tevékenységhez negatívan viszonyuló, az úgynevezett kritikus aldimenzióba tartozók a teljes vizsgálati elemszám közel ötödét (18,13%) adják. Ettől valamivel elmarad azoknak a támogató aldimenzióba sorolható hozzászólóknak az aránya (12,08 %), akik pozitív attitűdökkel viszonyulnak a rendőrséghez, a szervezet tagjaihoz és annak tevékenységéhez. Az eredmények alapján nagy bizonyossággal állítható, hogy a rendőrséghez vagy a rendőri jogalkalmazáshoz való viszonyulást egy-egy sajtóhír – legyen az bármennyire is tényszerű – nem képes jelentősen befolyásolni, sem pozitív sem negatív irányba.

Cél: A tanulmány célja a COVID–19-járvány első két hullámának, valamint a bevezetett járványügyi intézkedések, és a magyar rendészeti hallgatók alkohol- és koffeinfogyasztása, illetve dohányzási szokásainak változása közötti összefüggések vizsgálata. Módszertan: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatot végeztünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának (NKE RTK) rendészeti hallgatói körében (N=556). A vizsgálati minta (N=180) 57,2%-a férfi (n=103), 42,8%-a nő (n=77). Megállapítások: Az eredmények azt mutatják, hogy a pandémia első hullámának ideje alatt az alkoholt fogyasztó rendészeti hallgatók 9%-ánál, az alkalmi és rendszeres dohányzók 25%-ánál, míg a koffeines italt fogyasztók 13,5%-ánál nőtt a fogyasztás mértéke. A fogyasztás mértékének változásában egyik szer esetében sem volt szignifikáns különbség a férfiak és a nők között (palkohol=0,452471; pdohányzás=0,532113; pkoffein=0,059011; p>0,05). Az alkalmi és a rendszeres alkoholfogyasztók, valamint dohányosok körében ugyanakkor a szerhasználat mértékének változása és a meglévő fogyasztói mintázat között szignifikáns volt az összefüggés. A rendszeres alkoholfogyasztók körében 5,7-szer nagyobb arányban fordult elő a fogyasztás mértékének növekedése a pandémia ideje alatt, mint az alkalmi fogyasztók között (25,0% vs.4,4%). A napi dohányosok körében is csaknem kétszer nagyobb volt a szerhasználat mértékének növekedése az alkalmi dohányosokhoz viszonyítva (30,8 vs. 16,7%). Eredményeink azt mutatják, hogy a rendészeti hallgatók körében az alkoholfogyasztás mértékének növekedését elsősorban a távolléti oktatás bevezetésével megnövekedett strukturálatlan szabadidő ( =3,12; SD=1,454), az elrendelt rendvédelmi szolgálat ( =2,81; SD=1,515), illetve a lezárásokkal fokozódó szorongás ( =2,75; SD=1,437) eredményezte. Továbbá a különleges jogrend idején elrendelt rendvédelmi szolgálat szerepet játszhatott a dohányzás ( =3,81; SD=1,601) és a koffeinfogyasztás ( =3,86; SD=1,632) mértékének növekedésében is. Ezzel együtt viszont a társas interakciók csökkenésének mindhárom pszichoaktív szer fogyasztásának visszaesésében meghatározó szerepe lehet. Érték: A COVID–19-járvány első hullámának egyik legmeghatározóbb következménye a fiatal felnőttek körében az volt, hogy az egyetemek világszerte távolléti, online oktatásra álltak át. Az egyetemi hallgatók, így a rendészeti felsőoktatás hallgatói is számos kihívással kerültek szembe. Ezek különböző formában befolyásolták az alkohol- és koffeinfogyasztás, valamint a dohányzás mértékét.