Governance of Artificial intelligence (AI governance) and knowledge management of artificial intelligence are well-known, widely discussed, popular terms with extensive technical and methodological literature. However, existing knowledge governance practices do not yet have to contend with the opportunities offered by artificial intelligence (AI for knowledge governance). Knowledge governance of AI, however, is an increasingly important yet undeservedly neglected issue. In this study, which is intended to stimulate discussion, I offer a definition of the concept of knowledge governance and place it in the context of fundamental issues related to artificial intelligence. I demonstrate that knowledge governance can be considered the strategic meta-level of all areas of AI development, while it also needs to support management and governance tasks by utilizing the results of knowledge sciences. Finally, using a four-level model of knowledge governance, I will highlight one or two pressing issues, whether it be global AI knowledge governance (macro level), that of nation states (meso level), that of companies and large organizations (micro level), or even that of individuals (nano level). I do so in the hope that this will spark an exciting dialogue on the subject.

Egységes európai módszert természetesség-becslés céljából még nem dolgoztak ki. Minden országnak és kutatócsoportnak megvan a saját (erdő)természetességmérő, illetve értékelő módszere. Csehország jogszabályait és módszerét példaértékűnek tartjuk, ezért ezt részletesen bemutatjuk. Magyarországon az erdőtermészetesség-értékelésnek több évtizedes története van, amelyet áttekintünk munkánk során. A módszereket röviden bemutatjuk, illetve a változókészletüket részletesen összevetjük. Az irodalomkutatás során azt találtuk, hogy először a botanikusok cönológiai mutatók segítségével adtak információt a vizsgált területek degradáltságáról. Az erdészek a gazdálkodási szempontokat is bevonták a saját módszereik kidolgozásába. A Magyarországi erdők természetességének vizsgálata (TERMERD) projektben csúcsosodtak ki a módszertani törekvések, hiszen ez rendelkezett a legátfogóbb változókészlettel és legnagyobb (országos szintű) tényleges terepi adatgyűjtésen alapuló értékeléssel. Szinte minden ezt követő új módszer a TERMERD kisebb-nagyobb mértékű átdolgozásából, fejlesztéséből, tömörítéséből állt. A TERMERD projekt hatására a 2009. évi Erdőtörvény óta minden erdőrészletről kötelező megállapítani annak Természetességi Mutatóját (TERMMUT). A TERMMUT módszere nincs gondosan publikálva, számítása jelentős szubjektivitással terhelt. A csehországi jogszabályokkal összevetve azt tapasztaltuk, hogy az alkalmazott nómenklatúra nincs összeegyeztetve a nemzetközi szabványokkal. A TERMMUT kapcsán felmerülő problémák feloldása az lehetne, ha más, kellő mértékben validált módszerrel értékelnénk országos szinten az erdeink természetességét, és ennek eredményeit kommunikálnánk külföldre.

A tanulmány kiutat keres a kritikai adatkutatás rejtett csapdái között, túlélőtúrát vezetve a dataista, alarmista, anti-dataista és antialarmista szélsőségek között, az adatrealizmusban keresve és találva meg a kiutat. Kulcs-állítása, hogy az adatkultúra világához jelenleg használt modellek megértek egy ismeretelméleti újragondolásra, és szükség van egy radikális fogalmi renovációra. Az informatika, az adattudomány és a mesterséges intelligencia merev mérnöki fogalomhasználata rettenetes zavart eredményezett. Az Adat – Információ – Tudás – Bölcsesség piramis nem „óvatos kiigazításra”, hanem szemétdombra való, következetesen különbséget kell tenni a jelentést hordozó információ humán világa és a tárgyiasított információ (exformation) fizikai jelvilága között. A 19. század végi fogalmi keretrendszer tökéletesen alkalmas lehetne arra, hogy a mai napig kiszolgálja az információs viselkedésnek, az információtechnológiának és az információkezelés intézményrendszerének az erős szálakkal összekapcsolt kutatását. S ha igaz az, hogy immár adatcivilizációt (data civilization) építünk, mihamarabb szükségünk lenne egy információantropológiai reneszánszra is.

Úgy sejtem, egyetlen tudománytörténeti monográfiában sem szerepel a 'sokaságképzés' szó.Pedig a kőzetek, a talajok, az álló-és folyóvizek, az állatok, a növények világának titkait faggató természetbúvárok sem építhettek másra sohasem, minthogy konok szívósággal

A lap egykori alapító főszerkesztője azt vizsgálja, hová jutott az információs társadalom narratíva az indulás (2001) óta eltelt húsz év alatt. Úgy véli, hogy azokra az alapkérdésekre, amelyeket egykor az információs társadalom elméleti irodalma tett fel, ma a társadalmi makroevolúcióval és a civilizációs kihívásokkal foglalkozó elemzések válaszolnak. A jövőt fürkészve pedig nem a posztinformációs társadalom körvonalainak keresése zajlik, hanem a posztbürokratikus kontrollstruktúra lehetségességéé. Az információ-és tudásgazdaság mellé felzárkózik a humángazdaság, az információtechnológia és a humán technológia, az új kulcsszavak pedig a digitális transzformáció köré rendeződnek, élükön a mesterséges intelligenciával és az adatkultúrával. A japán Society 5.0 koncepciót, amely a technológiai apparátust eszköznek tekinti ahhoz, hogy elvezessen egy haladottabb, humánusabb, emberléptékűbb társadalmi állapot megteremtéséhez, a pragmatista Ipar 4.0.-ával veti össze. Befejezésül az információs társadalom elméletének közelmúltban elhunyt három testőrére (Tadao Umesao, Daniel Bell és Alvin Toffler) emlékezve gondolataik érvényességét és tartósságát fürkészi, hogy befejezésként Andrew Targowski egyre terebélyesebb életművére hívja fel a figyelmet.

Our aim was to present our treatment and verification protocols of linear accelerator-based lung and abdominal stereotactic ablative radiotherapy (SABR). During our treatments both the volumetric imaging (3D/4D CBCT/CT) and triggered kV intrafractional tumor motion control could be combined allowing a full control on the whole workflow. The most optimal kV directions from which the tumor is well detectable were defined. Tumor movements measured on cine MRI in treatment position correlated well with the ones on 4D CBCT, thus cine MRI is considered an excellent device to pre-select the appropriate image/treatment verification SABR protocol. In abdominal targets implanted markers and cine MRI are preferred due to limited image quality of CBCT with the current version. In selected lung SABR cases (≥8mm motion) the dose delivery of organs at risk (lungs - GTV, chest wall) could be reduced compared to free breathing conditions, however, the treatment time is at least two-folds higher.

The content of the Right to Science is changing. After the Second World War it was defined as a right “to share in scientific advancement and its benefits”. Since 2012, it has started to widen to a more open interpretation: “opportunities for all to contribute to the scientific enterprise and freedom indispensable for scientific research”. The paper provides considerations about the importance of scienceability and participative architectures, the new epoch of science literacy and the paradigm of lifelong research. Let alone it is not about acquiring new rights – but winning back a long-time existing role as people’s science.

The prerequisite of global governance can be identified as the birth of the supporting epistemic community and the participatory framework for global knowledge governance (GKG). GKG can and should be incubated. An incubation platform, which has a physical and organizational existence can be a true master of simultaneous knowledge efforts. It is more than timely to envision a meaningful exchange, where the whole (planetary) community is included, and everybody can be a participant. We call it Megalogue, and propose establishing a possible new civic institution, the Megalogeum, dedicated to creating the prerequisites of global knowledge governance with seven different forms of action: (1) managing global megalogues (2) knowledge production and consolidation (creation of background materials of megalogues) (3) becoming a knowledge hub (4) a consensus factory and (5) Project Lab/Mission control centre, playing (6) a lighthouse role, spreading its own "memes", (7) originating experimental shadow structures, which prepare and formulate the own suggestions of the multilogue communities for the notable events of international reconciliation and decision machineries, continuously portraying alternatives, composing viewpoints, offering its proprietary interpretations, solutions and suggestions for the actors of the traditional institution area as a shadow cabinet of global issues (ombudsmankind).

A szerző a jövővízióra épülő városfejlesztési/stratégiai dokumentumok sorát szembesítette a

Purpose or ObjectiveReduced-dose protocols have been made available on Varian Edge kV cone beam CT (CBCT) and Halcyon MV CBCT.To assist clinicians in choosing optimal imaging modality for specific patient anatomy, this work compared the imaging dose and positioning accuracy of kV and MV CBCT using various scanning protocols and phantoms.

Amikor globális kormányzásról és az azt támogató infrastruktúra megteremtéséről beszélünk, azt kell tudatosítanunk, hogy a valódi globális akcióközösség megteremtéséhez előbb episztémikus közösséggé (epistemic community) kell válni, és a tudáskormányzás részvételi alapon szerveződő intézményeinek időben meg kell előzniük a globális kormányzás formáit, a globális tudáskormányzás (global knowledge governance, GKG) professzionális és kollektív gyakorlatának megteremtésével. Az első lépést ehhez a párbeszéd globális formáinak, a megalógusoknak az életre hívása jelenti, amit akár egy erre a célra létrejött civil intézmény, a Megalogeum is gondozhatna. A mérethatár nélküli, moderált párbeszédek (1) kezdeményezésén és gondozásán kívül (2) hozzájárulhat az ezek háttéranyagaiként szolgáló tudáskompozíciók/készletek megszületéséhez, (3) tudás- és adattárat hoz létre, (4) „konszenzusgyárként” fizikai helyszínt nyújthat szakértők és stakeholderek animált találkozóihoz, (5) gondolatlaboratóriumként segít átfogó akciókra, programokra, gyakorlatba átültetendő elvekre vonatkozó elképzelések tesztelésében, előkészítésében, (6) „világítótorony” szerepében véleményez, és saját „mémeket” terjeszt, s (7) kísérleti árnyékstruktúraként (ombudsmankind) a jelenlegi, nemzetközi egyeztetési és döntési mechanizmusok jeles eseményeire, fordulóira, találkozóira kialakítja a megalógusok közösségének saját álláspontját, elkészíti és formulázza javaslatait, felkínálva azokat a hagyományos intézményi tér képviselői számára is. --- On the way to Global Knowledge Governance - Theoretical considerations, possibilities of implementation The prerequisite of global governance can be identified as the birth of the supporting epistemic community and the participatory framework for global knowledge governance (GKG). GKG can and should be incubated. An incubation platform, which has a physical and organizational existence can be a true master of simultaneous knowledge efforts. It is more than timely to envision a meaningful exchange, where the whole (planetary) community is included, and everybody can be a participant. We call it Megalogue, and propose establishing a possible new civic institution, the Megalogeum, dedicated to creating the prerequisites of global knowledge governance with seven different forms of action: (1) managing global megalogues (2) knowledge production and consolidation (creation of background materials of megalogues) (3) becoming a knowledge hub (4) a consensus factory and (5) Project Lab/Mission control centre, playing (6) a lighthouse role, spreading its own “memes”, (7) originating experimental shadow structures, which prepare and formulate the own suggestions of the multilogue communities for the notable events of international reconciliation and decision machineries, continuously portraying alternatives, composing viewpoints, offering its proprietary interpretations, solutions and suggestions for the actors of the traditional institution area as a shadow cabinet of global issues (ombudsmankind). Keywords: global governance, global knowledge governance, megalogue, Megalogeum, ombudsmankind

Előzetes kommentárok Ian Morris tanulmányához --- Social development, information technology and the difficulties of representation (Preliminary commentary on Ian Morris' paper)

Bitcoin-őrület, a kriptovaluták burjánzása, új aranyláz – ha átengedjük magunkat a szalagcímek szóhangulatának, akkor könnyen tűnhet úgy, mintha újra a múlt század kilencvenes éveinek kipukkanással fenyegető dotcom-lufijának időszaka tért volna vissza. Ha azonban magát a blokkláncra (blockchain) keresztelt háttértechnológiát tesszük nagyító alá, kiderül, hogy a kétoldalú értékcserét intézményi (állami-pénzintézeti) kontroll nélkül is hitelessé és biztonságossá tévő megoldásegyüttesnek valójában rendkívüli jelentősége van: meghatározó szerepet játszhat egy olyan, páratlan horderejű társadalmi átalakulásban, amelyhez hasonlót eddig csak egyetlen egyszer tapasztaltunk a világtörténelemben, a városiasodás és a hierarchizált társadalmak kialakulásának időszakában, tíz-tizenkétezer éve. Az emiatt társadalmi makroevolúciós fogalmakkal értelmezhető átalakulás kirakós játékában még sok hiányzó elem van, de a blokklánccal egy újfajta társadalmi kontrollviszony alapvető infrastrukturális eleme született meg. Tanulmányunk a blokklánc-világ alapfogalmait, történetét, természetét és friss fejleményeit ennek a kontextusnak a fényében kívánja értelmezni. --- Blockchain and Social Macroevolution Bitcoin madness, the boom of the crypto economy, a new gold rush – if we let ourselves be influenced by the mood of these news headlines it might make us feel like we are in the early nineties with the dotcom boom repeating itself again along with the threat of a breaking bubble that finally happened. If we rather opt to examine the core blockchain technology that underlies these headlines, it might lead to something with real significance: the transaction system between two sides without an intermediary (state – financial institution) involved is set to change significantly as there is a technological solution that can guarantee cheaper transactions that are more secure and directly carried out between the parties. This may lead to a major change in society that is only comparable to urbanization and the evolution of hierarchical societies 10,000-12,000 years ago. According to our view, this aspect makes the real / possible social effects of blockchain open to interpretation by the theory, definitions and terms of social macroevolution. A large part of the puzzle is not yet finished, but a decentralized public blockchain may lead to a new era of social control over transactions. In this study, we revisit the basics of the Blockchain World, its history, recent developments and its social, political and historical context.

The article focuses on the research carried out on digital poverty issues. It is indisputable that the main factor in competitiveness is not technology but the human factor. How can infocommunication technologies help eradicate poverty and information poverty? How can the digital gap be narrowed, and what role do the various forms of information literacy play in this process? These pressing questions are complemented by a specific research plan and an international outlook.

A közelmúltban az intelligens robotokban rejlő egyre növekvő veszélyek a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló irodalom központi témájává váltak. Ez az általam „alarmistának” nevezett nézőpont logikus következménye (és erős szövetségese) az „erős MI” korosodó paradigmájának, illetve ezen paradigma legújabb változatainak. A veszélydiskurzus főbb argumentumainak és az ezekkel kapcsolatos problémák ismertetése után felvázolok egy új értelmezési keretet, melyben minden MI-rendszer elválaszthatatlan egységet, hibridet alkot humán komponensével, a funkcióval és környezetével. Véleményem szerint az igazán fontos kutatási, tervezési és fejlesztési kérdések a humán összetevővel, valamint a humán és a mesterséges komponens interakciójával kapcsolatosak. Ez a megközelítés három további diskurzus számára is teret nyit: az automatizáció következő szintje és a foglalkoztatás jövője, az emberi összetevő kiterjesztése és az ehhez kapcsolódó jogi és etikai kérdések, melyeket az MI és a robotika legújabb generációs fejlesztései vetnek fel. --- Artificial intelligence – why to redesign the discourses? The basic narrative of the 2014-2015 AI literature is the growing danger, incarnated by more intelligent robots. This position what I call „alarmist” is a logical consequence and powerful ally of the hoary „strong AI” paradigm and its brand-new versions and mutations. After reviewing current considerations against the alarmist approach, we provide an analytic framework to understand every AI-system as hybrid one, inseparable from its human component, function and environmental embeddedness. And what is more, we argue that the really important research, development and design issues are about the human component and its interaction with the artificial part. This perspective opens new horizons in three subdiscourse, too: the next level of automatization and the future of employment, the enhancement of the human part and the newborn legal and ethical issues, raised by the next generation improvements in AI and robotics.