The University of Public Service (UPS; Hungarian: Nemzeti Közszolgálati Egyetem) is a higher educational institution in Budapest, Hungary. Established in 2012, it is one of the youngest universities in Central and Eastern Europe; however, its faculties as former independent colleges look back much earlier.The university was officially founded on 1 January 2012 through the merger of the Zrínyi Miklós National Defence University (becoming the Faculty of Military Sciences and Officer Training), the Police College (becoming the Faculty of Law Enforcement) and the Faculty of Public Administration of Corvinus University of Budapest (becoming the Faculty of Public Administration at UPS). In addition to these faculties, UPS includes institutions that function as educational organs and think tanks and is initiating its fourth faculty of European and international studies.The university's primary goal is to educate future public administration officials, military and law enforcement officers (through BA and MA programmes) and to develop the skills and know-how of current members of public service (through further training programmes). Moreover, UPS also functions as a think tank for public service (through PhD programmes, joint conferences and individual research activities of lecturers)..
Cél: A magánbiztonsági szektor társadalmi-gazdasági értékteremtő képességének vizsgálata. Módszertan: A magánbiztonsági szolgáltatások társadalmi és gazdasági hozzáadott értékének vizsgálata, annak fókuszában az emberi tényező és a keresleti/kínálati oldal elvárásai elemzésével. Megállapítások: A magánbiztonság hozzáadott értéke a biztonság javított, többletértékéből áll. A szektor létezéséből fakadóan nyújt kézzelfogható társadalmi-gazdasági értéket. A biztonságipar bűnmegelőzési tevékenysége miatt – a piacról élő, érvelő bűnöző szemszögéből vizsgálva – a bűncselekmények költségei az elkövetők számára megnövekednek, míg a társadalom számára lecsökkennek. Érték: A magánbiztonsági szolgáltatások értéknövelők és hosszú távú gazdasági növekedést biztosítanak. A magánbiztonsági szektor működésével a biztonság összértéke növekszik a hatóságok, az üzleti közösség és a polgárok számára. A biztonságipar, az állami rendészet kiegészítő partnerként működik együtt a biztonság mint össztársadalmi igény megteremtésében.
A tanulmány 18 Scopus- és SciVal-azonosítóval rendelkező, évi legalább 50 közleményt publikáló magyar egyetem publikációs gyakorlatát vizsgálja 2019 és 2024 között. Az elemzés közel 90 000 közlemény metaadataira épül, nemzetközi összehasonlításban. A Trellis-ábrák azt mutatják, hogy a publikációk számának gyors növekedése nem járt együtt sem a célfolyóiratok SJR-értékével mért minőségének, sem a nemzetközi szakmai kiválóságnak a növekedésével. A bővülés főként alacsony hatású vagy vitatott minőségű folyóiratokban, illetve „nemzetköziként” feltüntetett hazai konferenciakiadványokban megjelent közleményekből származott. A jelenséget a szerzők a közgazdaságtanból és szociológiából ismert „kontraproduktív ösztönzők” hatásával magyarázzák. A cikk célja, hogy a mérhető eltérések feltárásával és megvalósítható ajánlások megfogalmazásával hozzájáruljon a fenntartható és etikus tudományos gyakorlatokat támogató reformokhoz.
Kis Péter–Szögi László: 1883–1918. Ludovika Egyetemi Kiadó. Budapest, 2026. 390 pp. Felsőoktatás-történeti kiadványok. Új sorozat. 34.
Cél: A tanulmány célja a gyanúsított kihallgatása büntetőeljárás-jogi kereteinek bemutatása és elemzése, avégből, hogy támpontokat adjon a kihallgatási taktika törvényes határainak, valamint az egyes kihallgatástaktikai műfogások és az azok következtében létrejövő, vagy azok nyomán beszerezett bizonyítási eszközök jogszerűségének megítéléshez. Módszertan: A hatályos jogszabályok értelmezése, a tárgyban született bírósági döntések bemutatása, valamint kritikája, a kriminalisztikai szakirodalom vonatkozó részének adaptálása a vizsgált témakörre. Megállapítások: A kihallgatási taktika jelenlegi büntetőeljárás-jogi keretei nem teszik lehetővé a terhelti figyelmeztetés megtételét az alakszerű kihallgatáson kívüli más nyomozási cselekmények keretében, ezáltal szűkre szabva a nyomozók krimináltaktikai mozgásterét. Az úgynevezett informális beszélgetés formájában tett besimerő tartalmú nyilatkozatokkal és az azokról készült jelentés bizonyítékként való felhasználásával kapcsolatban fontos támpontokat és megszorításokat vázol fel a tanulmány, ahogy a kihallgatástaktikai okokból a gyanúsítottal közölt valótlan tényállításokra vonatkozóan is. Érték: A tanulmány hasznos útmutatóként szolgálhat a büntető igazságszolgáltatásban különböző pozícióban dolgozó személyek (nyomozók, ügyészek, bírók) számára a gyanúsítotti kihallgatások végrehajtása, a kihallgatási taktika törvényes alkalmazása, valamint e nyomozási cselekmény jogszerűségének megítélésével kapcsolatban.
Cél: A recenzió célja annak bemutatása, hogy Mátyás Szabolcs Kriminalisztikai és kriminológiai szöveggyűjtemény I. című műve milyen módon járul hozzá a bűnügyi tudományok oktatásának módszertani megújításához, különös tekintettel az interdiszciplináris megközelítés és a narratív eszközök alkalmazására a kriminalisztikai és kriminológiai ismeretek közvetítésében. Módszertan: A recenzió leíró-elemző módszert alkalmaz, amely a mű szerkezeti és tematikai sajátosságainak, valamint forrásanyagának vizsgálatára épül. Az elemzés kiterjed a kötetben megjelenő irodalmi, filmes és zenei példák kriminalisztikai és kriminológiai értelmezésére. Megállapítások: A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a kötet újszerű módon integrálja a kulturális tartalmakat a bűnügyi tudományok oktatásába, a fikciós műveket esettanulmányként alkalmazva segíti elő az elméleti ismeretek gyakorlati megértését. Érték: A mű jelentős értéke abban áll, hogy elősegíti az elméleti és gyakorlati ismeretek integrációját, valamint hozzájárul a kriminalisztikai gondolkodás fejlesztéséhez. A szöveggyűjtemény alkalmas arra, hogy a rendészeti felsőoktatásban módszertani segédanyagként szolgáljon.
