A szerzők azokra a származási családban megfigyelhető devianciákra és szociális diszfunkciókra fókuszálnak, amelyek hozzájárulnak a kapcsolati erőszak vonatkozásában megfigyelhető áldozattá váláshoz. A releváns nemzetközi szakirodalom és korábbi hazai kutatási programok áttekintése után saját empirikus adatfelvételeik eredményeit mutatják be. Először egy 2015-ös (n = 1007) és egy 2022-es (n = 1130), Magyarország lakosságára nézve reprezentatív kérdőíves adatfelvétel adatai kerülnek feldolgozásra. Ezt követően ismertetik annak a kvalitatív, félig strukturált interjúkon alapuló kutatásnak a cikk témájához kapcsolódó eredményeit, amely 2019-ben és 2024-ben valósult meg, összesen 105 áldozat bevonásával. Emellett az IMPROVE kutatási program keretében készült szakértői interjúk (n = 15 fő) fő tapasztalatait is megismerhetik az olvasók. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az áldozatok és így a kapcsolati erőszakhoz köthető bűncselekmények száma csökkenthető a prevenció terén tett erőfeszítések fokozása révén – azaz pont azon a területen, ahol a rendőrségnek csak igen korlátozott lehetőségei vannak. A hatékony prevencióhoz elengedhetetlen a szakemberek megfelelő felkészítése, ennek keretében a cikkben is bemutatásra kerülő hajlamosító tényezőkre vonatkozó ismeretek átadása. A prevenciót segítheti a rendőrség és más alrendszerek (elsősorban a szociális ellátórendszer) közötti együttműködés erősítése.

Aim: The author aims to provide information on the Japanese kōban model for those interested in community policing. At the same time, he highlights the social and political conditions in Japan that have been necessary for the success of the kōban policing model.Methodology: The author conducted an empirical data collection based on interviews and participant observation in Japan in 2022. The data collection was supported by a professor, formerly a police officer, who was active in police educationand research during the fieldwork period. This support was crucial in enabling the author to contact police leaders, community police officers, criminologists and other professionals. In addition, relevant literature and legal background on the subject were analysed.Conclusions: In addition to the commitment of the government, collectivism and norm-following, which are characteristic of Japanese society, contributed to the success of community policing. In addition, it was necessary to build a crime prevention network based on the involvement and activation of the public, and on cooperation between the police and local voluntary organisations.Value: The results make it clear that the introduction or adoption of elements of a community policing model must take into account the specificities of the society concerned. The article also draws attention to the role and potential of comparative criminology.

Cél: A tanulmány célja, hogy rámutasson a kapcsolati erőszakhoz köthető érintettség becslésének módszertani problémáira. Egyúttal információt kíván szolgáltatni arról, hogy kapcsolati erőszak esetén miért nem kerül sor feljelentésre. Módszertan: A kutatók az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika rendszerében elérhető adatokra támaszkova ismertetik a kapcsolati erőszak sértettjeinek számát. Emellett egy Magyarország lakosságára vonatkozóan reprezentatívnak tekinthető társadalomtudományi kutatás eredményeit elemzik. Megállapítások: Kapcsolati erőszak esetén a látencia mértéke magas. A látencia pontos mértékének meghatározását nehezíti, hogy a különböző adatgyűjtési módszerek és a különböző kutatási kérdések eltérő mértékű érintettséget mutatnak. A felszínre kerülés kapcsán a rendőrség szerepe meghatározó. A feljelentések elmaradásának kiemelt oka a bántalmazás miatt kialakult érzelmi állapot (ide értve a zavartságot és a szégyen érzetét), illetve az, hogy az áldozatok mások előtt titokban akarják tartani a bántalmazást. Érték: A tanulmány rámutat arra, hogy eltérő adatgyűjtés és módszertan esetén eltérő becslés adható az áldozatok számára. A feljelentés elmaradásával kapcsolatos információ hozzájárulhat ahhoz, hogy a kapcsolati erőszak megelőzése és kezelése terén dolgozó szakemberek hatékonyabban végezzék munkájukat. Az eredmények ismeretében, ide értve elsősorban a férfi áldozatok magas arányszámát, további kutatási irányok jelölhetők ki.

This paper aims to detect the motivations, structures, and conditions that both promote and hinder commitment and buy-in regarding the implementation of restorative practices in schools. In addition, the components that contribute to the long-term sustainability of the restorative idea in school settings are also identified. The article summarizes the ideas and experiences of the trainers at the International Institute for Restorative Practices who were interviewed within the framework of a research programme. These trainers were responsible for providing professional development for middle and high schools in many states of the United States. As the author concludes, without thorough assessment of implementation readiness, professional development may fail and the restorative idea does not take root in schools.

The article aims to discuss the opportunities for a restorative approach in domestic violence (DV) cases based on the results of two empirical research. After describing the victims? perspective, we introduce the shortcomings of institutional frontline responses that hinder the effective prevention and fight against domestic violence. At the end of the paper, some local support initiatives for victims of DV are described. We examine the aspects of these initiatives that bring them close to the restorative approach - although they do not explicitly label themselves as restorative.

The Government Decision 1046/2020 (18.II.) on the National Strategy 2020-2023 for Combating Trafficking of Human Beings and its Action Plan states that it is necessary to "examine the frequency of re-victimisation of victims who have been released from temporary shelters, halfway houses and, based on the results, identify areas for further improvement of services in the care system."Although there are many positive sporadic initiatives in this area, a professional protocol based on different programmes is still lacking.In addition, coordination of professional work has not yet taken place, and work on victim identification, victim referral and reintegration needs further development.This paper presents a picture of the professional work with victims of trafficking, based on the experts' opinions gathered through interviews and questionnaires, and makes recommendations for improving the care system.

Cél: A tanulmány célja a kapcsolati erőszak jelenségére fókuszáló IMPRODOVA-program kutatási eredményeinek ismertetése. Módszertan: A tanulmány alapjául szolgáló kvalitatív adatfelvétel a szociális ellátórendszer intézményei és a rendőrség bevonásával zajlott le. Az interjúalanyok – az intézmények közötti együttműködés jellemzőin túl – a kapcsolati erőszak rendőri kezeléséről alkottak véleményt. Megállapítások: A vizsgálati eredmények alapján azonosíthatók azok az okok, amelyek kapcsolati erőszak esetén a feljelentés elmaradásáért felelnek. A témába vágó szociológiai, kriminológiai és kriminálpszichológiai kutatások ismertetése révén további olyan tényezők ismerhetők meg, amelyek az áldozatok kapcsolati erőszakból való kilépését nehezítik, egyúttal akadályozzák a rendőrséggel való kapcsolatfelvételt és az eljárás megindítását. Érték: A kutatási eredmények hozzájárulnak a kapcsolati erőszak jelenségének mélyebb megértéséhez. Emellett hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a rendészeti szakgimnáziumok és a felsőoktatás hazai képzési rendszerében fejlesztés valósuljon meg.

The first part of the chapter describes the legalisation of domestic violence. The Criminal Code criminalises domestic violence, including several areas of domestic violence such as emotional, physical, economic, and sexual violence. Two main limitations are that the Criminal Code does not sanction verbal abuse, and the police are obliged to file a criminal complaint ex officio only if domestic violence involves serious physical injuries. In all other cases, it is upon the request of the victim to file a criminal complaint against the offender. The second part of the chapter describes the roles of the different front-line agencies in responding to domestic violence; the police, the Child Protection Perceiving and Reporting System, the Guardianship office, the family support and child welfare services and the different NGO's that operate crisis management and different helplines. The next part of the chapter introduces the work of the National Crisis Telephone Helpline as a good practice of cooperation between stakeholders that helps victims of domestic violence and human trafficking through a free of charge telephone line. The last part shows the main challenges and shortcomings characterising the handling of domestic violence in Hungary

The primary aim of this paper is to demonstrate the ways in which historical roots and social context have had an impact on mediation in Taiwan. During the investigation, the history, legal environment, and everyday practice of mediation were analyzed with particular attention to an out-of-court alternative dispute resolution method: town mediation. As the findings of a literature review and the qualitative field work confirm, town mediation only adheres to some principles of professionalism, and only to a limited extent. However, some specific features of town mediation that successfully contribute to peaceful conflict resolution are also discussed.

The case study presented in the article introduces an intense debate within the social science community in Hungary that arose due to a research report analysing the living conditions of Roma communities in segregated settlements. Firstly, the prevailing norms of the community which were violated by a young researcher are described. Then the article provides an overview of the research report that generated intense criticism against the author and outlines critics representing the “guards” and a defence of “separatist” researchers. Finally, it elaborates on the consequences of the debate and analyses why the study became the focal point of the intense criticism while introducing some potential explanations from the social psychology and sociology of scientific knowledge. All in all, the article does not intend to take a side in the argument only to give a constructivist analysis about the dispute.

This paper presents a social science research addressing the relationship between police and the largest minority in Hungary, the Roma. This qualitative study reveals that most of Roma experienced police misconduct and held negative attitudes towards police. Such a relationship weakens overall trust in police and hinders effective policing within and with Roma communities. Therefore, this paper addresses the importance of procedural justice in minority policing but at the same time difficulties of its implementation are highlighted.

Racist violence, hate crime, extremism and negative attitudes toward different minority groups are increasing throughout Europe. The rise of populism and the number of young supporters of extremist movements and parties are worrisome tendencies and are common characteristics of post-socialist, authoritarian societies like Hungary's. In this chapter we focus on how this young democratic society's education system could strengthen pluralism, tolerance and acceptance of minorities.

The article summarises the findings of the first phase of an action research study focusing on how restorative justice approaches and practices can support conflict resolution within an intercultural context. The author will describe the relationship between the Roma and non-Roma residents in a Hungarian village. Consideration will be given to the ?ordering groups? of the local community and will discuss some of their conflicts. It will be argued that these ordering groups may influence inter-ethnic relationships and impact how Roma and non-Roma members of the community may live harmoniously together.

In the framework of a one-and-a-half year long research and development project implemented by the Kurt Lewin Foundation, we studied the relationships between organizational culture and the hidden curriculum of schools, as well as how students’ knowledge, opinions, and attitudes are connected to active citizenship, democratic values, social and political issues, and questions related to minorities. We were interested to discover whether we could find any connections between school life, teaching competencies, teachers’ knowledge and students’ extreme right sentiments, and political attitudes. According to our hypothesis, students in a more democratic school should hold more democratic views, and should be more open towards minorities, demonstrating more support for human rights and the rule of law. Our research – focusing on graduating student cohorts, studying in secondary schools located in Eastern Hungary – only partly confirmed our hypothesis: the schools involved in the project influenced students’ knowledge, opinions, and attitudes regarding issues within schools. However, with respect to most questions, there was a limited relationship between school environment and student attitudes regarding social-political issues outside the schools. Our research also explored the underlying reasons behind the results and – connected to that – possible ways to ameliorate attitudes, from the school management level to educational policy-making. A Kurt Lewin Alapítvány másféléves kutatási-fejlesztési programja során megvizsgáltuk, hogy milyen kapcsolat van az iskolák szervezeti kultúrája, rejtett tanterve és a diákok aktív állampolgársággal, demokratikus értékekkel, szociális és politikai kérdésekkel, valamint kisebbségekkel kapcsolatos tudása, vélekedése és attitűdje között. Arra voltunk kíváncsiak, hogy található-e kapcsolat az iskolai élet, a tanítás és a tanárok ismeretei, kompetenciái és attitűdje, valamint a diákok szélsőjobboldalhoz kapcsolódó érzelmei és politikai attitűdje között. Hipotézisünk szerint a demokratikusabb iskolák diákjai maguk is inkább demokratikusak, nyitottabbak a kisebbségek felé, jobban támogatják az emberi jogokat és a jogállami kereteket. Kutatásunk, melyben kelet-magyarországi középiskolák végzős diákjai vettek rész, csak részben igazolta feltevésünket: a programba bevont iskolák a diákok iskolán belüli életére vonatkozóan bírnak befolyásoló hatással a diákok tudására, véleményére és attitűdjeire. Mindazonáltal a legtöbb kérdés esetében az iskola falain kívüli élet társadalmi-politikai ügyeit illetően nincsenek jelentős hatással. Kutatásunk annak is utána járt, hogy milyen magyarázatok találhatók az eredményekre és - ehhez kapcsolódóan - milyen fejlesztési lehetőségek állnak rendelkezésre az iskolaigazgatási szinttől egészen az oktatáspolitikai döntéshozásig. Jelen cikkünkben a diákok adott társadalmi-politikai kérdéseket illető attitűdjeire vonatkozó eredményeket és a releváns fejlesztési javaslatokat ismertetjük.

A szociológus végzettséget szerzett munkavállaló kutatási eredményeink szerint sok helyen el tud helyezkedni. A lehetőségek azonban mégiscsak korlátozottnak tekinthetők a társadalomtudományos intézményrendszer –egyetemek és kutatóintézetek –zártsága és telítettsége, az állami szféra minimális munkaerő-felvétele, a civil szfŕd